Immáron két éve velünk van az európai drónos szabályozás a sokszor megénekelt (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet és az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet formájában. Gyűlnek a tapasztalatok és gyűlnek a kérdések is, amely nem ritkán abból adódnak - és ez nem drónspecifikus -, hogy az Európai Uniónak tagállamai révén számos hivatalos nyelve van, így a különböző jogi aktusok szövege minden tagállami hivatalos nyelven hiteles. (A nemzetközi jogban ez általában nem így van, a hiteles nyelvek számát korlátozzák, a legtöbbször egyébként a francia és angol nyelvre, illetve kétoldalú megállapodásoknál a szerződést kötő felek hivatalos nyelvére.)
Vagyis a német, a magyar, a francia és az angol szöveg egyenrangú, hiszen mindegyik szövegváltozat, legalább is rendeletek esetében hiteles. De mi van, akkor, ha mást mond az egyik és másik hiteles szöveg?
Lássunk is erre példát, először a felhatalmazási rendeletből:
Nagyon nem mindegy, hogy egy bizonyos határ nem haladható meg, vagy annál kevesebbnek kell lenni a megfelelő értéknek, jelen esetben a maximális felszállási tömegnek (MTOM). Így Magyarországon a C0, a C2 és a C4, és közvetetten a C6 UA osztályokban más tömegek lennének megengedettek, ami komoly piacfelügyeleti problémákat vethet fel, és egy ilyen értelmezés miatt egy magyar gyártó is komoly nehézségekkel találhatja magát szembe: ha 3999 gramm helyett 4 kg-os lesz a drón, bár a magyar szöveg szerint C2-es lehet, valójában az uniós jog többi verziója szerint csak A3-ban repülhet a nyílt kategóriában!
A végrehajtási rendelet magyar szövege sem mentes az eltérésektől:
Az UAS.SPEC.030 a műveleti engedélyhez szükséges dokumentumokról szól, és a magyar nyelvű szövegben - túl a jelzett elgépelésen - tévesen felhasználói kézikönyvként szerepel a helyesen üzemeltetési kézikönyvnek nevezendő a dokumentum, amit az angol, illetve német szöveg operations manual/Betriebshandbuch-nak ír le. Az EASA féle AMC-nek, az ilyen kézikönyvre vonatkozó tartalmai előírásai is megerősítik a fordítás hibás jellegét. Ráadásul mind a német, mind az angol szövegváltozat különbséget tesz UAS.SPEC.030 és a 11. cikk szerinti kézikönyvek között, így ozokban egyértelmű, hogy a felhasználói kézikönyvet az UAS gyártója, üzemeltetési kézikönyvet viszont az UAS-üzembentartó köteles készíteni.
Ahogy említettem, a magyar szöveg is hiteles, azonban nyilvánvaló az ellentmondás, ezért ezt valahogyan kezelni kell. Az Európai Unió bíróság az ún. CILFIT ügyben kimondta, hogy „a különböző nyelvi változatok egyaránt hitelesek; így egy közösségi jogi rendelkezés értelmezése maga után vonja a különböző nyelvi változatok összehasonlítását”. Vagyis joggal hivatkozhatunk arra, hogy a többi nyelvi változatot hívjuk segítségül a pontos értelmezéshez. A szakirodalom ezt abszolút többnyelvűségnek nevezi. A lényege, hogy minden hiteles szöveg mögött meghúzódik a jogalkotói szándék, így a magyartól eltérő hiteles változatok is felhasználhatók ennek felderítésére.
Mivel a német és angol szövegek egybehangzóan – és a magyartól eltérően – határozzák meg a súlyhatárokat és az üzemeltetési kézikönyv fogalmát, így feltételezhető, hogy az angol, illetve német nyelvű szövegben szereplő rendelkezések szerint kell eljárni. (Teljes bizonyosságot az összes nyelvi változat összevetésével lehet csak elérni, melyeket nyelvtudásbeli és terjedelmi korlátok miatt nem tehetünk meg, ugyanakkor az EASA – az angol és német szövegnek tartalmilag megfelelő - hivatalos anyagai megerősítik a jelen cikkben tárgyalt feltételezést.)
Az uniós jogszabályok fordítását nagyon szigorú szabályok szerint végzik, de mindenhol előfordulhatnak hibák. A végrehajtási és felhatalmazáson alapuló rendeletek – jellegükből adódóan - sokszor technikai, műszaki szabályokat tartalmaznak, így azok tartalmilag helyes szövegezés, ami végső soron az angol munkanyelvről történő fordítással jön létre, sem könnyű. Mindenesetre megfontolandó a magyar szövegváltozatok átfogó felülvizsgálata és összevetése az összes verzióval, amelyek révén – a szintén bevett uniós gyakorlatnak megfelelően – helyesbítés közzétételére nyílik lehetőség.
