Professional Drone Consulting

Nordic Unmanned

2021. június 10. 21:04 - Droneprof

BVLOS műveletek Európában

A mai napon egy nagyon érdekes webináriumon vettem részt a Droneii szervezésében. Az előadás fő témája egy norvég vállalat, a Nordic Unmanned volt, amely különböző típusú, de saját fejlesztésű drónokkal végez látótávolságon túli (BVLOS) repüléseket. És ez esetben a BVLOS 80 km-es repülési távolságot jelent, amely hatótávra szükség is van, ugyanis a műveletek lényege, hogy felszerelést szállítanak nyílt tengeri olajfúró platformokra drónokkal.

A Nordic Unmanned drónja (link)

Az ok, amiért beszámolok erről az előadásról az, hogy a fenti műveletet könnyű UAS üzembentartói tanúsítvány (LUC) keretében végezhetik, amit Norvégiában elsőként a Nordic Unmanned kapott meg. A LUC-ot az teszi igazán különlegesség, hogy a norvég hatóság a Nordic Unmanned valamennyi (8 db) dróntípusára (azaz egy típuson belül akár többre is) adta ki a LUC-ot, valamint az egész Európai Gazdasági Térségre (Norvégia ugyan nem uniós tagállam, de tagja az Európai Gazdasági Térségnek, így az uniós rendeletek vonatkoznak az ottani drónokra és a hatóság is az EASA fennhatósága alá tartozik) kiterjdően adta meg a jogot a Nordic Unmanned számára, hogy a LUC keretein belül maga engedélyezze a műveleteket.

Így a Nordic Unmanned ezzel az egy tanúsítvánnyal elérheti a teljes európai piacot, azzal persze, hogy az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 13. cikke szerint bejelentést tesz a tervezett művelet helye szerinti ország hatósága felé és alklmazkodik egyes helyi eljárásokhoz (pl. idehaza lakott terület felett eseti légteret kér).

Talán kevesen kapják fel a fejüket egy ilyen hírre, de Nordic Unmanned-nek kiadott LUC jelentősége messze túlmutat önmagán. Tudomásunk szerint az egész EU-ben ez az első cross-border elemet is magában foglaló LUC, ami BVLOS műveletek esetében is megteremti a lehetőséget arra, hogy drónos területen is egységes piac alakuljon ki az Európai Unióban.

A Nordic Unmanned esete komoly ösztönző lehet az iparág számára, hogy a BVLOS repülések engedélyezése az egész EU-ra kiterjedően akár egyetlen hatóságnál – valódi one-stop-shop jelleggel – elintézhetővé válik.

Mielőtt mindenki LUC kérelemmel támadná le a légiközlekedési hatóságot, azért arra érdemes figyelni, hogy a BVLOS műveletek oktatása – különösen hatóságilag elismert szervezetek által – nem igazán megoldott. Éppen ezért lenne sürgető Magyarországon is kidolgozni a BVLOS műveletek oktatásához szükséges infrastrukturális és jogszabályi feltételeket és ezen okból nem valószínű, hogy hazánkban a Nordic Unmanned-t nagyon gyorsan és nagy számban fogják UAS üzembentartók lekövetni.

Hatósági oldalról azonban jelezhet ez egy paradigmaváltást, hogy az eddigi rendkívül konzervatív, a kizárólag országhatárokon belülre korlátozott LUC-okban testet öltő páneurópai hatósági felfogás változni fog. A másik fontos tanúsága a döntésnek, hogy egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a professzionális, ipari és kereskedelmi (céges) drónhasználat útja a LUC megszerzése. Ez a tanúsítvány képes ugyanis a kellő rugalmasságot biztosítani az üzembentartók számára.

A LUC-nak persze Magyarországon is ára van: a kérelem benyújtásakor fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 230.070,- Ft, és nagyon összetett, akár több száz oldalas dokumentációt kell összeállítani hozzá, melynek kiemelten fontos eleme a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer. Éppen ezért az ilyen kérelem összeállításában mindenképp érdemes szakértőkhöz fordulni.

A magunk részéről igyekszünk minden a LUC-al kapcsolatos hírt a későbbiekben is megosztani olvasóinkkal. Ha bármi kérdésük lenne ezzel kapcsolatban állunk rendelkezésre.

Szólj hozzá!

Drónok és a „zöld” ún. környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek

2021. június 09. 15:53 - Dr. SÁNDOR Zsolt

A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy korlátozott légtérbe berepülni, és ott pilóta nélküli légijárművel való műveletet végrehajtani csak engedéllyel lehet. Azonban sokak számára nem feltételen ismert, hogy a légiforgalmi térképen zöld színnel határolt, ún. környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér használata is engedélyhez között, nem csak hagyományos légijárművek esetén, hanem drónok használatakor is.

 

Mi is ez, mi köze van ennek a drónokkal végrehajtott műveletekhez?

A drónok – hivatalos nevükkel illetve őket: pilóta nélküli légijárművek – olyan elektromos vagy belsőégésű hajtásrendszerrel ellátott repülésre alkalmas merev vagy forgószárnyú repülőeszközök, melyeket a célfeladattól függően jellemzően földközelben, a talajszinttől számított néhány 10 méteres magasságban használnak,.

A használat során ezek az eszközök zajt keltenek, mely két tényezőből tevődik össze:

  • a hajtómű forgásából származó zaj, és
  • a sárkányszerkezet keltette hanghatás, mely a levegővel való súrlódás útján alakul ki (azaz egy aktív hajtóműüzem nélkül vitorlázóként haladó jármű is kelt hangokat).

A keltett zaj mértéke erősen függ az üzemeltetett jármű típusától, kialakításától, az aktuális üzemeltetési teljesítménytől, a rászerelt teher nagyságától, valamint a meteorológiai paraméterek is hatással vannak rá.

A „zöld” légterek olyan területek felett lettek kijelölve, ahol védeni kell a természet állatvilágát, mivel ott védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű madárfajok lehetnek állandó vagy ideiglenes jelleggel.

Ezek a légterek minden esetben a földfelszínnél kezdődnek, és az ornitológiai szempontok figyelembe vételével egy adott magasságig tartanak (300 m (1000 láb), illetve 450 m (1500 láb)).

Az ilyen légterek célja, hogy az adott terület feletti repülési műveletek tilalmával óvják, védjék az ott élő madárpopulációt.

 

Hogy miért is van szükség erre?

Az alacsony magasságban végrehajtott repülések által keltett zajhatás olyan zavaró tényező, mely - attól függően, hogy milyen időn keresztül éri a populációt - jelentős stresszhatásnak teszi ki az állatok. Ennek hatására az adott terület madárállományában akár végleges, helyrehozhatatlan károk is keletkezhetnek, melynek akár végzetes hatása lehet a környék biodiverzitására, ahogy ez a napokban Amerikában is történt.

Lássuk, milyen konkrét célja van ezen „zöld” légtereknek, olyan helyeken, ahol védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű madárfajok fordulhatnak elő:

  • Fészkelő madarak védelme (érzékeny madárfajok, pl. túzok füves pusztákon, gémfélék telepei vizes élőhelyeken, ragadozómadarak és fekete gólya erdős területeken).
  • Vonuló vízimadarak védelme (kiemelt vonulási útvonalakra eső vizes élőhelyeken, ahol koncentráltan, nagy mennyiségben fordulnak elő madarak).
  • Fészek ne legyen elhagyva a zavarás miatt, mivel a fészküket elhagyó madarak költése veszélybe kerül, az őrizetlen fészekaljak nagyobb arányban esnek áldozatul a ragadozóknak, a tojások, a fiókák kihűlhetnek stb.
  • Rendszeres zavarás ne történjen meg, mivel ilyenkor a madarak végleg elhagyhatják a fészket.
  • A rendszeresen felzavart madarak kevésbé tudnak felkészülni az energiaigényes, megerőltető vonulásra, illetve telelésre.

 

Lényeges továbbá, hogy a madarak a repülésbiztonságra is hatással lehetnek. Amennyiben egy pilóta olyan területre téved, ahol madarak tömege fordulhat elő, ott a madárral való összeütközés (bird-strike) veszélye igen jelentős, aminek akár katasztrofális következményei is lehetnek. Jó példa erre a Hudson folyón landoló A320-as esete, amikor a hajtóműbe becsapódó madarak miatt kellett kényszerleszállást végrehajtania a légijárműnek, mivel az ütközést után megszűnt a tolóerő.

 

Mit lehet tenni akkor, ha mégis valaki „zöld” légtérben szeretne drónnal repülni?

Ilyen légtérben csak néhány típusú művelet hajtható vére, melyeket a jogszabály egyértelműen meghatároz. Ezek az alábbiak:

  • térképezés céljából történő repülés,
  • mérőkamerás légifényképezés, vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,
  • egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés,
  • szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,
  • polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,
  • egyéb, közérdekű célból történő repülés,

Ha ilyen tevékenységeket szeretne valaki végrehajtani, akkor azt külön kell igényelni a légiközlekedési hatóságtól, aki az eljárás során beszerzi a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől a szükséges szakhatósági hozzájárulást. Ennek hiányában a légtér használata nem engedélyezhető.

 

A globális klímaváltozás a természetre már így is igen jelentős hatás gyakorol, így a természetvédelem érdekében érdemes az emberi tevékenységek okozta károkat minimalizálni, ahol csak lehet. Így tényleg csak a legszükségesebb esetben használják ezeket a légtereket.

Szólj hozzá!

Amatőr filmforgatás és drónhasználat

2021. május 27. 12:03 - Dr. SÁNDOR Zsolt

 

Az újonnan életbe lépő drón-szabályozás jelentősen megnehezíti a kereskedelmi célú drón-használatot, legyen az egy külterületi geodéziai felmérés, építőipari célú használat, vagy adott esetben filmforgatás.

Sok esetben lehet látni a YouTube-on olyan főleg autókkal foglalkozó csatornákat, ahol a jobb képi megjelenítés érdekében egy-egy úton haladó, aktuálisan tesztelendő járművet felülről is, drónról videóznak, hogy még jobb és szebb látványt tudjanak biztosítani a nézőknek.

Első kérdés az, hogy lehet-e ilyet csinálni az új szabályozás értelmében?

A válasz röviden az, hogy lehet, de ésszel, és nagyon átgondoltan.

A videókat látván a szakavatott, a drónos szabályozáshoz akár csak részben értők esetén is felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen engedélyek birtokában végezték a forgatást. Amennyiben a forgatás lakott területen történt, akkor volt esetleg érvényes és aktivált eseti légtere a forgatásért felelős stábnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömkelege merülhet fel sok drónos fejében.

Amit tisztázni kell, már az elején.

A közlekedés veszélyes üzem, mind légi (drónos), mind földi, közúti oldalról nézve, így minden esetben be kell tartani a biztonsági intézkedéseket, melyek garantálni tudják az esetlegesen felmerülő kockázatok csökkentését.

Néhány aranyszabály, melyet nem érdemes megkerülni, ugyanis a jogszabály rendelkezik ezekről:

  • Ha lakott területen drónnal, a levegőből forgatunk, akkor azt csak eseti légtérben lehet, annak aktiválása után.
  • Embertömeg felett szigorúan tilos a drónhasználat.
  • Lakott területen kívül lehetőség van külön hatósági engedélyek nélkül a „nyílt” kategóriában drónozni és így forgatni, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
    • A helyszínen csak a műveletbe bevont emberek tartózkodnak.
    • Nem repül a drón a földfelszíntől számított 120 méternél magasabbra.
    • A drón kezelője legalább A1/A3 vizsgaigazolással rendelkezik, de jobb, ha A2-es kompetenciatanúsítványa is van.
    • A drón és az UAS üzembentartó nyilvántartásba van véve, és a drónon a szükséges azonosítók fel vannak tüntetve.
    • A drón rendelkezik érvényes felelőségbiztosítással.
    • A műveletet a mydronespace applikációban bejelentették.
    • Betartja a felvétel készítője a szükséges személyiségi és adatvédelmi rendelkezéseket.

Mindezek alapján lehetőség van elkészíteni az autós felvételeket, „nyílt” kategóriájú műveletként, ha a felvétellel érintett terület (mely lehet lakott területen vagy lakott területen kívül, előbbi esetben természetesen az eseti légtér szükségessé válik, továbbá a fent felsorolt feltételek teljesülnek):

  • el van zárva a közforgalmú közlekedés elől, akár állandóan, akár ideiglenesen, a művelet elvégzésének időszakára (nyilvános közút esetén ez viszonylag nehezen oldható meg, de adott esetben a közútkezelő segítséget nyújthat),
  • a helyszínen nem tartózkodik olyan ember, aki nincs bevonva a műveletbe,
  • ha előfordulnak a műveletbe be nem vont emberek, akkor őket a távpilóta maximum 50 méterre közelítheti meg maximum 2 kg-s drónnal, amennyiben a távpilóta rendelkezik kompetenciatanúsítvánnyal (ellenkező esetben max. 500 grammos drónnal lehet videózni, és ekkor engedélyezett egyes emberek feletti átrepülés, vagy ha ennél nagyobb drónnal szeretnének forgatni és nincs kompetenciatanúsítvány, akkor a műveletbe be nem vont személyektől és minden épített infrastruktúrától 150 méteres távolságot kell tartani).

Amennyiben ezek nem teljesülnek, úgy a műveletet „nyílt” kategóriában már nem lehet végrehajtani, és „speciális” kategóriájúvá válik a művelet, melyet inkább jobb elkerülni, mert olyan szintű adminisztratív és anyagi terhet ró a készítőkre, mely alapján a felvétel elkészítéséhez tartozó engedélyeztetési eljárás drágább lesz, mint amennyi bevételt egyáltalán egy ilyen videó hozni tud a konyhára.

Így az amatőr YouTuber-ereknek lehetősége nyílik a videók elkészítésére, azonban legyenek fokozott figyelemmel a fent leírt szabályokra, ellenkező esetben akár súlyos bírságot is kaphatnak, mivel az elkészített felvétel egyfajta tökéletes bizonyítékként funkcionál, és saját magukat tudják így bűnbe sodorni.

Jó példa erre annak a fotósnak a története, akiről az index.hu is írt még márciusban bírságoltak meg https://index.hu/gazdasag/2021/03/12/dron-szabalyozas-buntetes-europai-unio-biztositas/

Érdemes a fenti szabályok betartásával elkerülni a problémákat, mivel általuk a felesleges bírságok elkerülhetők, és a felvétel szépségét nem befolyásolja.

Szólj hozzá!

Repülés drónokkal a látóhatáron túlra

2021. május 25. 23:16 - Droneprof

BVLOS technológia tesztelése az Amerikai Egyesült Államokban

Feltehetőleg az Egyesült Államokban tavaly lezajlott elnökválasztással kapcsolatban keveseknek jutnak eszébe a drónok. Nem úgy az újonnan beiktatott elnöknek, aki komoly infrastrukturális beruházásokkal szeretné felpörgetni a koronavírusban lelassult amerikai gazdaságot, és e cél megvalósításában komoly szerepet szánna a drónoknak.

Az infrastruktúra elemeinek (hidak, utak, vasút, villamos hálózat, stb.) karbantartásához, felújításához ugyanis elengedhetetlen, hogy felmérjék és folyamatosan nyomon kövessék azok állapotát, ami igen költséges, de olcsóbbá tehető drónok alkalmazásával. A helyzet súlyát érzékelteti, hogy egy amerikai kormányzati felmérés szerint bár az USA a világ leggazdagabb országa, az infrastruktúra állapota alapján csak a 13. az országok képzeletbeli rangsorában. A Biden adminisztráció célja tehát nem más, mint a drónos megfigyelések (infrastructure inspection) révén az állapotfelmérést hatékonyabbá tenni úgy, hogy közben új munkahelyeket teremt. Egyetérthetünk abban, hogy igen jelentős munkaerő szükséglet megjelenésével lehet számolni az ipari drónozás területén, ha ezzel a kérdéssel Amerikában kormányzati-stratégiai szinten foglalkoznak.

A magas felszültségű vezetékekkel, autópályákkal és vasútvonalakkal van azonban egy másik probléma is: ritkán lehet szabad szemmel egyik végpontból a másikba ellátni. És ez nem csak a kontinensnyi méretű Egyesült Államokra, hanem Magyarországra is igaz. A hatékony vizsgálathoz viszont nem lehet kilométerenként (az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ajánlása szerint drónok esetében 1 km lehet az ún. VLOS azaz látótávolságon belüli repülések esetén a drón és a távpilóta közötti legnagyobb távolság) távpilótát és drónt állítani egy vasútvonal mellé, ezért ki kell alakítani a nagyszámú BVLOS, azaz látótávolságon túli repülés biztonságos megvalósításának feltételeit.

Bár az Európai Unióban már működik a BVLOS repüléseket is magában foglaló speciális műveleti kategóriára egy kockázatértékelési módszertan, és az uniós jogszabályok a tagállami hatóságok számára megadják a jogot, hogy maguk is értékeljék a BVLOS repülések engedélyezésére vonatkozó kérelmeket, akár úgy, hogy jelentős korlátozásokkal adják csak ki az engedélyt, ez önmagában nem elegendő. Ahogy a Bizottság egy idén januártól alkalmazandó rendeletének azon rendelkezése is nehezen értelmezhető, hogy a hatóság a műveleti engedélyben meghatározhatja, hogy milyen képzettséget vár el a távpilótától látótávolságon túli repülés esetén, hiszen nem adódik a jogszabályoknak megfelelő gyakorlási helyszín. További kihívás, hogy a szakértők szerint a BVLOS repülések szükségszerűen együttjárnak majd az autonóm repülések elterjedésével, ahol a drón már önállóan hoz döntéseket (pl. pályakorrekció egy észlelt akadály miatt).

Az amerikai légügyi hatóság (FAA) ezért korábban kidolgozott egy programot, melyben ún. teszthelyszínek és –légterek kerültek kialakításra (FAA approved UAS Test Sites). Ezek egyike a Northern Plains Test Site Észak-Dakotában, ahol igyekeznek megoldást adni a kormányzati stratégia jelentette kihívásra.

A FAA szintén kockázatértékelést követően ad ki engedélyt BVLOS repülésekre, ami nehezíti az ilyen műveletek elterjedését, jóllehet, ezek kulcsfontosságúak az infrastruktúrák hatékony vizsgálatához. Ezért egy olyan teszt környezetet hoztak létre, ahol a jövőben vizsgálandó vezetéke, utak, stb. ugyanúgy megtalálhatók, és sok-sok ismétlésre, tesztelésre, gyakorlásra van lehetőség.

A sok ismétlődő tesztfeladat során egyfelől van alkalom arra, hogy a technológia gyermekbetegségei felszínre kerüljenek, „tét nélküli környezetben” hibázzon a technika és lehessen ezeket a hibákat orvosolni, másfelől arra, hogy a kezelő személyzet jártasságot szerezzen. E két szempont az engedély megadása során kiemelt szerepet kap, így amikor a hatóság elé kerül a kérelem, már nagyon komoly gyakorlati tapasztalatok és eredmények állnak rendelkezésre, nagyban gyorsítva az engedélyek beszerzését.

A jövőben tehát – ha az USA beli tapasztalatokból indulunk ki – sok helyen földi-légi tesztpályák fognak létrejönni, hogy ott biztonságos keretek között történjen mind a technológia tesztelése, mind a drónokat kezelő személyzet kiképzése. Utóbbira – látva az amerikai helyzetet – komoly szükség lesz és Európa is tanulhat belőle.

Szólj hozzá!

Drónstratégia és drónprogram

2021. május 13. 17:11 - Droneprof

 A Német Szövetségi Kormány 2020 májusában tette közzé a drónokra vonatkozó akciótervét, aminek célja, hogy meghatározza azokat az iparágakat, ahol a drónok fontos szerepet játszhatnak, illetve az akcióterv az ennek megkönnyítéséhez szükséges politikai-gazdasági intézkedéseket is listázza.

Ausztráliában idén márciusban zajlott konferencia a drónipar helyzetéről és jövőjéről. Az ott kormányzati oldalról elhangzottak úgy foglalhatók össze, hogy „hallgatni kell az idők szavára”, hiszen csak Ausztráliában 20 mrd dolláros piacát nőheti ki magát a drónipar a következő 10-15 évben, és egyetlen kormányzat sem engedheti meg magának, hogy nem igazodjon egy ilyen iparág elvárásaihoz.

És, hogy az Ausztrál kormány mit tesz ennek a technológiának a támogatása érdekében? Meghatározza azokat az iparágakat, ahol a dróntechnológia a leginkább hasznosítható, és ennek a potenciálnak a maximális kihasználásához milyen jogi, infrastrukturális átalakításokra van szükség. (Az ausztrál előrelátást dicséri, hogy már 20 éve része a jogrendszerüknek a drónokra vonatkozó szabályozás, van tehát tapasztalatuk a technológiai változásokhoz való igazodásban.)

Bármily nagy a távolság földrajzilag a két említett ország között (és egyébként jogrendszerüket tekintve is nagyban eltérnek), mégis nagyon sok a közös pont a két ország drónstratégiájában. Mindkét dokumentum azt tekinti kezdőlépésnek, hogy felméri, hol, mire és hogyan lehet, illetve kell használni a drónokat, ahhoz, hogy a lehető legjobban hasznosuljon a bennük testet öltő technológia minden előnye.

A drónstratégia azonban nem csak egy állam vagy gazdaságpolitika szintjén fontos, hanem a cégek szintjén is. A drónok felhasználási lehetőségeinek – folyamatos bővülő – tárháza ma már olyan széles, hogy a költséghatékonyság frontján is zajló piaci versenyben minden résztvevőnek érdemes megvizsgálni, hogy van-e lehetőség, vagy akár szükség a drónok alkalmazására, akár a termelési folyamatokban (főtevékenység keretében, pl. permetezés drónokkal), akár a működést támogató, kiegészítő tevékenységekben (pl. telephely megfigyelés). A szükséglet felmérésével egyidejűleg a drónok alkalmazásával elérendő célokat is érdemes kitűzni. Ilyen cél jellemzően a munkavédelem javulása és/vagy költségcsökkentés.

A szükséglet vizsgálatát követően következhet a drónstratégia finomhangolása és drónprogramokra való lebontása. Drónprogram tulajdonképpen a stratégiában meghatározott szükségletek kielégítésének és célok megvalósításának a részletes megvalósításáról szól. Itt kap szerepet a szabályozási környezet, amely döntően befolyásolja a drónprogram végrehajtásának mikéntjét. A jogszabályok és a megvalósítani tervezett drónprogram összevetése nyomán előfordulhat ugyanis, hogy utóbbi részévé kell tenni a drónokhoz látszólag nem kapcsolódó intézkedéseket is. Ilyen lehet a drónokat alkalmazó cég munkavállalóinak munkavédelmi oktatása, amellyel biztosítható, hogy ne külső személyként kezelje őket a hatóság egy engedélyezési eljárásban.

Fontos, kérdés az is, hogy egyszeri, kivételes vagy rendszeres, esetleg folyamatos drónalkalmazást szeretne a drónprogram megalkotója. Ehhez igazodva ugyanis a kért engedély formája, tartalma és anyagi vonzata is eltérő lehet: előbbi esetre a műveleti engedély, utóbbira a könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) jelenti az ideális megoldást.

A kért engedély „ideális” formáját magának a kérelmező cégnek, szervezetnek a mérete is befolyásolja, ezért fontos, hogy a drónprogrammal ne vállalja túl magát a menedzsment, hiszen pl. egy LUC esetén nem csak szakmai, hanem szervezeti, vállalatirányítási képességeket is értékel a légiközlekedési hatóság, és e képességek hiányában nem vagy nem az összes tervezett drónműveletre adja ki tanúsítványt.

Mivel a drónprogram szabályozási szempontjait még hosszan lehetne sorolni, fontos, hogy a drónstratégia és –program kialakítása során igénybe vegyük szakértő segítségét. Ebben tud a Professional Drone Consulting csapata segíteni.

Szólj hozzá!

Drónok a mezőgazdaságban

2021. május 01. 17:05 - Droneprof

Számtalan cikk és beszámoló szól arról, hogy a mezőgazdaság az egyik olyan ágazat, ahol a drónok robbanásszerű elterjedésére lehet számítani a közeljövőben. A mezőgazdasági új irányvonala a precíziós mezőgazdaság, ahol a modern, GPS alapú technológia segítségével a termelési eszközök (mezőgazdasági gépek, vetőmag és növényvédőszer) felhasználása optimalizálható.

A precíziós mezőgazdaságon belül alapvetően két nagyobb terület van, ahol a drónoknak kiemelt szerepe van. Az egyik az ún. légi felmérés (aerial mapping), amelyben a drón a rászerelt speciális kamera segítéségével monitorozza a termőföldet és a rajta fejlődő terményt. Ennek köszönhetően a termelő pontos képet szerezhet többek között a kártevőkről, az öntözési szükségletről. A drón által végzett felmérés révén így célzottan lehet permetezni vagy öntözni, anélkül, hogy feleslegesen a teljes területet fednék le növényvédőszerrel vagy vízzel, ami komolyan csökkenti a környezeti terhelést.

A másik terület maga a permetezés (spraying), ahol a drón egyben a növényvédőszert is kijuttatja, a hagyományos permetezési módnál sokkal hatékonyabban, ugyanis nincsen letaposási veszteség, és a szórásképet a drónt levegőben tartó rotorok alakítják ki.

Engedélyezési kérdések

A fenti két irány pusztán példa arra, hogy miképpen érvényesülhetnek a drónok a mezőgazdaságban is, ahol az alkalmazásukat nagyban könnyíti, hogy kevés természetes akadállyal kell számolni, valamint a legtöbb esetben nagyon alacsony az esélye annak, hogy kívülálló személyek jelennek meg a műveleti területen, ezzel növelve a repülés jelentette kockázatot.

Ugyanakkor számos egyéb rizikófaktor is megjelenik a mezőgazadsági drónok esetében. A légi felmérés esetében a repülési magasság jelent kockázatot, ugyanis a forgószárnyas drónoknak 250-300 méteres, míg a merevszárnyúaknak akár 500 méteres magasságra van szükségük a hatékony felméréshez. Tekintettel arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek csak 120 méteres magasságig repülhetnek külön engedély nélkül, ehhez a magassághoz és monitoring elvégzéséhez eseti légtérre és műveleti engedélyre lesz szükség.

A permetező drónok esetében a növényvédőszer kijuttatása jelenti azt a körülményt, amely miatt műveleti engedélyt kell beszerezni a szabályszerű repüléshez. Műveleti engedély nélkül ugyanis semmilyen anyagot nem szórhat le a drón, az uniós jogszabályok értelmében.

A műveleti engedélyhez, függetlenül attól, hogy milyen okból van rá szükség, egy ún. SORA módszertan szerinti kockázatértékelést is el kell végezni, melyben a művelettel kapcsolatos földi és légi kockázatokat, valamint az azok csökkentésére irányuló intézkedéseket is fel kell tüntetni. Ennek az eljárásnak a bonyolultsága miatt érdemes szakértő segítéségt igénybe venni. A permetező drónok esetében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) kidolgozott egy előzetes kockázatértékelést (PDRA – Pre-Defined Risk Assessment), amellyel bizonyos keretek között alacsony kockázati szintet lehet biztosítani az említett módszertan szerint.

A műveleti engedélyre vonatkozó kérelemmel egyidejűleg számot kell adni a drón műszaki megfelelőségéről, karbantartásáról és a kezelő személyzet felkészültségéről (a jogszabály egyelőre itt is a hagyományos légijárművekre vonatkozó feltételeket ír elő, amely értelemszerűen nem fenntartható). Fontos, hogy a légiközlekedési hatóság – a kérelem elbírálása során – szintén elvégzi a kockázatértékélést és megállapíthat olyan követelményeket, korlátozásokat is, amelyek az üzemben tartó kérelmében nem szerepeltek.

A permetező drónok esetében van azonban három további probléma: a műveleti engedélyen felül szükség van arra, hogy mind a kijuttatni szándékozott növényvédőszer, mind a permetezőgép megkapja a szükséges engedélyeket és a távpilótának növényvédelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell. A legnagyobb problémát, azonban a harmadik tényező, a jogszabályi háttér jelenti, ugyanis a jelenlegi előírások szerint permetezést kizárólag mezőgazdasági légijárművel lehet végezni. Ennek azonban nem felel meg egyetlen drón sem, hiszen – fedélzeten tartózkodó pilóta hiányában – nincsen zárt pilótafülkéjük.

Éppen ezért a növényvédelmi célokra használni kívánt drónok bevetéséhez nem pusztán a rengeteg engedély, amely komoly szakértelmet és körültekintést igényel, hanem egy jogszabálymódosítás is szükséges lesz. Remélhetőleg hamarosan sor kerül ez utóbbira is, ugyanis a nemzetközi felmérések szerint a dróniparon belül is a mezőgazdasági lesz az egyik húzóágazat, és erre a trendre a koronavírus csak még inkább ráerősített.

Szólj hozzá!

Biztonsági kihívások a drónok korában

2021. április 28. 15:41 - Droneprof

Számos drón-felhasználó érezheti úgy, hogy a 2021. január 1-jétől alkalmazandó új szabályok megnehezítik az életet, mivel olyan feltételeknek kell eleget tenniük ezen dátumtól kezdve, melyek korábban szinte ismeretlenek voltak.

Azonban a szabályozás kialakítása és életbe léptetése nem öncélú. Lényeges leszögezni, hogy a drónok (hivatalos magyar megnevezésük: pilóta nélküli légijármű-rendszerek vagy légijárművek) olyan, repülésre alkalmas távirányítású eszközök, melyek számos műszaki megoldás együttes alkalmazásával képesek ellátni azt a műveletet, melyre az adott esetben használják.

Az ilyen eszközök több technológiai vívmányt használnak egyszerre. A teljesség igénye nélkül néhány példa: adatátviteli rendszer az irányításhoz és a drónon lévő élőképek lesugárzásához, melyek különböző rádiós frekvenciákat használnak, elektronikai vezérlőrendszerek a drónon, hogy az irányítható legyen, aerodinamikai stabilizálórendszerek, energiatárolási rendszer, fizikai meghajtórendszer, távirányító, stb.

Ezen alrendszerek és megoldások igen nagy megbízhatósággal működnek, azonban a 100%-os, hibamenetes működésük a hagyományos kereskedelmi forgalomban elérhető termékek esetén nem garantálható, ugyanis, ha ilyen rendszereket szeretne valaki vásárolni, akkor csak jóval magasabb áron kaphatná meg, és még ekkor sem garantálható a 100%-os megbízhatóság. Gondoljuk csak a műholdakra. Ezek nem azért olyan drágák, mert a magasban vannak, hanem azért, mert olyan alapanyagok és technológiák felhasználásával készül, melyek minimalizálják a hibák előfordulásának esélyét, de még ezek esetén sem zárható ki teljesen a meghibásodás lehetősége.

A drónok esetén a gyártók úgy próbálják kialakítani az eszközöket, hogy egy meghibásodás – legyen az bármilyen alrendszerben – ne okozzon végzetes kárt. Azonban figyelembe kell venni, hogy egyre több drón kerül forgalomba, egyre több ilyen eszközt használnak, így az egyes, önálló eszközök által jelentett kockázatok, bár elhanyagolhatók, a kumulatív (összeadódó) kockázat mégis számottevő, így már foglalkozni kell velük.

Egy példa: egy berendezés esetén a motor leállásából származó lezuhanás kockázata legyen 5.000 üzemóránként egy alkalom. Ha azt nézzük, hogy egyszerre 5000 drónt használunk, akkor ez a kockázat már kiadja az egy alkalmat üzemóránként, azaz valahol lezuhanhat egy drón.

Mivel mind a szabadidős, mind a kereskedelmi felhasználásban egyre több ilyen eszköz jelenik meg, és sorra váltják ki a drónok használatával a humán munkaerőt számos kereskedelmi és ipari területen. Ezáltal a növekvő eszközszám és a hozzájuk kapcsolódó egyre növekvő repülési teljesítmény kapcsán már nem elhanyagolható a kockázatok kezelése.

Emiatt igenis foglalkozni kell a drónok használatából származó kockázatok hatékony kezelésével.

Hogy milyen kockázatok merülhetnek fel? Az alábbi listában néhány főbb kockázatot csoportosítottunk. Lényeges, hogy a kockázatok megjelenhetnek szándékosan vagy véletlenül előidézett cselekedetek által.

  • Közvetlen kockázatok: drónok használata során a fizikai sérülés kockázatai, akár a földön (lezuhanás vagy becsapódás során), akár a levegőben (pl. összeütközés másik drónnal vagy hagyományos légijárművel, esetleg utóbbiak veszélyeztetése, azzal, hogy túl közel kerülnek egymáshoz).
  • Közvetett kockázatok: olyan másodlagos kockázatok, melyek a drónok használatával összefüggő tevékenységek által alakulhatnak ki. Ezek mindegyike jogszabályellenes megfigyeléssel esetleg szándékos károkozással kapcsolatos. Néhány példa: magánlaksértés, tiltott adatszerzés, a szellemi tulajdonok megfigyelése, védelmi megoldások kifigyelése illegálisan, kémkedés, csempészet. Ugyan ide lehet sorolni azokat a szabotázs akciókat is, melyek célja, hogy a drónok használatával kárt okozzanak egy-egy infrastruktúrában.

Hogy ezek a kockázatok hogyan kezelhetők hatékonyan? A közvetlen kockázatok ellen felhasználói oldalon lehet hatékonyan védekezni. Az alábbi megoldások alkalmazásával lehet szavatolni a megfelelő biztonságot:

  • drón megfelelő műszaki felkészítése és karbantartása (azaz a hagyományos légijárműveknél kialakult terminológiával, a légialkalmasság fenntartása)
  • megfelelő elméleti felkészültség (mely kiterjed a szabályok ismeretére, a légiközlekedés általános ismereteire és az alapvető fizikai szabályokra is), és a szükséges vizsgák teljesítése, az használatát megelőzően,
  • kellő gyakorlati felkészültség: ez jelenti egyrészt a használni kívánt drón működésének ismeretét, másrészt a magabiztos drónhasználatot,
  • művelettel érintett terület előzetes felmérése és a kockázati tényezők azonosítása,
  • felkészülés az azonosított kockázatok kezelésére,
  • műveletet közvetlenül megelőzően a környezeti jellemzők értékelése (időjárás, területen lévő akadályok, emberek, elektromágneses zavarás, stb.),
  • ellenörző listák alkalmazása,
  • vészhelyzeti eljárások kialakítása és azok alkalmazása,
  • annak belátása, hogy egyes esetekben érdemes inkább a művelet megszakítása mellett dönteni, mintsem veszélyeztetni a biztonságot.

A közvetett kockázatok ellen a jogszabályok nyújtanak egyfajta védelmet, illetve olyan elhárító rendszerek, melyek képesek észlelni a drónok jelenlétét egy adott helyen. Az észlelést követően az elhárítórendszer technológiájától függően megvalósulhat a drón irányításának átvétele, mely segítségével egy biztonságos helyen földre kényszeríthetik az eszközt, de vannak olyan megoldások is, melyek a drón fizikai megsemmisítésével iktatják ki a veszélyt. A drónelhárító technológia alkalmazása egyelőre nem engedélyezett magánszemélyek és cégek számára.

További igen jelentős probléma a kiberbiztonsági fenyegetés, mely a 21. század egyik legnagyobb informatikai kihívása. Ezek hatékony megoldása igényli a gyártók, szoftverfejlesztők és állami szervek közötti hatékony együttműködést.

Szólj hozzá!

Drónok és a munkavédelem

2021. április 28. 15:06 - Droneprof

A pilóta nélküli légijármű-rendszerek (közkeletű nevükön drónok) terjedése megfigyelhető nem pusztán a szolgáltatások területén, hanem a belső vállalati működésben is. Különösen igaz ez a termelő cégekre, amelyek pl. gyártósorok vagy telephelyük megfigyelésére használják ezeket a légijárműveket. Alkalmazásuk különösen ott indokolt, ahol egy munkavédelmi szempontból igen veszélyes tevékenységet (pl. magasban történő munkavégzés) vagy költséges folyamatot, vagy élő munkaerőt lehet drónokkal kiváltani.

Miközben a drón alkalmazásának célja a munkavégzés biztonságának megőrzése és/vagy további javítása, maguk a drónnal végzett műveletek is hordoznak magukban kockázatot, amelyeket a konkrét felhasználás módjától függően lehet, illetve kell kezelni. Annak a vállalkozásnak tehát, amely saját céges működésébe a drónok alkalmazását integrálni kívánja, a légiközlekedési előírásokat és munkavédelmi szabályzatát is össze kell hangolnia.

Abban az esetben, ha a fedett épületen, csarnokon belül végez valamilyen munkát a drón, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokra kell tekintettel lenni, és a munkáltatónak ezekben az esetekben csak a munkavédelmi törvény előírásait kell betartania. Ennek része természetesen a drónok mint új technológia bevezetésére vonatkozó oktatás megszervezése is a dolgozók részére.

Alapjaiban változik meg a helyzet a második esetben, ha a drón – bár továbbra is a telephely felett repül – a zárt csarnokot elhagyva, a szabad ég alatt teszi ezt. Ilyenkor ugyanis nem pusztán egy munkavédelmi újdonságról van szó, hanem légtérhasználatról is, amely légügyi szabályok betartását is megköveteli. Ez azt jelenti, hogy a művelet engedélyeztetése vagy akár annak elérése, hogy ne legyen engedélyköteles a művelet, – sok más tényező mellett – nagyban függ az ún. külső személyek számától és az ilyen személyeknek a dróntól való távolságától is.

Külső személynek azokat nevezzük, „akik nem vesznek részt az UAS-műveletben, vagy nem ismerik az UAS üzemben tartója által adott utasításokat és biztonsági figyelmeztetéseket”. Éppen ezért, ha a munkáltató nem szervez oktatást és ad tájékoztatást munkavállalóinka a drón-műveletekkel kapcsolatban, úgy őket külső személynek kell tekinteni. Ez esetben nagyon komoly engedélyeztetési és kockázatértékelési eljárást kell lefolytatni a légiközlekedési hatóság előtt, amin azonban sokat könnyíthet a munkáltató a munkavállalók drónos munkavédelmi oktatásával.

A megfelelő oktatás és tájékoztatás révén megszüntethető a telephelyen dolgozó munkavállalók „külső személy” státusza, amely nagyban könnyíti a drónos műveletek jogszerű lebonyolítását. Fontos, ugyanakkor, hogy a munkavédelmi oktatás önmagában nem elegendő az épületeken kívüli repülések szabályos lebonyolításához, de nagyban csökkenti a művelet kockázati besorolását, ezért feltétlenül ajánlott légügyi szempontból is. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy célszerű a vállalati drónprogram kialakítása során a munkavédelemre is nagy hangsúlyt fektetni.

A drónok és a munkavédelem szoros kapcsolatát jól szemlélteti az amerikai munkavédelmi hatóság (OSHA) eljárása, amely gyakran drónokkal ellenőrzi a vállalatok telephelyeit, a levegőből vizsgálva a munkavédelmi szabályok betartását. Habár az amerikai és az európai szabályozási rendszer számos pontos eltér, mégis érdemes az OSHA tapasztalataira odafigyelni a jövőben, hiszen az számos tanulsággal szolgálhat a hazai vállalatoknak is a drónok és a munkavédelem összehangolása terén.

Szólj hozzá!

A drón piac jelene és jövője

2021. április 28. 11:26 - Droneprof

Avagy kockázat(értékelés) nélkül nincs nyereség?

A DRONE INDUSTRY INSIGHTS (DRONEII) 2020-ban közzétett elemzése szerint a COVID-19 okozta helyzet rövid távon negatívan befolyásolta a drónok piacát is. Ugyanakkor az iparági szereplők szerint hosszútávon komoly lehetőséget biztosít a járvány a piac számára, ugyanis a vírushelyzet ráirányította a figyelmet az automatizáció fontosságára. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek fejlesztése szempontjából ezért kiemelkedő jelentősége van és – még inkább – lesz az automata, előre programozott repülési terv szerinti műveleteknek.

Az elemzés ezzel kapcsolatban két érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mik lesznek a közeljövőben a drónpiac fő mozgatórugói, a lehetséges hét válaszból a képzeletbeli dobogó első két fokára az E2E (end-to-end) szolgáltatások és a jogszabályi környezet került a kapott iparági válaszok alapján.

Az E2E egy olyan szolgáltatási modell, amely minél kevesebb járulékos kommunikáció (post-COVID érában értsd: fizikai kapcsolattartás, a folyamatot pedig szép angol kifejezéssel "remotization"-nak is nevezik) mellett igyekszik megoldást nyújtani egy piaci igényre, azaz egy kézben megoldani az adott szolgáltatással kapcsolatos minden kérdést, további alvállalkozók, közreműködők beiktatása nélkül. Ebben a szolgáltatási módban ismételten kiemelkedő jelentősége van az automatizációnak, gépesítésnek.

Ezzel nem csak a szavazati arányok miatt áll szoros összefüggésben a jogszabályi környezet, mint az iparág lehetséges hajtóereje. A magas szavazati arányt ugyanis csak részben indokolja az új uniós rendeletek (megtalálhatók itt és itt) 2020. december 31-től kötelező alkalmazása. Sokkal inkább az azokban megjelenő az automata és autonóm repülésekkel kapcsolatos szabályozási kihívások miatt szerzett ilyen előkelő helyet a téma a piaci szereplők értékelésében.

A már említett uniós jogszabályok szerint ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy repülés automata vagy autonóm, jóllehet a külső szemlélő ezeket az esetek többségében nem tudja megkülönböztetni. Automata repülés esetén ugyanis hiába repül egyedül a drón, a távpilóta bármikor képest azt megszakítani vagy módosítani. Ezzel szemben az autonóm repülésben erre nincs lehetőség.

És, hogy miért van ennek jelentősége? Az elmúlt években a drónokkal kapcsolatos kockázatelemzések és biztonsági megoldások szerepe nő a leginkább, köszönhetően annak, hogy SORA néven (Specific Operations Risk Assessment) az Európai Unió új kockázatelemzési és -értékelési módszert vezetett be, amit a tagállami hatóságok kötelezően alkalmaznak minden olyan esetben, ha speciális kategóriájú műveletre vonatkozó műveleti engedély kiadását kérik tőlük. Azt, hogy ebben a SORA rendszerben (azaz új jogszabályi környezetben) milyen eredményt érnek el az üzembentartók, nagyban befolyásolja, hogy automata, vagy autonóm repülést végeznek.

Amíg ugyanis az automata repülés révén a SORA szerinti értékelésben elérhető pl. mezőgazdasági repülés során az a SAIL II szint (ez a kockázatértékelés során megállapított kockázati szint, melynek 6 különböző szintje van), ami mellett nem számíthat komoly költségekre az üzembentartó. Ezzel szemben, az autonóm repülés esetén legalább SAIL III besorolású lesz a művelet, ami miatt – ha a tagállami hatóság úgy dönt (levéve ezzel a felelősséget a saját válláról)  – az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kiadott „design verification report” lehet szükséges a műveleti engedély megszerzéséhez. Ez utóbbi költsége 45 ezer EUR körül mozog és nem általánosságban, hanem meghatározott műveletekhez szerezhető meg. Így aki több, egymástól eltérő célra is használni kívánja a drónjait, annak ezzel az összeggel többszörösen számolnia kell.

A szabályozás egyelőre tehát a folyamatosan – vizuálisan is – ellenőrzött automata repüléseket részesíti előnyben, az automatizáció jelentősen magasabb szintjét képviselő autonóm repülésekkel szemben. Éppen ezért fontos, hogy mi lesz a műveleti engedély előtti kockázatelemzés eredménye. 

Nem véletlen tehát, hogy egyre többen vannak azok, akik szerint az ebben a kockázatelemzési és –értékelési folyamatban segítséget nyújtó szolgáltatók komoly motorjai lehetnek a drónpiac fejlődésének. Felértékelődnek azok a szolgáltatók, akik a SORA módszertan szerinti kockázatértékelési szolgáltatást, valamint ahhoz kapcsolódóan komplett drón-stratégiát tudnak biztosítani ügyfeleik számára.

Szólj hozzá!

Köszöntő

2021. április 28. 10:22 - Droneprof

Mindenkit szeretettel köszöntünk a Professional Drone Consulting új blogjában.

Nevünkből adódóan a profi szintű drónozás aktuális kérdéseivel kívánunk foglalkozni a blogon. Az üzleti, kereskedelmi és vállalati drónprogram megfelelő kialakítása nagyon összetett folyamat. Ebben kívánunk a jelenlegi és jövőbeli üzembentartók segítségére lenni.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása