Amennyiben egy adott művelet a nyílt kategória feltételei szerint nem hajtható végre, akkor az a művelet jelentette kockázatok miatt speciális vagy engedélyköteles kategóriájúnak minősül. A speciális kategórián belül alapvetően három lehetőség kínálkozik, hogy egy UAS-üzembentartó a műveleteit megvalósítsása:

• Sztenderd forgatókönyv szerinti műveletet hajt végre
• PDRA alapján végzi a műveleteket
• SORA kockázatelemzés alapján, egyedi műveletet hajt végre.

Jelen bejegyzés a sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek végrehajtását mutatja be, mely a kockázatok szempontjából félúton helyezkedik el a nyílt és a hagyományos speciális kategóriájú műveletek között. Ennek oka az, hogy az ilyen műveletek bár a speciális kategóriába vannak sorolva – pl. az üzemelés BVLOS jellege miatt – azonban a jogalkotó a részletesen meghatározta azon műveleti peremfeltételeket, korlátokat és kockázatcsökkentő intézkedéseket, melyekkel a nyílt kategórián túlmutató művelet biztonságosan végrehajtható. Ezek kiterjednek a műveletet végző UAS műszaki funkcionális követelményeire, a műveleti területen alkalmazott kockázatcsökkentésre (pl. alkalmazandó minimális biztonsági védőzónákra, átrepült terület népsűrűségi jellemzői), a távpilóták elméleti és gyakorlati kompetenciáira, az üzemeltetési módokra is, valamint az UAS üzembentartó által betartandó követelményekre is.

Eddig két STS-t publikált az EU, melyek az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet függelékeiben találhatók:

• STS-01 – látótávolságon belüli, a távpilótától legfeljebb 1 kilométer távolságra repülés esetén biztosítja, hogy lakott környezetben lehessen megvalósítani műveleteket ellenőrzött földi műveleti terület felett, a vonatkozó szabályok betartása mellett (C5 osztályazonosítóval rendelkező UAS esetén, max. 25 kg MTOW), és
• STS-02 – látótávolságon túli repülés (itt legfeljebb 2 kilométerre repülhet a drón a távpilótától, ha a művelet lebonyolítását légtérmegfigyelő(k) támogatják) biztosítja bizonyos műveletek elvégzését ritkán lakott környezetben ellenőrzött földi műveleti terület felett, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett (C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS esetén, max. 25 kg MTOW).

Ahhoz, hogy valamely STS szerinti műveletet tudjon végrehajtani egy távpilóta, az alábbi követelményeket kell kielégítenie az egyes részterületekre vonatkozóan:

Felhasznált UAS:

STS-01 esetén C5, míg STS-02-es művelet esetén C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS-ra van szükség. Az EASA honlapján megtalálhatók azon minősített C5 és C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS-ok, melyek felhasználhatók (https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/open-category-civil-drones). Ezek között megtalálhatók multikopter és merevszárú eszközök is, melyek akár kijuttatással járó, monitoring vagy egyéb speciális tevékenységekhez is használhatók, akár autonóm üzemben.

Távpilóta kompetenciák:

A műveletbe bevont távpilótáknak megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezni, valamint a birtokukban kell legyen az ezeket igazoló okmányok (standard forgatókönyvek szerinti üzemeltetéshez szükséges távpilóta elméleti ismeretekre vonatkozó tanúsítvány és gyakorlati jártassági képzés elvégzését igazoló akkreditáció). Ezek a nyílt kategóriában megismert A1/A3 on-line vizsgaigazolásra és az A2 kompetenciatanúsítványra épülnek, valamint egyéb igazolt gyakorlati képességekre. Az STS műveletekhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák elemeit az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 1. sz. Függeléke tartalmazza. A megszerzett képesítés öt évig érvényes.

UAS-üzembentartó és annak „szervezete”:

STS szerinti műveletet főszabály szerint csak azon UAS-üzembentartók hajthatnak végre, akik előzetesen úgynevezett üzembentartási nyilatkozatot nyújtottak be az illetékes hatóságnak. Ebben a dokumentumban nyilatkozik arról, hogy maradéktalanul megfelel az összes olyan jogszabályi feltételnek, amely az adott sztenderd forgatókönyv szerinti művelethez szükséges. A nyilatkozat nem mentesíti az UAS-üzembentartót az alól, hogy ún. üzemeltetési kézikönyvet (OM-et) állítson össze. Ez gyakorlatilag egy olyan alapdokumentum, mely részletesen tartalmazza, hogy az UAS-üzembentartó az adott művelet végrehajtását a repülési igény felmerülésétől, a tervezéstől a lebonyolításon át az utólagos ellenőrzésekig hogyan végzi. Ez tartalmában és felépítésében nagyon hasonló a hagyományos műveleti engedélyt megalapozó üzemeltetési kézikönyvhöz a különbség annyi, hogy ennek tartalmi elemeit is pontosan meghatározza az uniós jogszabály, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 5. sz. Függeléke. További hasonlóság a „normál” speciális kategóriájú műveletekhez, hogy az STS szerinti műveleteket is pontosan kell dokumentálni. Nyilatkozattal történő művelet elvégzése esetén a legfőbb különbség az, hogy az OM megfelelőségét a hatóság ún. felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálja, nem pedig a műveleti engedély kiadását megelőzően.

Művelet:

A nyilatkozatot benyújtó UAS-üzembentartók mentesülnek az egyes repülések engedélyezése és a műveleti engedély megszerzése alól. Lehetőségük van a nyilatkozatban megjelölt sztenderd forgatókönyv szerinti műveleteket elvégezniük, az STS-ben jelölt korlátozó feltételek betartása mellett (maximális eltávolodás, biztonsági védőtávolságok, légtérmegfigyelők alkalmazása, stb.). Ez azonban csak és kizárólag a nyilatkozatban szerelő sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek elvégzésére vonatkozik, mely minden esetben ellenőrzött földi műveleti környezetet jelent, ahol fizikai védelemmel vagy bármilyen más megoldással biztosított, hogy csak a műveletbe bevont személyek tartózkodjanak. Ha olyan tevékenységet szeretne végezni, amely az STS korlátain túlnyúlik, akkor az üzembentartónak továbbra is műveleti engedélyre lesz szüksége, amit a légiközlekedési hatóságnál kérelmezhet.

Az STS alapú műveletek elvégzése azt követően kezdhetők meg, ha az UAS-üzembentartó hiánytalanul megküldi a nyilatkozatot az illetékes hatóságnak és az megerősíti a nyilatkozat kézhezvételét és hiánytalanságát. A hatóság határozata két évig érvényes, azaz az STS szerinti működés esetén két évente új kérelmet kell benyújtani, az uniós jogszabály nem enged eltérést.

Összefoglalás:

Látható, hogy az STS szerinti működésnek számos feltétele van, melyeket az UAS-üzembentartónak és a műveletet végrehajtó távpilótának ki kell elégítenie. Ezek egyes esetekben a hagyományos műveleti engedélyhez képest jelentős erőforrástöbbletet is igényelhetnek (pl. további extra elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése, C5 és C6 osztályazonosítójú UAS beszerzése, stb.).

Az STS alapján végrehajtott műveleteknek az alábbi esetekben van létjogosultsága:

• Rendelkezésre áll C5 és/vagy C6 osztályazonosítójú UAS.
• A műveletet ellenőrzött földi művelet terület felett szeretnék végrehajtani.
• A műveleti korlátozó földi, légi és műszaki feltételek az adott helyszínen megfelelően kielégíthetők.
• A távpilóta rendelkezik igazolt STS elméleti és gyakorlati kompetenciákkal.

Ha a művelet véghezvitele nem biztosítható az STS jelentette kockázati keretrendszerben, akkor az UAS-üzembentartónak PDRA-ra vagy SORA-ra épülő műveleti engedélyt kell szereznie. Ezen témaköröket a következő bejegyzésekben járjuk körül.

Biztonságos és szabályos repülést!