Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy-egy újonnan megszerzett kompetencia esetén, annak birtokosa meddig élvezheti a dokumentum nyújtotta előnyöket és meddig végezheti a tevékenységeket.

Ahhoz, hogy valaki növényvédelmi drónpilóta legyen – mely alapján jogosult kijuttatással járó mezőgazdasági tevékenységet elvégezni –, rögös és sok-sok vizsgával teli út vezet, melyek esetén figyelembe kell venni, hogy a különböző vizsgák adott esetben eltérő időtartamra biztosítják a drónos tevékenység elvégzésének lehetőségét. A következőkben lépésről lépésre fogjuk végig venni, hogy milyen kompetenciák megszerzése szükséges a drónos permetezéshez, és azok meddig érvényesek.

A drónok használatához légiközlekedési szempontból három kompetencia elsajátítása szükséges, ha valaki mezőgazdasági (mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási) tevékenységet szeretne végezni drónnal.

1. Első lépésben meg kell szerezni az UAS.OPEN.020 szerinti on-line vizsgaigazolást, melyet követően lehet tovább tanulni.
2. Második lépésben kell megszerezni az UAS.OPEN.030 szerinti kompetenciatanúsítványt, mely az elméleti vizsgát / kiállítást követően öt évig érvényes, de ez az on-line vizsgaigazolás érvényességét is magában foglalja. Ezt a lejáratot megelőzően érdemes megújítani, a kompetenciák bizonyításával vagy a hatóság által vagy az általa elismert szervezetnél történő speciális ismeretfrissítő képzés teljesítésével. Lejáratot követően ugyanis csak újbóli vizsgázással lehet megszerezni.
3. Harmadik lépésben lehet megszerezni a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványt. A pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontnál teljesített elméleti majd gyakorlati ún. drón pilóta vizsga sikeres teljesítésének időpontjától számított öt évig érvényes. Ha a lejáratot megelőző hat hónapban az igazolvány birtokosa újból teljesíti az elméleti és gyakorlati vizsgát, akkor az igazolvány érvényessége újabb öt évvel meghosszabbodik (eredeti érvényességi idő végéhez képest). Lejáratot követően végzett újbóli elméleti és gyakorlati vizsga esetén az újbóli gyakorlati vizsgához képest kapja meg a jelölt az érvényességet öt évre.

A légügyi ismeretek önmagukban nem elegendők, így egy növényvédelmi drónpilótának igazolt növényvédelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell. Ezek két lépésben szerezhetők meg. Alap és ráépülő képzés keretében.

1. A növényvédelmi tevékenységek elvégzésének és a különböző drónos célszakmai tanfolyamokon való részvétel alapfeltétele az, hogy a jelölt igazolt módon elvégezze a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyamot. Ez öt évig érvényes, utána meghosszabbítani az érvényességét újabb öt évvel úgy lehet, ha a jelölt részt vesz a 8 órás kötelező továbbképzésen.
2. Erre épül a célszakmai képzés, mely pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzés. Ez a NÉBIH által jóváhagyott intézményeknél érhető el, szakmát adó és vizsgával záruló képzés. Csak azok tudják teljesíteni a képzést és így a vizsgát is, akik rendelkeznek érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvánnyal. A képzés nem jár le, az a kiadástól számítva korlátlanul érvényes, ahogyan egy szakmai bizonyítványál az elfogadott.

Növényvédelmi tevékenységet drónnal csak az végezhet, aki szerepel a NÉBIH által vezetett mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásban (növényvédelmi drónpilóta adatbázis). Ide csak az kerülhet be, aki rendelkezik érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvánnyal és a pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzés elvégzését igazoló bizonyítvánnyal.

Az, hogy valaki bekerül ide, nem jelenti azt, hogy az idők végezetéig itt is lesz. Ahhoz, hogy bent maradhasson a nyilvántartásban, szükséges, hogy két évenként részt vegyen a NÉBIH által erre kijelölt szervezetnél megvalósított növényvédelmi szakmai továbbképzésen. Ez vizsgaköteles, aminek a sikeres teljesítéséről a képző tanúsítványt állít ki. Ezzel lehet igazolni a NÉBIH irányába, hogy a személy a szükséges ismeretfrissítési kötelezettségének eleget tett, hiszen az újdonságokról, legyen az jogszabályváltozás vagy növényvédelemi változás csak ezen céltanfolyamokon tud igazolt módon értesülni a drónpilóta.

Lényeges, hogy akinek lejár pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványa vagy nem tesz eleget a NÉBIH által kijelölt szervezetnél a kétévenkénti mezőgazdasági drónpilótáknak szóló növényvédelmi szakmai továbbképzésen, azt törlik a nyilvántartásból.

A fentiek alapján is látható, hogy az egyes kompetenciák megszerzése nem egyidőben történik, így különböző érvényességi időkkel rendelkeznek. Mindenki figyeljen ezekre, és időben gondoskodjon az ismeretfrissítő képzésekre és a megújító vizsgákra történő jelentkezésről. Ha egyes kompetenciák lejárnak vagy a szükséges továbbképzéseket valaki nem teljesíti időben, akkor az akár a tevékenység legális végzésének ellehetetlenüléséhez is vezethet, így újból meg nem szerzi a szükséges kompetenciákat.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Jogszabályok

• 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről
• 6/2021. (II. 5.) ITM rendelet a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról
• A BIZOTTSÁG (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról

Korábbi bejegyzéseinkben már szó volt arról, hogy a kijuttatással járó mezőgazdasági dróntevékenységek esetén az ún. kijuttatási terv az a „csúcs dokumentum”, mely összefogja a légügyi és növényvédelmi rendelkezéseket, és egyfajta kapocs a különböző hatóságok által szabályozott területek között, egy-egy műveletet illetően.

A kijuttatási terv egy olyan dokumentum, mely előre rögzíti, hogy mikor, hol, milyen eszközzel, milyen kultúra kezelése, mivel, milyen dózisban, hogyan fog megvalósulni, milyen célból, ki által. A tervet a földhasználó által felkért szakirányítónak (növényorvosnak) kell elkészítenie és beadnia a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának (megyei NTI). A részletekről a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet rendelkezik, mely meghatározza, hogy a dokumentumot milyen adattartalommal és pontosan mikor kell a tervezett műveleteket megelőzően eljuttatni a megyei NTI-nek.

A dokumentumból egyértelműen kiderül a tervezett művelet jogszerűsége, ugyanis nem csak a növényvédelmi, hanem a légiközlekedési / légügyi adatoknak is szerepelnie kell benne. Ezek olyan adatok, melyek csak a szabályos munkavégzéshez kapcsolódóan tudnak rendelkezésre állni (műveleti engedély azonosítója, távpilóta és UAS adatok, műveleti terv, stb.). A kijuttatási terv így komplex célokat szolgál, mely segíti a hatóságokat – legyen szó növényvédelemről vagy akár légiközlekedésről – az egyes műveletek előzetes jóváhagyásában és utólagos ellenőrzésében is.

A Repüléstudományi Közlemények c. folyóiratban megjelent Pilóta nélküli légi járművek a mezőgazdaság szolgálatában: – a hazai hatósági szabályozási keretrendszer c. cikkben bemutatásra került, hogy a kijuttatási tervhez kapcsolódó adatok mely állami adatbázisokban szerepelnek, és hogyan érnek össze egy dokumentumban. Így bármikor lehetőség van visszakeresni minden, a művelettel kapcsolatos adatot, függetlenül attól, hogy azok nem egy, hanem több hatóságnál találhatók meg.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Sokszor merül fel az UAS-üzembentartók részéről a kérdés, hogy a hazai hatósági ügyek intézése során (pl. nyilvántartásbavétel iránti kérelemkor vagy akár műveleti engedély igénylésekor) az ügyintézés mely pontján keletkezik fizetési kötelezettség, és azt hogyan kell teljesíteni.

A jogalkotó meghatározta, hogy melyek azok a hatósági tevékenységek, melyek csak úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj (továbbiakban szolgáltatási díj) megfizetésével intézhetők. A légiközlekedési területen ezen tevékenységek részletes listáját és a kapcsolódó díj mértékét a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet tartalmazza.

Lényeges, hogy a szolgáltatási díjat a jogszabály szerint már az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell megfizetnie az ügyfélnek, átutalással (!), az Építési és Közlekedési Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A kérelemhez minden esetben csatolni kell az átutalás sikerességéről szóló igazolást, hogy az ügyintézés során a hatóság bizonyosságot nyerjen arról, hogy a szükséges díjak megfizetésre kerültek. Ez célszerűen azt jelenti, hogy az ügyfélnek előbb a díjat át kell utalnia, és utána kell a hatósághoz leadnia a kérelmet az átutalásról szóló igazolással együtt (lsd. érintett jogszabály 1.§ (2) bekezdés).

Természetesen hatósági oldalról is látják a befizetést, de az állami rendszerek esetén akár néhány napos csúszás is lehetséges, mire a könyvelési információk láthatóvá vállnak, mivel a kimutatások elkészítése időt vesz igénybe, ezek nem valósidőben készülnek. Emiatt lényeges, hogy az ügyfél igazolja az ügyintézés megindításakor a befizetés megtörténtét.

Fontos, hogy ha az ügyfél ezen kötelezettségét elmulasztja, akkor a hatóság hiánypótlást fog előírni, mely jelentősen lassítja az ügyintézést. Így a gyorsabb és gördülékeny ügykezelés érdekében minden kérelmező előre fizesse be a szükséges díja(ka)t, oly módon, hogy az átutalásnál a közlemény rovatban feltűnteti az UAS-üzembentartó nevét és az eljárás nevéhez kapcsolódó sorszám kódot.

A konkrét hatósági eljárások megnevezései és a kapcsolódó szolgáltatási díjak a rendelet mellékletében kerültek felsorolásra.

Drónokkal végzett tevékenységek esetén az alábbi esetekben merül fel szolgáltatási díjfizetési kötelezettség (megjelölve az ügyintézési kódot is és a blogbejegyzés napján érvényes díjak mértékét is):

Biztonságos drónhasználatot!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ha egy UAS-üzembentartó nem tartja be a jogszabályi rendelkezéseket, akkor pontosan milyen büntetésre számíthat. A téma jobb megértése érdekében át kell tekinteni azt, hogy pontosan milyen jogsértések fordulhatnak elő, és melyik pontosan milyen szankciót vonhat maga után.

A drónok jogszerű használata, mind repülésbiztonsági, mind pedig a személyiségi jogok védelme érdekében mindannyiunk számára kiemelt fontosságú. A repülésbiztonság, a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme érdekében a jogalkotó különböző szankciókat helyezett kilátásba az előírások megszegői számára.

Nézzük meg tételesen, hogy mik is ezek:

Légiközlekedési bírság:

szabható ki a drónok üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben, melynek összege akár 100 millió Ft is lehet. Az üzemeltetési szabályok (pl. a regisztrációs, képzési és vizsgáztatási kötelezettség, kötelező felelősségbiztosítás megléte, MyDroneSpace alkalmazás használata, megfelelő engedély megléte stb.) megsértéséért elsősorban az üzembentartó vonható felelősségre. A drón használatának más személy részére történő átengedése (pl. bérlet) esetén a tényleges használó vonható felelősségre az üzemeltetési szabályok betartásának elmulasztásáért, amennyiben igazolható (legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal) , hogy a használat átengedése révén az üzembentartói státusz is átszállt a bérlőre. Az üzembentartó, illetve bérlő akkor mentesül a felelősség alól, ha tudják igazolni, hogy a drón jogellenesen került ki a birtokukból és ezzel kapcsolatosan a szükséges hatósági bejelentést megtették. A bírságot a légiközlekedési hatóság, vagy a rendőrség szabja ki, attól függően, hogy kinél indult meg az eljárás (Lt. 66/A.§ (1), (2a-c)). Ezek közigazgatási bírságok, melyek kiszabásakor a szankciótörvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, és a – a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel kell meghatározni (további információkat lásd később).

Eljárásban lehetőség van figyelmeztetésre és bírság kiszabására, valamint akár eltiltásra is, ha az elkövetett jogsértés súlyossága ezt megköveteli.

Szabálysértésért

vonható felelősségre, aki lakott terület felett drónt jogosulatlanul használ (drón használata lakott terület felett kizárólag eseti légtér igénylése esetén lehetséges). A szabálysértés elkövetése esetén akár helyszíni bírság is kiszabható (6.500 Ft-tól 65.000 Ft-ig terjedhet, de ismételt jogsértés esetén akár 90.000 Ft is lehet) (Szabs. tv. 229.§ (1)). Fontos, hogy ebbe a kategóriába tartozik az az eset, ha valaki műveleti engedély nélkül lépi túl a nyílt kategória kereteit a művelet során.

Amennyiben a jogosulatlan használat során más lakásáról jogosulatlanul hang-, vagy képfelvételt készít, magánlaksértésért vonható felelősségre (Szabs. tv. 166.§ (1a)). Szabálysértés esetén pénzbírság szabható ki, mely 6.500 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedhet (Szabs. tv. 11.§ (1)).

Az is szabálysértést követ el, aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi, vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja. Ilyen módon nem zavarhatja senki sem illegálisan más drónhasználatát pl. zavarással (Szabs. tv. 228.§ (1)).

Szabálysértések esetén, ha a jogszabály lehetőséget biztosít rá, akkor az eljáró hatóságnak három szankcionálási lehetősége van: figyelmeztetés, helyszíni bírság és feljelentés, utóbbi esetén a hatóság utólagosan fogja kiszabni a bírságot.

Az eszközök lefoglalására is van lehetőség az eljárás során, legyen szó telefonról vagy a drónról.

Bűncselekménynek

minősülnek az alábbi esetek, melyek olyan súlyosságú szabályszegést jelentenek, melyek akár börtönbüntetéssel is sújthatók.

Tiltott adatszerzés vétségéért vonható felelősségre, aki jogosulatlan drón használattal más lakását megfigyeli és az ott történeteket rögzíti (elzárással büntethető). Aki pedig az így megszerzett felvételt nyilvánosságra hozza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. (Btk. 422/A.§)

Ugyancsak bűncselekménynek minősül, ha a távpilóta ittas vagy bódult állapotban használja az eszközt.

Légiközlekedés veszélyeztetése is bűncselekményi kategória. Ennek során a távpilóta a légiközlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

A légügyi hatóság által lefolytatott eljárás jelentős része a szabálysértési kategóriába esik. Minden egyes ügy más és más, így általános bírságösszegek nem határozhatók meg. A bírságösszeg meghatározása az ügy körülményeinek teljeskörű mérlegelését követően lehetséges. Ennek során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján (10.§ (1)) az alábbiakat vizsgálják:

• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

Lényeges az is, hogy ha valaki a tevékenységei végzése esetén a szükséges kompetenciákkal nem rendelkezve biztosít üzletszerű szolgáltatást, akkor ebben az esetben jelentős versenyhátrány okozása miatt a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indíthat, valamint szankciót alkalmazhat ellene.

Egy cselekmény büntetőjogi (szabálysértési) felelősség megállapítása mindig az adott cselekmény összes körülményének ismeretében és függvényében lehetséges, így a jelen posztban is kizárólag általánosságban szóltunk a lehetséges jogkövetkezményekről, jelezve, hogy a drónozás felelősségteljes hozzáállást kíván, még a nyílt kategóriában is, hiszen – ahogy a törvényi tényállásokban is látszik, az esetleges bűncselekmények vagy szabálysértések nem műveleti kategóriákhoz kötik a társadalomra veszélyességet (Btk. 4. § (1) bekezdés és Szabstv 1. § (1) bekezdés).

A kívánatos cél az, hogy UAS-üzembentartók esetén a szakmai igényességre való törekvés és ne a büntetéstől való félelem legyen az, mely rábírja a felhasználókat a szabályos tevekénységek elvégzésére.

Biztonságos és szabályos felhasználást!

The question often arises: What should a UAS operator do after the 1st of January 2024 if s/he would like to use a drone without a class identification label, which was put on the market before the 1st of January 2024? In this blog note we reveal this topic.

The so-called legacy drone is a drone which does not have a class identification label and it was put on the market before the 1st of January 2024. These drones can also be purchased after the 1st of January 2024, but their application area is limited. 

It is important that after the 1st of January 2024, the legacy drones can be used only in the A1 or A3 subcategory according to the maximal take-off weight if the operator would like to use it in the ‘open’ category. A1 is for UAVs under 250 grams, and A3 is for all UAVs under 25 kilograms.

If an operator previously used any drone according to the rules of the A2 subcategory, now it can be done only according to the rules of the ‘specific’ category, so the operational authorisation is mandatory. Another possibility is the usage of the A3 subcategory in the ‘open’ category, but it has several limitations. The reason for this change is the end of the transitional period (Commission Implementing Regulation (EU) 2019/947 Article 22.), which ended on the 31st of December 2023.

It is also important that the scope of the legacy drones is not expandable, but manufacturers have the possibility to provide these products with upgrades or retrofits to comply with the new standards and requirements in order to get these drones a class identification label. In this case, these upgraded or retrofitted drones will be counted as new models, so they will get new serial numbers, but they can foster the work of UAS operators because they can use them in the ‘open’ category.

It is recommended that every customer who would like to buy new drones for ‘open’ category usage be cautious and buy a drone only with a class identification label or an upgraded or retrofitted drone. The latter indicates the legal basis of the placement of the class identification label. All application conditions of the ‘open’ category can be used only with a class-identified drone.

If somebody buys a drone without a class identification label, which is placed on the market after the 1st of January 2024, s/he can use it only according to the ‘specific’ category with all its issues.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni 2024. január 1-jétől akkor, ha valaki osztályazonosítóval nem rendelkező, 2024. előtt megelőzően forgalomba hozott ún. Legacy drónnal szeretne műveletet végrehajtani. Aktuális bejegyzésünkben ezt a témát járjuk körbe.

Lényeges, hogy ha valaki olyan drónt vásárolt még 2024-et megelőzően (!), mely osztályazonosítóval nem rendelkezik – ezek az ún. legay drónok –, akkor azt nyílt kategóriában csak és kizárólag a maximális felszállótömeg függvényében A1 (250 gramm alatti) vagy A3 (bármely 25 kg alatti) alkategóriában tudja használni.

Amennyiben korábban ezek közül volt olyan, melyet legfeljebb az A2 alkategóriában lehetett használni, akkor erre 2024. év elejétől kezdve csak az A3 alkategória, vagy a speciális kategória szabályainak megfelelően műveleti engedély birtokában lesz lehetősége. Ennek oka, hogy 2023. december 31-vel véget ért az (EU) 2019/947 vhr. 22. cikk által meghatározott átmeneti időszak, mely könnyítéseket biztosított a megadott időpontig.

Tekintettel arra, hogy 2024 év elejétől is lehet majd még vásárolni legacy drónokat – mivel a gyártók számos típust forgalomba hoztak már, melyek forgalmazása folyamatos –, így figyelembe kell venni, hogy ezek csak A1 és A3 alkategóriában használhatók vagy ha ez az UAS-üzembentartónak műveleti szempontból nem megfelelő, akkor műveleti engedéllyel a speciális kategóriában.

Lényeges az is, hogy a korábbi legacy típusok köre bár nem bővíthető, azonban a gyártóknak lehetőségük van minden típust az új szabványoknak és előírásoknak való megfelelés érdekében szoftverfrissítéssel (upgrade) vagy átalakítással (retrofit) ellátni, hogy azok osztályazonosítót kaphassanak. Ilyen esetben jogilag új típusnak fognak számítani, ezért új sorozatszámmal is el kell őket látni, de jelentősen meg tudják könnyíteni majd az UAS-üzembentartók életét, hiszen ezzel biztosított lehet, hogy a nyílt kategóriában lehessen őket használni.

A fentiek miatt javasolt, hogy ha valaki újabb drón vásárlását tervezi nyílt kategóriás műveletekhez, akkor csak olyan eszközt vegyen, mely rendelkezik osztályazonosítóval, vagy már átesett olyan szoftverfrissítésen és / vagy átalakításon, mely alapján jogosult az eredeti típus új változata az osztályazonosítóval történő ellátásra. Hiszen csak ebben az esetben tudja teljeskörűen kihasználni a nyílt kategória biztosította felhasználási feltételeket.

Amennyiben 2024. év elejét követően forgalomba hozott és osztályazonosítóval el nem látott drónt vásárol meg valaki, akkor azok csak és kizárólag speciális – vagy adott esetben engedélyköteles – kategóriában használhatók.

A kijuttatással járó mezőgazdasági drónhasználat olyan magas kockázattal rendelkező tevékenység, mely során különböző hatóságok előírásait kell együttesen betartani. Ezek egyrészt a légiközlekedés biztonságát szavatolják, más részt a növényvédelmi területre vonatkoznak, biztosítva a kezelendő és a szomszédos növénykultúra megfelelő védelmét, a növényvédelmi szakmai követelmények maximális teljesülését.

A szabályok kiterjednek a távpilóta kötelező minimális kompetenciáira, az alkalmazott eszközök igazolt műszaki megfelelőségére, a művelet körülményeire, a felhasznált szerekre, valamint a műveletek végrehajtásának módjára is növényvédelmi és légiközlekedési szempontból is. A hatóságok ilyen módon a különböző részterületekről is rendelkeznek adatokkal, és ezek teljes mértékben az ún. kijuttatási tervben „érnek össze”. Ez az a dokumentum, melyet a műveletet megelőzően a megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani, és tartalmaz minden, a művelethez kapcsolódó információt, mely alapján a drónpilóta, üzembentartó, növényvédelmi engedélyek és minden egyéb információ visszakereshető.

Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a drónos permetezésre speciális szabályok vonatkoznak, melyek a légiközlekedési „alapszabályokon” túlmutatnak, és előzetes bejelentési kötelezettséget rónak az ilyen tevékenység megrendelőjére, valamint a kezelést végzőre is. Ennek oka, hogy a légi permetezést jelenleg csak meghatározott esetekben lehet megvalósítani, a kijuttatási terv előzetes benyújtásával, vagy különleges esetekben egyszerűsített bejelentés megvalósításával. Lényeges az is, hogy minden permetezési műveletet előzetesen jelenteni és engedélyeztetni kell a megyei kormányhivatalok megfelelő szervezeténél, annak érdekében, hogy az ilyen műveltek összehangolhatók legyenek.

Az alábbi ábra bemutatja az egyes hatósági adatbázisok közötti kapcsolatokat, szemléltetve azt, hogy ezek milyen adatelemeken keresztül kapcsolódnak össze, valamint azt is, hogy mely nyilvántartás vezetésért mely hatóság felelős.

Az adatok alapján az egyes hatóságok egy-egy műveletről egymástól adatokat tudnak kérni, és amennyiben a szabálytalanság gyanúja felmerül, úgy azonnal vizsgálatot tudnak kezdeményezni. Az adatok szoros összekapcsoltsága miatt érdemes minden nyilvántartást pontosan vezetni, és a szabályok szerint végezni a műveleteket.

Lényeges, hogy a gazda / üzembentartó minden esetben visszakereshető módon rögzítse a művelettel kapcsolatos összes adatot, ugyanis hatósági ellenőrzések során ezek bekérhetők, és minden résztvevőnek kötelessége, hogy évekre visszamenőlegesen is meg tudjon adatokat szolgáltatni. Ezek bár furcsának tűnhetnek, valójában teljesen logikus rendelkezések, hiszen korábban is biztosítani kellett a növényvédelmi szempontú és a légiközlekedési szempontú adatok visszakereshetőségét is, csak jelen esetben ez a kettő „összeér”.

Az egyes részterületekről további információ az alábbi tudományos publikációban található: Sándor Zsolt, Pusztai Máté Pilóta nélküli légijárművek a mezőgazdaság szolgálatában – a hazai hatósági szabályozási keretrendszer

https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6521/5436

Az egyes fogalmakoról és a mögöttük lévő tartalomról, dokumentumokról az alábbi bejegyzésben adtunk információt, így többek között a kijuttatási tervről is lehet további információt találni:

https://droneconsulting.blog.hu/2023/03/08/kapcsolat_a_dronozas_szempontjabol_lenyeges_es_szukseges_engedelyek_kozott

Címlapkép forrása: NÉBIH

In the last few months, several manufacturers have started the distribution of drones with class identification labels, the so-called C-class drones. Labels can be C0, C1, C2, C3, C4, or C5 and C6, which can be used in the case of standard scenarios. The number after letter C (officially called the UA class) indicates that the product satisfies functional requirements connected to the given class (maximum take-off weight, maximal horizontal speed, availability of low-speed mode, etc.).

Class identification labels have significant importance in the case of 'open' category operations because they unambiguously define the subcategory of the operations. Thus, the domains of the missions are also definable and can be easily categorised. There are C5 and C6 class identification labels based on the technical requirements of C3. However, they have significance only in the case of the standard scenarios (C5 drone can be used in the case of STS-01 missions and C6 in the case of STS-02 missions). Thus, there are differences.

Class identification labels can be placed on the drone by the manufacturer or the distributor only after a notified body (conformity assessment organisation) assesses the drone and in some cases the manufacturer processes. In the case of C0, C4, C5 and C6, the manufacturer could get the opportunity to do the assessment, but generally, an external entity (accredited and declared to the European Commission) does this process.

 If the product complies with the standards, the notified body entitles the manufacturer or the distributor to place the appropriate C-class on the drone.

The EU keeps a record of the notified bodies. These records are available through this website after the domain is selected. Notified bodies get authorisation for the assessment of selected C-classes. Records show this information too. https://webgate.ec.europa.eu/single-market-compliance-space/#/notified-bodies/notified-body-list?filter=legislationId:159261,notificationStatusId:1

It is essential that before the purchase of drones with class identification labels, the buyer should get information about the assessment process and about the organisation that made the assessment. The assessor company, the so-called notification body, must be listed in the previously mentioned database and have the proper authorisation for assessing the placed class identification label. Not all notified bodies can assess all class identification labels. 

Information about the notified body can be found in the drone's user manual, and it can be compared with the database provided by the EU. If the notified body, which is indicated in the manual, is not listed in the database, the buyer should be very careful, and further research should be done before the purchase, or the opinion of the authority can also be asked. Precaution is necessary because purchasing an inappropriate drone may cause significant financial loss.

In the last few years, it was a practice that Chinese equipment were labelled with the so-called China Export logo, expresses images of the European CE mark that should be placed on all electronic products put in place in the EU. Differences could only be identified by practised practitioners, so consumers were (and sometimes now are also) misled.

An easily explainable information leaflet for the buyers should always be attached to a drone with a class identification label that presents the general usage limitations of the given drone. These leaflets can be downloaded from the website of EASA: https://www.easa.europa.eu/en/document-library/general-publications/drones-information-notices

Be careful and get as much information as you can before purchasing a drone. Be aware because content on professional forums may also mislead you if they are not up-to-date. 

EASA has already published a continuously updated document that lists the class-identified drones. https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/open-category-civil-drones

Have a safe flying!

Az elmúlt időszakban a dróngyártók elkezdtek piacra dobni osztályazonosítóval rendelkező drónokat. Ezek az ún. C osztályú drónok, melyek lehetnek C0, C1, C2, C3 vagy C4-es, illetve a sztenderd forgatókönyvek szerinti műveleteknél használható C5 vagy C6-os eszközök. A C után következő szám (hivatalos nevén UA osztály) azt jelöli, hogy milyen funkcionális követelményeket elégít ki a drón (maximális felszállótömeg, maximális horizontális sebesség, alacsony sebességű üzemmód, stb.).

Az osztályazonosítóknak a nyílt kategóriájú műveletek esetén van nagy jelentősége, hiszen az osztályazonosító egyértelműen meghatározza, hogy az adott eszközt mely alkategóriában lehet felhasználni. Így a drónok által végzet műveletek köre is meghatározható és egyben besorolható. Létezik C5 és C6 osztályazonosító is, melyeknek a műszaki előírásai a C3-as eszközökén alapulnak, de mivel ezeknek jelentősége a sztenderd forgatókönyv szerint végrehajtott műveletek esetén lesz jelentősége (C5 drón az STS-01 műveletek esetén, míg C6 az STS-02 műveletek esetén), vannak eltérések.

Az osztályazonosítót a gyártó – vagy az importőr – azt követően helyezheti el a drónon, hogy ún. megfelelőségértékelésen esett át, melynek során egyes esetekben (C0, C4, C5 és C6) a gyártó is, de általában egy külsős, akkreditált és az Európai Bizottsághoz bejelentett szervezet megvizsgálja a drónt, adott esetben a gyártási folyamatokat, és a szabványnak való megfelelőség esetén felhatalmazza a kérelmezőt, hogy a megfelelő osztályazonosítót elhelyezhesse az eszközön.

Az ún. bejelentett megfelelőségértékelő szervezetekről az EU nyilvántartást vezet, mely az alábbi honlapon keresztül érhető el, a tématerület kiválasztását követően. Az egyes szervezeteknél látható, hogy pontosan milyen osztályazonosító minősítésére kapott felhatalmazást az adott szervezet. https://webgate.ec.europa.eu/single-market-compliance-space/#/notified-bodies/notified-body-list?filter=legislationId:159261,notificationStatusId:1

Lényeges, hogy ha valaki osztályazonosítóval rendelkező drónt vásárol, akkor feltétlen győződjön meg róla, hogy az adott eszköz valóban átesett megfelelőség-ellenőrzésen, és ezt egy olyan szervezet végezte, aki az EU-s adatbázisban szerepel, aki áldását adta arra, hogy az osztályazonosító elhelyezhető az eszközön. Fontos tudni, hogy nem minden szervezet adhat minden osztályazonosító felhelyezésére jogosultságot. Az EU-s adatbázisban egyértelműen látszik, hogy mely szervezet pontosan mire kapott felhatalmazást.

A drónok használati utasításaiban minden esetben meg lehet találni azokat az információkat, hogy az értékelést mely szervezet végezte, és ezt össze lehet hasonlítani az EU-s adatbázissal. Ha azt vesszük észre, hogy olyan szervezet adott felhatalmazást az osztályazonosító elhelyezésére, aki nem szerepel az ún. NANDO listán, akkor legyünk gyanakvók, és inkább végezzünk további ellenőrzéseket (netek kutatómunkát) a drón megvásárlását megelőzően, vagy akár kérjük ki a hatóság álláspontját is. A nem megfelelő drón megvásárlása jelentős pénzügyi károkhoz vezethet, így nem árt a fokozott óvatosság.

Az elmúlt években jellemző volt az is, hogy a kínai eszközökre elhelyezték az ún. China Export címként, mely a megszólalásig hasonlított az EU-s CE jelölésre, melyet minden az EU-ban forgalomba hozott elektronikai eszközön el kell helyezni. A különbséget csak a szakavatott szeműek vették észre, így gyakorlatilag átverték a fogyasztókat.

Az osztályazonosítóval rendelkező drónok mellé a vásárló számára minden esetben mellékelni kell egy könnyen értelmezhető tájékoztatót is, mely bemutatja, hogy az adott eszköz felhasználását pontosan hogyan kell megvalósítani a nyílt kategóriában. Ezek a tájékoztató lapok az EASA honlapjáról is letölthetők. https://www.easa.europa.eu/en/document-library/general-publications/drones-information-notices

Vásárlást megelőzően legyenek körültekintők és tájékozódjanak a megvásárlandó eszközzel kapcsolatosan. Legyenek figyelmesek, mert sok esetben a fórumokon is helytelen információk szerepelnek.

Az EASA már közreadott egy listát, melyen az osztályazonosítóval ellátott drónok találhatók meg. Ez a lista a jövőben jelentősen bővülni fog, tekintettel arra, hogy azon gyártó, aki nyílt kategóriában felhasználásra szánt drónt szeretne piacra dobni, köteles lesz termékét osztályazonosítóval ellátni. Íme a link a listához.

https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/open-category-civil-drones

Fontos, hogy az osztályazonosítóval rendelkező drónok a speciális kategóriában is használhatók, amennyiben az UAS-üzembentartó műveleti engedélyt szerez egy-egy művelet ellátására a légiközlekedési hatóságtól (a sztenderd forgatókönyveken túl, egyedi műveletekre). Az osztályazonosító ebben az esetben egyfajta garanciát jelent arra, hogy egyes kockázatcsökkentő műszaki megoldások igazolt módon rendelkezésre állnak.

Biztonságos felhasználást és repülést!