A pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel végzett speciális kategóriájú műveletek esetén a SORA kockázatelemzési módszertan felhasználásával a műveletet annak operatív földi jellemzői alapján (hogy a művelet a földön tartózkodok szempontjából milyen veszélyeztetettséget jelent) az UAS-üzembentartónak be kell tudnia sorolni az alábbi négy kategória valamelyikébe:

• ellenőrzött földi műveleti terület
• ritkán lakott terület
• lakott terület
• embertömeg.

A felsorolás a legkisebb kockázatú területtől a legnagyobbig terjed. A besorolás szempontjából nehézséget az jelent, hogy csak a legkisebb és legnagyobb kockázathoz kapcsolódóan áll rendelkezésre egyértelmű definíció. Továbbá figyelembe kell venni, hogy jelen szempontból az eseti légtér kijelölésének kötelezettsége nem kerül vizsgálatra, az a hazai szabályozás sajátossága, mely esetén szintén nehézséget jelent a lakott terület egyértelmű meghatározásának hiánya.

Lássuk a rendelkezésre álló definíciókat:

• Ellenőrzött földi műveleti terület (controlled ground area) – a jogszabály hibás fordítása miatt a magyar változatban csak földi műveleti területként szerepel: Az (EU) 2019/947 rendelet 2. cikk 21. pontja alapján „az a földi terület, amelyen az UAS-t működtetik, és amelyre nézve az UAS üzemben tartója képes biztosítani, hogy csak a részt vevő személyek tartózkodjanak rajta” (azaz csak a műveletbe bevont személyek tartózkodnak ott). A jogszabályponthoz kiadott GM kimondja, hogy az ilyen jellegű műveleti területet az UAS-üzembentartó a helyi népsűrűség figyelembevételével szükség szerint kerítéssel vagy egyéb módszerekkel védheti. Ezek alapján városi környezetben egy kerítéssel lezárt park is ellenőrzött földi műveleti területnek minősül, illetve egy településtől és közutaktól távoli, szántóföld is, ahol nincs átmenő és keresztező forgalom, és a hozzá vezető földutakon táblákkal jelzik a műveletet.
• Embertömeg (assemblies of people): Az (EU) 2019/947 rendelet 2. cikk 3. pontja alapján „olyan összejövetel, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak mozgásukban” (a mozgás szabad lehetősége már nem adott, és ilyen módon az embertömeget alkotó egyének nem képesek menekülni egymás veszélyeztetésé – összetaposása – nélkül egy elszabaduló drón elől). A jogszabályponthoz kiadott GM részletezi, hogy nem lehet konkrét számértékeket hozzárendelni a fogalomhoz, helyette inkább példálózó felsorolást ad meg, hogy mi tekinthető embertömegnek. Ezek az alábbiak: (i) sport-, kulturális, vallási vagy politikai események, (ii) strandok vagy parkok napsütéses időszakban, (iii) sétálóutcák az üzletek nyitvatartási idejében, (iv) síterepek / sípályák.

A ritkán lakott területre és a lakott területre vonatkozóan nincs konkrét definíció, melyet közvetlenül fel lehet használni. Helyette az AMC-ben szereplő útmutatást lehet alkalmazni, mely a SORA szempontjából az alábbiakat mondja ki:

• A lakott terület (populated area) úgy kell érteni, mint ahogyan a 965/2012 EU (Air Ops) rendelet a beépített területre vonatkozó definíciót használja. „Beépített terület”: egy város, nagyváros vagy egyéb település bármely olyan területe, amelyet főként lakóterületként, illetve kereskedelmi vagy rekreációs célra használnak. A SORA kockázatelemzés is kimondja, hogy lakott terület feletti műveletnek kell minősíteni azokat, melyek nem ellenőrzött földi művelet terület, nem embertömeg felett kerülnek végrehajtásra és amely területek alapvetően lakó-, kereskedelmi vagy rekreációs célokat szolgál.
• A ritkán lakott terület (sparsely populated area) az EASA által kiadott Explanatory Note to Decision 2020/022/R c. dokumentum alapján a beépített terület definíciójából származtatható. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy ami nem beépített terület, azaz életvitelszerűen nem lakhatásra, kereskedelmi vagy rekreációs célokat szolgál, az ritkán lakott területnek minősül, ha ott előfordulhatnak emberek.

A SORA kockázatelemzésben megjelenik még a városi (urban area) és vidéki (rural area) terület, melynek a légi kockázatok meghatározása szempontjából van jelentősége.

A vidéki terület (rural area) a lakott területen kívüli légtérrészt foglalja magában és azt, mely a repülőtér forgalmi körzetén kívül van. Így a városi terület (rural area) a lakott terület feletti légtérrészt jelenti.

Ahogyan látható, a jogszabályok és a hozzá kiadott tájékoztató anyagok alapján, az UAS-üzembentartóknak továbbra is szabadságuk van abban, hogy a leírtakat hogyan értelmezik. Azonban lényeges, hogy az életvitelszerűséget kell szem előtt tartani akkor, amikor egy-egy területre vonatkozóan annak besorolását meghatározzák.

A hazai szabályozás még kiegészül egy további elemmel. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5.§ (3) bekezdése kimondja, hogy „A magyar légtér […] pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe.”. A problémát az jelenti, hogy egyik légiközlekedési jogszabály sem említi meg, hogy mit lehet lakott területnek tekinteni a drónművelet szempontjából. A témáról korábban írtunk a blogon (lakott terület bejegyzés).