The European Union Aviation Safety Agency (EASA) has developed the Specific Operations Risk Assessment (SORA) methodology to enhance the safety of unmanned aircraft system (UAS) operations. This framework helps UAS operators quickly and effectively identify and mitigate risks associated with specific drone operations.

What Are the Risks in UAS Operations?

Risk refers to the likelihood (frequency over time) and severity (impact) of an event. In the context of drone operations, risks may include:

• Accidents or operational incidents
• Technical malfunctions
• System failures
• Damage to property
• Personal injuries
• Cybersecurity and data breaches

What Are Ground Risks in Drone Operations?

Ground risks involve potential damage or harm to people, property, or natural environments due to drone malfunctions or loss of control during a flight.

Key Ground Risks:

• Collision with people: This can occur in both urban and rural areas, with a higher risk in densely populated zones.
• Impact on infrastructure or buildings: A loss of control may lead to damage such as broken windows or structural harm.
• Collision with vehicles: If a drone operates near or above roads or railways, a malfunction could cause it to fall, posing a risk to moving vehicles.
• Mid-air collision with other drones or conventional aircraft: Debris from such incidents may result in additional hazards on the ground.

How Can These Risks Be Reduced?

To minimize ground risks, operators must apply a combination of technical and procedural (strategic) safety measures.

Technical Measures (Drone-Integrated Safety Systems):

• Emergency recovery solutions, such as parachutes or automated landing systems, which activate upon sudden abnormal movements.
• Geo-fencing technology, preventing drones from entering restricted airspace.
• Redundant control systems, ensuring backup solutions in case of failures.
• Real-time positioning and communication, using RTK GPS, 4G/5G connectivity, or similar technologies.

Operational and Strategic Measures (Pre-flight Planning and other ground-based risk mitigation):

• Thorough site assessment and risk evaluation before operations, including implementing local safety measures (e.g., warning signs).
• Use of certified equipment that meets regulatory standards.
• Comprehensive pilot training to handle emergency situations.
• Predefined operational procedures, including contingency and emergency response plans.

Why Is Risk Reduction Essential?

Drones, as technical devices, inherently carry operational risks. Effective risk mitigation is crucial to minimizing personal injury, property damage, and maintaining public trust in drone technology.

Justifying Risk Mitigation Measures

Operators must document and validate their risk mitigation strategies to comply with SORA requirements. This can include:

• Maintaining flight logs and incident reports
• Conducting technical inspections and tests (e.g., verifying redundant systems)
• Developing and enforcing standard operating procedures

Without proper documentation and compliance, an operating authorization cannot be granted. The application of the SORA methodology is a prerequisite for approval from aviation authorities. Operators must demonstrate that both ground and air risks are managed in accordance with legal and regulatory standards to secure authorization for their UAS operations.

A pilóta nélküli légijármű rendszerekkel végzett műveletek biztonságának növelése érdekében az Európai Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) egy olyan kockázatelemzési módszertant dolgozott ki, mely segíti az üzemebentartókat a repülési műveletek során felmerülő kockázatok azonosításában és hatékony, gyors és egyszerű kezelésében. Ez az ún. SORA módszertan (Specific Operations Risk Assessment).

Mi is a kockázat a drónok esetén?

A kockázat egy adott esemény bekövetkezésének valószínűségét (időbeli gyakoriságát) és annak következményeit (súlyosságát) jelenti. A drónok esetében a kockázat magában foglalhatja a működéssel összefüggő baleseteket, helytelen működéseket, funkcionális hibákat, az ezekből következő anyagi károkat, személyi sérüléseket vagy akár az adatbiztonsági incidenseket is.

UAV-repülésnél mik a főbb földi kockázatok?

A földi kockázat (Ground Risk) a drónok meghibásodása vagy irányításának elvesztése miatt a földi objektumokban vagy emberekben, esetleg természeti képződményekben okozott károk.

Legfőbb kockázatok:

• Ütközés személyekkel: Különösen városi vagy sűrűn lakott területeken jelentős kockázatot jelenthet, amikor a drón személynek ütközik. Ilyenkor jellemzően vágott seb keletkezik az ütközés helyén.
• Épületnek és infrastruktúrának ütközés: Amennyiben egy drón elveszíti az irányítást és egy épületnek ütközik, akkor abban jelentős kárt tud tenni – ablakok betörhetnek, burkolat sérülhet, stb.
• Járművekkel való ütközés: Közutak, esetleg vasútvonalak közelében és azok felett végzett műveletek során, egy nem várt jelvesztés vagy műszaki meghibásodás esetén a drón lezuhanhat, ami kárt tehet az alatta lévő járművekben és sérülést okozhat a benne utazóknak.
• Más drónokkal vagy légi járművekkel való ütközés: Az ütközés hatására kiszóródó alkatrészek kárt tehetnek a földön lévő személyekben, eszközökben. Ez közvetett földi kockázat.

Hogyan csökkenthetők ezek a kockázatok?

A földi kockázatok csökkentése érdekében műszaki és nem műszaki megoldások kombinációját kell alkalmazni:

Műszaki megoldások – a drón irányítórendszerébe integrált, vagy a drónra szerelt megoldások:

• Vészhelyzeti rendszerek, például ejtőernyő vagy vészhelyzeti leszállási mechanizmus, mely akkor aktiválódik, ha rendellenes mozgást vagy gyorsulás érzékel – pl. zuhanás esetén.
• Geo-fencing rendszerek, amelyek megakadályozzák a drónok tiltott területekre való belépését.
• Redundáns irányítási rendszerek a meghibásodás esetére.
• Valósidejű helymeghatározás és visszajelzési lehetőségek (pl. RTK, 4G/5G kapcsolat).

Nem műszaki megoldások – a repülést megelőző körültekintő tervezés alapján az üzembentartó által kialakított stratégiai megoldások:

• Repülési terület megfelelő kiválasztása, felmérése és előzetes értékelése, és ez alapján a szükséges helyi kockázatcsökkentő intézkedések kialakítása – pl. figyelmeztető táblák.
• Megfelelő minősítéssel rendelkező eszközök használata.
• Drónpilóták megfelelő képzése.
• Előre kialakított operatív eljárások alkalmazása, vészhelyzeti tervek kidolgozása.

Miért kell csökkenteni a kockázatokat?

A drónok használata önmagában veszélyforrás, mivel ezek olyan műszaki erőforrások, melyek meghibásodhatnak, és ezáltal veszélyeztethetik a működési környezetüket. A kockázatcsökkentés célja, hogy minimalizáljuk a személyi sérüléseket, az anyagi károkat, valamint fenntartsuk a társadalom bizalmát a dróntechnológia iránt.

Fontos, hogy a kockázatcsökkentést megfelelően igazoljuk!

A kockázatcsökkentési intézkedéseket megfelelő dokumentációval és tesztelési eredményekkel kell alátámasztani. Az igazolás magában foglalhatja:

• Repülési naplók és eseményriportok vezetését.
• Műszaki teszteket és ellenőrzéseket (pl. redundáns rendszerek működésének bemutatása).
• Üzemeltetési eljárások kidolgozását és végrehajtásának nyomon követését.

Az igazolás bizonyítja a hatóságok számára, hogy az üzembentartó eleget tesz a SORA követelményeinek. Enélkül nem szerezhető meg a műveleti engedély.

A SORA módszertan alkalmazása elengedhetetlen az Operational Authorization (műveleti engedély) megszerzéséhez, amelyet a légügyi hatóság állít ki. Az engedély megszerzéséhez az üzembentartónak igazolnia kell, hogy az adott művelethez kapcsolódó földi és légi kockázatok megfelelően kezelve vannak, és az alkalmazott intézkedések összhangban állnak a jogszabályi előírásokkal.

Pilóta nélküli drónos kijuttatáshoz engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Ezzel már két növényvédőszernek minősülő anyagot lehet legálisan kijuttatni, a vonatkozó szabályok szigorú betartása mellett.

A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.

A készítmény az alábbi feltételek betartása mellett alkalmazható:

• A pilóta nélküli légi jármű maximum 3 méteres magasságban repülhet a kultúra felett.
• A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h ~4 m/s.
• A megengedett legnagyobb szélsebesség 4 m/s.
• A permetezés során továbbá biztosítani kell, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen.
• A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet.
• A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

Ezen kívül a már korábban is említett szabályokat be kell tartani:

• A felhasznált drónnak rendelkeznie kell típusminősítéssel. Az elérhető eszközök elérhetők a forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzékében.
• A drón pilótájának szerepelnie kell a NÉBIH által vezetett drónpilóta nyilvántartásban.
• A művelet speciális kategóriájúnak minősül, így a légiközlekedési hatóság által kiadott műveleti engedély birtokában végezthető, légtérmegfigyelő/repülésfigyelő bevonása mellett.
• Mivel a drónnal történő permetezés légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §), plusz a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).
• A tevékenységről a helyszínen, a tábla szélén elhelyezett figyelmeztető táblán keresztül kell tájékoztatást adni az esetlegesen arra tévedőknek. A táblán az alábbi szövegnek kell szerepelnie: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

Az engedélyokirat itt érhető el:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=346612852es346591519&documentName=Coragen+20+SC_mod_dron_18738_2_20250226_publikus.pdf

Forrás:

https://portal.nebih.gov.hu/-/ujabb-rovarolo-permetezoszer-kapott-engedelyt-magyarorszagon-a-dronnal-torteno-kijuttatasra

https://www.agronaplo.hu/20250225/itt-az-ujabb-engedely-mar-ezt-a-rovarolot-is-ki-lehet-juttatni-dronnal-itthon-53803

Ahogyan arról már korábban itt a blogon is szó volt, a növényvédelmi képesítések közül a növényvédelmi drónpilóta képesítés egy ún. nem lejáró kompetencia, melynek megléte egyik feltétele annak, hogy valaki szerepelhessen a növényvédelmi drónpilóta adatbázisban. Azonban a nyilvántartásba vett növényvédelmi drónpilóták csak akkor tarthatják meg érvényes nyilvántartási bejegyzésüket, ha a jogszabály alapján igazolt módon eleget tesznek a kétévente kötelező továbbképzési követelménynek.

A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet kimondja, hogy az ún. mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásban (továbbiakban mezőgazdasági drónpilóta adatbázis) szereplő személynek kétévente kötelező olyan növényvédelmi szakmai továbbképzésen részt vennie, melyet igazolt módon elvégzett, a NÉBIH által kijelölt szervezetnél [3.§ (11)]. Mivel az első drónpilóták bejegyzése 2023. nyár elején valósult meg (lsd. a nyilvántartást), így esetükben néhány hónap múlva lesz már esedékes a továbbképzésen való részvétel.

Ilyen továbbképzést csak az a szervezet végezhet, aki a NÉBIH-től erre felhatalmazást kapott. Az ilyen szervezetek listája (jelenleg egy kijelölt szervezettel – 2025. január 21-én) megtalálható a NÉBIH honlapján a Növényekkel kapcsolatos adatbázisok oldal, Növényvédelem részénél.

https://portal.nebih.gov.hu/adatbazisok-noveny

A továbbképzés célja, hogy a drónpilóták megismerhessék az elmúlt időszakban történt jogszabály- és egyéb változásokat, újdonságokat és egyéb releváns információkat, legyenek azok műszaki/technikai vagy akár növényegészségügyi témájúak.

Mit kell tudni a továbbképzésről?

• Minimum 8 órás, kizárólag jelenléti formában megvalósuló oktatás.
• Moduláris felépítésű, a drónpilóta alapképzés programkövetelményével megegyező modulokkal, melyek elméleti és gyakorlati ismeretekre vonatkoznak.
• Vizsgaköteles! A vizsgát a képzőintézmény szervezi és bonyolítja le, és a vizsgát is a képzőintézmény állítja össze, azonban a vizsgasort előzetesen a NÉBIH ellenőrzi.
• Vizsgázni csak személyesen, jelenléti formában lehet, és a sikeres vizsgához minimum 60%-ot kell a vizsgázónak teljesítenie.
• A vizsgán akár a NÉBIH is jelen lehet, minőségellenőri vagy felügyeleti tevékenységet ellátva.

Sikeres vizsga esetén a szervezet tanúsítványt állít ki, hogy a vizsgára kötelezett drónpilóta a továbbképzésen részt vett és eredményes vizsgát tett. Ez ahhoz szükséges, hogy a drónpilóta adatbázisba bekerüljön a tény, hogy a továbbképzési követelményeket az érintett személy teljesítette.

Lényeges, hogy ha egy növényvédelmi drónpilóta nem teljesíti a továbbképzési követelményt, akkor azt a személyt törlik két év elteltével az adatbázisból, és a továbbiakban nem végezhet majd olyan tevékenységet, melynek feltétele az, hogy a drónpilóta szerepeljen az  adatbázisban [3.§ (12(a))].

A drónpilóta adatbázis az alábbi adatokat tartalmazza egy-egy már bekerült személy vonatkozásában:

• Név
• Lakóhely
• FELIR azonosító
• Tevékenység azonosító
• Nyilvántartásba vétel időpontja
• Továbbképzés teljesítésének időpontja
• Nyilvántartásból való törlés időpontja

Szabályos drónhasználatot!

A drónos társadalom által már régóta hiányolt lakott terület definícióval bővül – négy év után – a légiközlekedésről szóló törvény (Lt.).

Az Országgyűlés 2024. december 18-án fogadta el azt a törvénymódosítási csomagot, mely több helyen módosítja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt. A pilóta nélküli légijárművek tekintetében, az UAS-üzembentartók és távpilóták szempontjából a dokumentum legjelentősebb részét a 29.§ (4) bekezdése jelenti. Ennek értelmében a törvény alkalmazása szempontjából végre megjelenik a lakott terület definíciója, mely alapján a jövőben már teljesen egyértelművé válik az esti légtér kijelölésének kötelezettsége. A módosítás indokaként az uniós és nemzetközi szabályokkal való összhang megteremtését jelölték meg.

A lakott terület definíciója a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § újonnan bevezetett 56a. pontjában szerepel. Ez alapján, és a törvény alkalmazásában:

Lakott terület: az UAS-műveletbe be nem vont személy vagy személyek életvitelszerű tartózkodási helye.

Az Lt-ben a lakott terület fogalom az 5.§ (3) bekezdésben jelenik mely, ahol szabályozzák, hogy a lakott terület felett végrehajtott UAS-műveleteket csak eseti légtérben lehet végrehajtani. Korábban hiányzott a lakott terület definíciója, mely megnehezítette a jogszabály értelmezését és így a műveletek hatékony lebonyolítását. Azonban a mostani módosítás kimondja, hogy a lakott terület az, ahol életvitelszerűen tartózkodnak a műveletbe be nem vont személyek.

Fontos, hogy ezzel a módosítással bekerült definíció csak az eseti légtér kötelezettségének eldöntéséhez használható. Amennyiben a művelet során műveleti engedély szükséges, úgy ott a lakott terület meghatározása repülésbiztonsági szempontok mérlegelésével lehetséges.

A módosítással végre egyértelmű lett, hogy milyen helyszíneken szükséges az eseti légtér kijelölése a műveletekhez.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy minden olyan helyszínen szükséges az eseti légtérben történő művelet végrehajtás, ahol a műveleti helyszín érinti a műveletbe be nem vont személyek életvitelszerű tartózkodási helyét, azaz pl. lakását, házát. Érinti akár azáltal, hogy elrepül az UAV ezen helyszínek felett, vagy fennáll a lehetősége annak, hogy a kívülállókról a saját lakásukban / házukban felvétel készül.

Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a lakott terület meghatározása nem egyértelmű. Ilyen esetben inkább szigorúbban kell értelmezni a jogszabályt, és érdemes kérvényezni az eseti légtér kijelölését a problémák elkerülése érdekében. A kijelölt eseti légtér mindig képes csökkenteni a fennálló kockázatokat, így annak megléte pozitív módon hat a művelet lebonyolítására.

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy mi a műveleti helyszín méretbeli kiterjedése. Ha mindösszesen néhány négyzetméternyi (pl. saját kert belülről), akkor ott biztosítható, hogy csak a műveletbe bevont személyek legyenek, így nem szükséges az eseti légtér. Amennyiben viszont több száz négyzetméteres a művelettel érintett terület, akkor egyértelmű, hogy a helyszínen be nem vont személyek is feltűnhetnek, így ilyenkor szükséges az eseti légtér kijelölése.

Nézzünk néhány példát, hogy értelmezhető legyen a jogszabályi módosítás – most csak az eseti légtér szempontjából történik a vizsgálat[1]:

Speciális kategóriájú műveletek esetén a SORA kockázatelemzési módszertan felhasználásával, a művelet operatív földi jellemzői alapján a helyszínt az alábbi négy kategória valamelyikébe kell besorolni:

• ellenőrzött földi műveleti terület
• ritkán lakott terület
• lakott terület
• embertömeg.

Ez némileg eltérő kategorizálás, és célja, hogy az UAS-üzembentartó felmérje a potenciális földi kockázatokat, és kezelje azokat.

Erről korábban ebben a bejegyzésben írtunk.

Lényeges, hogy nem szabad összekeverni a repülésbiztonsági szempontból meghatározott lakott terület és az eseti légtér kijelölési kötelezettséggel összefüggő lakott terület definíciókat, ugyanis bár nevükben azonosak, eltérő célokat szolgálnak.

Megjegyzés1: A hivatkozott módosító jogszabály jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár – a bejegyzés publikálásnak időpontjában (2024. december 19.).

Megjegyzés2: 2024. december 20-án a Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály, ez alapján a blogbejegyzésben a paragrafus és a bekezdés is módosítva lett, a közlöny állapotának megfelelően.

Biztonságos és szabályos UAS használatot!

[1] Előfordulhat, hogy az UAS-művelet megvalósításához a helyszíntől függően további engedélyekre van szükség (pl. tulajdonosi hozzájárulás, műveleti engedély, stb.).

Gyakran felmerül a kérdés, hogy ha drónnal permetezési vagy egyéb mezőgazdasági célú kijuttatási műveletet végeznek, akkor azt minimum hány fővel kell megvalósítani?

Erre a választ a hazai és az EU-s jogszabályokban találjuk, melyek szabályozzák a pilóta nélküli légijárművekkel végzett mezőgazdasági műveletek lebonyolítását.

Az egyértelmű, hogy az UAS irányítását végző távpilótára mindenképp szükség van. Ez a személy az, aki a helyszínen a művelet biztonságos lebonyolításáért felel. Azonban a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet alapján a távpilóta önmagában nem elegendő, ugyanis a jogszabály kimondja, hogy „mezőgazdasági repülést végezni csak repülésfigyelő közreműködésével lehet” (5.§ (4)). A repülésfigyelő segíti a távpilótát a helyszíni tevékenységek ellátásában, továbbá a repüléssel összefüggésben a földi biztonságért felel. Funkcióját tekintve a repülésfigyelő nem azonos az (EU) 947/2019 vhr-ben meghatározott légtérmegfigyelővel vagy a pilóta nélküli légijármű megfigyelővel. Ettől függetlenül, a művelet során a légtérmegfigyelői tevékenységeket a repülésfigyelő is elláthatja, sőt ha a művelet megkívánja, hogy a megfigyelő is jelen legyen, akkor ezt a funkciót a létszám minimalizálás érdekében a repülésfigyelőnek kell elvégeznie. A magyar és az EU-s jogszabály alapján is a megfigyelői tevékenységet ellátó személy (repülésfigyelő és / vagy légtérmegfigyelő) a távpilótától kapja a művelet során a munkautasításokat és támogatja őt a munka elvégzésében.

Egy mezőgazdasági művelet során a távpilóta mellett legalább egy repülésfigyelőre is szükség van, azonban a művelettől függően akár több ilyen pozíciót betöltő személy is jelen lehet.

A légtérmegfigyelői feladatokat ellátó személynek az alábbi feladatai vannak egy-egy művelettel összefüggésben:

• szemmel tartja az UAV körüli légteret – alacsony magasságú repülések esetén ebbe beletartozik, hogy a repüléssel érintett földi területet is figyeli, és ilyenkor összeérnek a repülésfigyelői feladatok;
• figyelemmel kíséri az UAV helyzetét, melyhez akár elektronikus eszközt is használhat;
• veszély észlelése esetén riasztja a pilótát, hogy a lehetséges negatív hatások elkerülhetők vagy minimalizálhatók legyenek.

A jogszabályi követelményeken túl munkavédelmi és biztonsági okai is vannak annak, hogy egy-egy kijuttatással járó feladatot nem egyedül hajt végre a távpilóta. Ilyenkor ugyanis olyan anyagok kerülnek felhasználásra, melyek a szervezetbe kerülve rosszulléthez vagy akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Ha ez bekövetkezik, és a távpilóta egyedül van, akkor ő csak korlátozott módon tud segítséget kérni, főleg akkor, ha olyan helyszínen történik mindez, ahol a telekommunikációs rendszer megfelelő lefedettsége nem biztos, hogy rendelkezésre áll.

A mezőgazdasági repülések fogalmáról korábbi blogbejegyzésemben írtam. Előző bejegyzés itt.

Biztonságos drónhasználatot!

Drónokkal végzett kijuttatási tevékenység esetén sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen engedélyek birtokában milyen anyagok juttathatók ki. A kérdés megválaszolását kezdjük a vonatkozó szabályok ismertetésével, mely alapján egyértelműen meghatározható, hogy milyen követelményeket támasztanak az ilyen típusú műveletekkel szemben.

A mezőgazdasági repülés meghatározását a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet tartalmazza. Ez alapján a mezőgazdasági repülés: mezőgazdasági légi járművel történő (mely lehet pilóta nélküli légijármű is, azaz drón is), mező- vagy erdőgazdasági célú,

• növényvédő szerrel (peszticidek, melyek olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók; a növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása),
• növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel (a 1107/2009/EK rendelet hatálya alá kerülő védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok és hatásjavítók, valamint feromoncsapdák, makroszervezetek és egyéb, főleg fizikai hatáson alapuló készítmények, melyek nem tartalmaznak sem egyszerű anyago(ka)t, sem az uniós engedélyezett növényvédőszer hatóanyag adatbázisban „approved”, valamint „not approved”-ként jelölt összetevőket) vagy
• termésnövelő anyaggal (minden olyan anyag, mely a növények tápanyagellátását befolyásolja közvetlenül vagy közvetve, a talajra gyakorolt hatásán keresztül - pl.műtrágyák és szerves trágyák, lombtrágyák, növénykondicionálók, esetleg mikrobiológiai készítmények)

végzett növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási tevékenység.

A növényvédő szer mezőgazdasági légi járműből történő kijuttatását hívják légi permetezésnek.

A definícióban három kijuttatható anyagtípus szerepel. Lényeges, hogy a mezőgazdasági repülések körében drónnal csak olyan növényvédőszer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék juttatható ki, mely rendelkezik pilóta nélküli légijárművel való kijuttatási engedéllyel, és a felhasználás során a kijuttatást az engedélyokiratban meghatározottak szerint kell végrehajtani. A „hagyományos” légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek és készítmények nem alkalmazhatók ilyen célokra. A használatuk csak azt követően lehetséges, ha a meglévő érvényes engedélyokiratukat kiterjesztik a drónnal történő kijuttatásra. Ezt a módosítást az érintett szer vagy készítmény engedélytulajdonosa vagy annak hivatalos hazai képviselete kérelmezheti.

Ilyen anyagok kijuttatását drónnal csak olyan drónpilóta végezhet, aki szerepel a NÉBIH által közzétett mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásban, továbbá lényeges az is, hogy olyan eszközzel kell a kijuttatást végeznie, mely átesett a MATE típusminősítésen és szerepel a forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzékében.

Mivel drónos kijuttatással járó tevékenységről van szó, így a műveleti engedély megléte kötelező, ugyanis a tevékenység a speciális kategória szabályai szerint kerülnek végrehajtásra.

A légi permetezést főszabály szerint jóváhagyott kijuttatási terv alapján lehet elvégezni – egyes esetekben ez alól a jogszabály felmentést ad. Növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék és termésnövelő anyag esetén a kijuttatási terv nem szükséges.

A kijuttatási terven kívül szükséges, hogy bármely készítmény kijuttatását megelőzően a kormányhivatal irányába megvalósuljon a tevékenység elvégzéséről az előzetes bejelentés, a munkát megelőző munkanap reggel 9 óráig.

Továbbá fontos, hogy egy jogszabályváltozás miatt (141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról 18/A.§) a szúnyoggyérítési tevékenység is mezőgazdasági célú repülésnek minősül, melyre a fenti szabályok vonatkoznak, azzal a kitétellel, hogy itt további előírásokat is be kell tartani, és további kompetenciák is szükségesek a művelet biztonságos elvégzéséhez.

Biztonságos és szabályos repülést!

A hírekben sokszor lehet olvasni arról, hogy egyes szolgáltatások nem megfelelő teljesülése esetén a fogyasztóvédelem eljárást indít, és fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálják azt, hogy az adott szolgáltató megfelelően jár-e el a fogyasztókkal szemben. Termékek esetén, kifejezetten a drónok területén a már forgalomban lévő eszközök jogszabályoknak való megfelelőségét a piacfelügyeleti eljárás keretében tudja ellenőrizni az ún. piacfelügyeleti hatóság.

Magyarországon a Légügyi Törvény (1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről) értelmében a 22.§ (3a) bekezdés alapján, a légiközlekedési hatóság látja el a drónok vonatkozásában a piacfelügyeleti hatósági tevékenységeket.

Mi is az a piacfelügyelet?

Ez a hatósági ellenőrzések egy speciális területe, ahol az érintett termékekkel kapcsolatosan a hatóságok azt vizsgálják, hogy a már forgalomban lévő eszközök megfelelnek-e a forgalmazás feltételeinek. Tehát ezen eljárás során nem azt vizsgálják, hogy forgalomba kerülhet-e a termék – ugyanis azt a megfelelőségértékelő szervezetek végzik, a gyártó felkérésére – hanem azt, hogy a megvásárolható termék megfelelő-e.

Drónok esetén ez a műszaki és ún. alaki megfelelés ellenőrzésére terjed ki, melynek keretében vizsgálják a dokumentumokat és a funkcionalitásait az UAS-nak.

Hogyan végzik az ellenőrzéseket?

A piacfelügyeleti funkciót ellátó hatóság munkatársai ellenőrzés céljából rendszeresen megjelennek:

• gyártóknál, importőröknél, forgalmazóknál, kereskedelmi, ipari és raktározó helyeken,
• üzemeltetőknél, felhasználóknál (munkahelyeken és más telephelyeken, ahol a termékek üzemeltetése, használata történik),
• vásárokon, kiállításokon és termékbemutatókon,
• vagy akár on-line kereskedéseket is tudnak ellenőrizni.

Ezen helyszíneken vizsgálat alá vetik az UAS-t / UAS-okat, mely első körben a termék alaki megfelelőségére terjed ki, és ha szükséges (pl. nem megfelelőség gyanújának felmerülése esetén), akkor termékmintákat vesznek, vizsgálatnak vetik alá azokat saját hatáskörben, vagy megkövetelik egy harmadik fél által történő bevizsgáltatást.

Az alaki megfelelés ellenőrzése során vizsgálják a CE-jelölést, a kísérő dokumentációt, a megfelelőségi nyilatkozatot és szükség esetén a jogszabályok szerint összeállított műszaki dokumentációt (részben vagy egészében). Utóbbi lehet például a permetező drónok esetén a típusminősítés meglétét igazoló matrica megléte, nyílt kategóriában használtra szánt drón esetén az osztályazonosító.

Az (EU) 2019/945 rendelete részletesen megadja, hogy az EU-s jogrend alapján az UAS-oknak pontosan milyen alaki megfelelőséggel kell rendelkezniük. Ezt a nemzeti szabályok kiegészítik, így a piacfelügyeleti hatóság munkatársai nem csak az EU-s, hanem a hazai jogszabályokban foglaltakat is ellenőrizhetik.

Mi történik, ha valami nem felel meg az ellenőrzés során?

Ha hiányosságot, problémát találtnak, akkor a hatóság intézkedést hoz a forgalmazóval / importőrrel / kereskedővel szemben a megfelelőség biztosítása érdekében, vagy ha ez nem lehetséges, akkor gondoskodnak a nem megfelelő termékek forgalomba hozatalának megtiltásáról vagy korlátozásáról, forgalomból való kivonásáról, esetleg visszahívásáról. A hiányosságok minden esetben egyediek lehetnek, így a szankciókat egyedileg kell megítélni.

A szankciók az alábbiak lehetnek:

• Figyelmeztetés: kisebb biztonsági vagy más védelmi hiányosság, amelyet a következő szállítmány piacra helyezéséig meg kell szüntetni.
• Forgalomba hozatal megtiltása: új termék nem helyezhető a piacra, de a jelenleg elérhetők még eladhatók.
• Forgalomból való kivonás (további értékesítés betiltása): a már piacon levő termékeket vissza kell vonni a nagy- és kiskereskedők készleteiből.
• Visszahívás: a már értékesített termékeket a végfelhasználóktól is vissza kell hívni.

Az utolsó három eset súlyos hiányosságok esetén alkalmazható. Ilyen esetben addig nem szállítható új termék a piacra (nem létesíthető, nem helyezhető üzembe és nem használható,) amíg a hiányosságot ki nem javították.

Adott esetben, ha ezek a védintézkedések nem elegendők, úgy további intézkedésekre lehet szükség, melyek az alábbiak lehetnek:

• Széleskörű tájékoztatás: a termék használatából vagy üzemeltetéséből származó veszélyről az érintettek időben és megfelelő módon értesüljenek. (Szükség esetén a tömegtájékoztatás eszközeinek igénybevételével). Drónok esetén is kapnak tájékoztatást az az EU-s tagállamok az érintett típussal kapcsolatos eljárásról és intézkedésről tájékoztatást kapnak az ún. RAPEX rendszer használatával.
• A termék használhatatlanná tételének elrendelése.
• Bírság kiszabása.
• Feljelentés elrendelése bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén.

Lényeges, hogy importtermékek ellenőrzésé esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és területi szervei is részt vesznek az adott ügyben hatáskörrel rendelkező piacfelügyeleti hatósággal.

Típusminősítés, forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzéke, „búzamatrica”. Ezeknek a „mágikus” forgalmaknak járunk utána aktuális bejegyzésünkben, rávilágítva arra a kötelező eljárásra, melyen minden Magyarországon forgalomba hozott permetező drónnak át kell esnie.

Korábbi bejegyzésekben már volt szó arról, hogy a nyílt kategóriában alkalmazott eszközök esetén az osztályazonosító az, amely megmutatja, hogy az adott UAS milyen funkcionális tulajdonságokkal bír, mely alkalmassá teszi, hogy egy-egy alkategóriában alkalmazni lehessen. Az osztályazonosítók igazolják, hogy az adott eszköz funkcionálisan mire képes, és ez alapján lehetőség van őket a megfelelő alkategóriában használni.

A kijuttatással járó műveletek minden esetben speciális kategóriájúnak minősülnek. A permetezésre, azaz magára a kijuttatásra nemzeti szabályok vonatkoznak, melyeket be kell tartani. A nemzeti szabályok közül a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza, hogy milyen követelményeknek kell eleget tenniük azoknak a berendezéseknek, melyekkel a kijuttatást megvalósítják. A szabályok a drónokra is kiterjednek. Az eljárást, melynek során igazolják, hogy a drón (helyesebben a drón és a kijuttatórendszer együttesen) megfelel a rendelethez kiadott követelményeknek, típusminősítésnek hívják. A jogszabály alapján ezt az eljárást a MATE Növényvédőgép Vizsgálólaboratóriuma végzi el.

A jogszabály kimondja (32.§ (1)), hogy „… a növényvédelmi gépeket … cseppképzés és szórástechnikai szempontból típusminősítési eljárás alá kell vetni a forgalomba hozatal előtt”. Azaz csak olyan eszköz lehet forgalomba hozni, mely az engedéllyel rendelkezik, ellenkező estben tilos a forgalmazás. A drónok is növényvédelmi gépeknek minősülnek, amennyiben permetezésre alkalmas kiegészítőkkel vannak ellátva, így azokat is alá kell vetni a típusminősítési eljárásnak, mely során kifejezetten a permetező berendezést vizsgálják.

Lényeges, hogy az eljárást nem az UAS-üzembentartónak, hanem a gyártónak, az importőrnek vagy a forgalmazónak kell lefolytatnia, mely kérelemre induló eljárás. https://uni-mate.hu/egyetemi-laborkozpont

Az eljárás során az alábbiakat vizsgálják:

• Tartályt, melyben a kijuttatásra szánt anyag van (hogyan lehet tölteni, üríteni, hogyan lehet észlelni a benne lévő anyagmennyiséget);
• Szivattyút és a kapcsolódó nyomásmérőt;
• Tömlőket és vezetékeket;
• Szűrőket;
• Fúvókákat, mely a pontos kijuttatáshoz szükséges;
• Kijuttatást szabályozó rendszereket;
• Szórásképet, mely a kijuttatás során keletkezik és a kijuttatandó anyag eloszlásának egyenletességét;
• Az UAV helymeghatározó rendszereit, annak működését és pontosságát;
• A művelettervezés lehetőségeit, melyt az UAS rendszerei kínálnak;
• Fail-safe megoldások, melyek hiba esetén képesek biztosítani a kijuttatás azonnali megszakítását vagy az UAV visszatérését egy előre meghatározott pontra, stb.;
• UAV-on alkalmazott jelöléseket;
• Használati útmutató megfelelőségét.

Amennyiben az adott eszközt megfelelőnek ítélik, úgy az bekerül a Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékébe. A drónok ezen dokumentum 8. szakaszában kerültek feltüntetésre.

A kereskedő / importőr / gyártó ezt követően elhelyezi a forgalomba hozatali engedély hatályosságát igazoló tanúsító matricát az eszközön. Ezt egyszerűen „búzamatricának” szokták hívni. Az alábbiakban szerepelnek a minták:

A típusminősítés nem korlátlan ideig érvényes. Első kiadástól számítva 5 éven belül kell időszakos felülvizsgálati eljárást végezni rajta, majd ezt követően háromévente.

Lényeges, hogy csak olyan permetező drónt vásároljon bárki is, amely gép ezen listában szerepel (Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke). A lista a MATE Egyetemi Laborközpontjának oldaláról letölthető. Ellenkező esetben (1) nem is lehetne forgalomba hozni, (2) nem lehet vele a jogszabályoknak megfelelő műveletet végrehajtani, mert a műveleti engedély kiadását a légiközlekedési hatóság meg fogja tagadni, hiszen a művelet jogszabály szerinti feltételei nem adottak.

Az alábbi bejegyzésben összefoglaljuk, hogy új vagy használt drón vásárlása esetén mikre kell figyelni.

Sokan szeretnének új hobbiba vagy új szakmába belevágni. Ehhez elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek a hobbi vagy a szakma gyakorlásához szükséges eszközzel vagy eszközökkel.

Ha valaki drónos területen szeretne munkához látni, akkor egyértelmű, hogy rendelkeznie kell a tevékenység ellátását biztosító specifikus pilóta nélküli légijármű-rendszerrel. Ez lehet monitoring drón, ha kifejezetten felméréseket, videós vagy egyéb képi adatgyűjtést szeretne végezni, vagy olyan, a beavatkozást is biztosító drón, melyet elsősorban a mezőgazdaságban használnak. Utóbbiak a kijuttatást biztosító permetező drónok, melyekkel lehetőség van szilárd és folyékony anyagok célzott kijuttatására növényvédelmi, szúnyoggyérítési vagy akár talajerő-gazdálkodási célokból. Ezeken kívül lehetnek még további speciális, célfunkcióval rendelkező drónok is, a felhasználási területek sajátosságait figyelembe véve.

Bármilyen tevékenységről is van szó, fontos, hogy a drón megvásárlását megelőzően:

• Tájékozódjunk arról, hogy a tervezett tevékenység ellátásához pontosan milyen műszaki követelményekkel rendelkező drón szükséges:
  • Monitoring esetén nem árt, ha a drón rendelkezik ún. osztályazonosítóval – különösen akkor, ha a nyílt kategóriában szeretnénk végezni a műveleteket. Nem árt tudni, hogy az ilyen osztályazonosítóval rendelkező drónok a speciális kategóriában is üzemeltethetők, hiszen az osztályazonosító igazolja, hogy meghatározott funkcionalitással és képességekkel rendelkezik a drón.
  • Kijuttatás esetén olyan drónt érdemes választani, mely rendelkezik típusminősítéssel, azaz szerepel az adott eszköz, a forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzékében (link).
• Nézzünk utána a kiválasztott drónnak:
  • Milyen funkcionális képességekkel és engedélyekkel rendelkezik.
  • Olvassunk utána fórumokon, hogy mennyire megbízható a kiválasztott eszköz, kik és milyen véleményeket írtak róla. Nem árt, ha esetleg külföldi forrásokat is megnézünk.
  • Vizsgáljuk meg azt is, hogy az EU-s szabályok értelmében az adott eszköz valóban felhasználható-e arra a tevékenységre, melyet vele szeretnénk elvégezni.
  • Nincs-e kivonva a piacról?
  • Használata milyen járulékos költségeket jelent.
  • Szoftveres támogatása meddig érhető el?
• Nézzünk utána az értékesítőhelynek és a forgalmazónak, akitől a drónt vásárolnánk:
  • A gyártónak és forgalmazónak milyen háttere van? Új szereplőként van jelen a piacon, vagy már hosszú évek óta elérhető? Referenciát fel tud mutatni?
  • Biztosít a forgalmazó az adott eszközhöz szervízhátteret? Rendkívül fontos, hasonlóan, ahogyan egy gépjármű esetén.
  • Milyen garanciát vállal az eladó? Hagyományos alapgarancia vagy akár további kiegészítő megoldásokat is? Esetleg többletszolgáltatást is biztosít a megvásárlás esetén?
  • Minden szükséges dokumentumot át tud adni, mely a drón jogszabályoknak megfelelő használatához szükséges? A drónon szerepelnek a kötelező vagy a kereskedő által említett funkciókhoz kapcsolódó jelölések (típusminősítés, CE jelölés, osztályazonosító, stb.)?

Használt drón esetén:

• Nézzenek utána a típusnak, gyártónak, és az eszköz előéletének.
• Ellenőrizzék, hogy nyilvántartásba van-e véve (link).
• Csak az eredeti vásárlást igazoló dokumentumok birtokában vegyék meg, melyből egyértelműen kiderül, hogy az UAS honnan származik.
• Az adásvételi szerződésben legyen belefoglalva a drón összes paramétere.
• Figyelmesen tájékozódjon arról, hogy az adott UAS-sal pontosan milyen tevekénységek végezhetők, és annak mik a jogszabályi hátterei.

Lényeges, hogy akár új, akár régi eszközről van szó, csak megbízható forrásból vásároljunk, ugyanis ha az értékesített termék nem megfelelő, akkor azzal többszörösen is megkárosítjuk magunkat:

• Feleslegesen fizetünk olyan eszközért, melyet lehetséges, hogy a jogszabályok szerint nem tudunk használni;
• Ha használjuk és nem felel meg a jogszabályoknak, akkor a nem jogszerű felhasználásért akár felelősségre is vonhatnak (ez lehet akár pénzbírság, akár egyéb büntetési forma);
• Nem megfelelő megbízhatóságú termék esetén nem tudjuk az általunk kínált szolgáltatásokat magas szinten biztosítani, így ez bevételkiesést eredményezhet (egyrészt azért, mert időben nem áll mindig szolgálatra az eszköz, másrészt ha rossz minőségű a nyújtott szolgáltatás, akkor nem fognak újra hívni);
• Egy jogszabályi szinten használtatlan drón csak a polcon fog porosodni. Ehhez képest egy kicsivel drágább, de használható drón sokkal jobban megéri, hiszen az azzal végzett szolgáltatás bevételt jelent.

Ne dőljünk be az igazolásokkal alá nem támasztott kereskedői kijelentéseknek! Pl. ez még nem minősített UAS, de már folyamatban van az eljárás! Tekintettel arra, hogy ez akár évekig is elhúzódhat, nincs értelme kockáztatni. Legyenek mindig gyanakvók, ne hagyják magukat becsapni! Csak azt higgyék el, ami le van írva, és amiről van független harmadik feles szakvélemény / igazolás. Ha kell, kérjenek el igazolásokat. Ha a kereskedő nem tudja ezeket egyértelműen, az adott eszközre vonatkozóan biztosítani, akkor inkább álljanak el a vásárlástól.

Ha valaki vásárlásra szánja magát, akkor időt és energiát nem sajnálva tekintse át a lehetőségeket, és a saját profiljához illeszkedő eszközt vegyen, ügyelve arra, hogy az feleljen meg minden tekintetben, már a vásárlás pillanatában is (!) a végzendő tevékenységek követelményeinek.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!