A pilóta nélküli légijármű rendszerekkel végzett műveletek biztonságának növelése érdekében az Európai Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) egy olyan kockázatelemzési módszertant dolgozott ki, mely segíti az üzemebentartókat a repülési műveletek során felmerülő kockázatok azonosításában és hatékony, gyors és egyszerű kezelésében. Ez az ún. SORA módszertan (Specific Operations Risk Assessment).
Mi is a kockázat a drónok esetén?
A kockázat egy adott esemény bekövetkezésének valószínűségét (időbeli gyakoriságát) és annak következményeit (súlyosságát) jelenti. A drónok esetében a kockázat magában foglalhatja a működéssel összefüggő baleseteket, helytelen működéseket, funkcionális hibákat, az ezekből következő anyagi károkat, személyi sérüléseket vagy akár az adatbiztonsági incidenseket is.
UAV-repülésnél mik a főbb földi kockázatok?
A földi kockázat (Ground Risk) a drónok meghibásodása vagy irányításának elvesztése miatt a földi objektumokban vagy emberekben, esetleg természeti képződményekben okozott károk.
Legfőbb kockázatok:
- Ütközés személyekkel: Különösen városi vagy sűrűn lakott területeken jelentős kockázatot jelenthet, amikor a drón személynek ütközik. Ilyenkor jellemzően vágott seb keletkezik az ütközés helyén.
- Épületnek és infrastruktúrának ütközés: Amennyiben egy drón elveszíti az irányítást és egy épületnek ütközik, akkor abban jelentős kárt tud tenni – ablakok betörhetnek, burkolat sérülhet, stb.
- Járművekkel való ütközés: Közutak, esetleg vasútvonalak közelében és azok felett végzett műveletek során, egy nem várt jelvesztés vagy műszaki meghibásodás esetén a drón lezuhanhat, ami kárt tehet az alatta lévő járművekben és sérülést okozhat a benne utazóknak.
- Más drónokkal vagy légi járművekkel való ütközés: Az ütközés hatására kiszóródó alkatrészek kárt tehetnek a földön lévő személyekben, eszközökben. Ez közvetett földi kockázat.
Hogyan csökkenthetők ezek a kockázatok?
A földi kockázatok csökkentése érdekében műszaki és nem műszaki megoldások kombinációját kell alkalmazni:
Műszaki megoldások – a drón irányítórendszerébe integrált, vagy a drónra szerelt megoldások:
- Vészhelyzeti rendszerek, például ejtőernyő vagy vészhelyzeti leszállási mechanizmus, mely akkor aktiválódik, ha rendellenes mozgást vagy gyorsulás érzékel – pl. zuhanás esetén.
- Geo-fencing rendszerek, amelyek megakadályozzák a drónok tiltott területekre való belépését.
- Redundáns irányítási rendszerek a meghibásodás esetére.
- Valósidejű helymeghatározás és visszajelzési lehetőségek (pl. RTK, 4G/5G kapcsolat).
Nem műszaki megoldások – a repülést megelőző körültekintő tervezés alapján az üzembentartó által kialakított stratégiai megoldások:
- Repülési terület megfelelő kiválasztása, felmérése és előzetes értékelése, és ez alapján a szükséges helyi kockázatcsökkentő intézkedések kialakítása – pl. figyelmeztető táblák.
- Megfelelő minősítéssel rendelkező eszközök használata.
- Drónpilóták megfelelő képzése.
- Előre kialakított operatív eljárások alkalmazása, vészhelyzeti tervek kidolgozása.
Miért kell csökkenteni a kockázatokat?
A drónok használata önmagában veszélyforrás, mivel ezek olyan műszaki erőforrások, melyek meghibásodhatnak, és ezáltal veszélyeztethetik a működési környezetüket. A kockázatcsökkentés célja, hogy minimalizáljuk a személyi sérüléseket, az anyagi károkat, valamint fenntartsuk a társadalom bizalmát a dróntechnológia iránt.
Fontos, hogy a kockázatcsökkentést megfelelően igazoljuk!
A kockázatcsökkentési intézkedéseket megfelelő dokumentációval és tesztelési eredményekkel kell alátámasztani. Az igazolás magában foglalhatja:
- Repülési naplók és eseményriportok vezetését.
- Műszaki teszteket és ellenőrzéseket (pl. redundáns rendszerek működésének bemutatása).
- Üzemeltetési eljárások kidolgozását és végrehajtásának nyomon követését.
Az igazolás bizonyítja a hatóságok számára, hogy az üzembentartó eleget tesz a SORA követelményeinek. Enélkül nem szerezhető meg a műveleti engedély.
A SORA módszertan alkalmazása elengedhetetlen az Operational Authorization (műveleti engedély) megszerzéséhez, amelyet a légügyi hatóság állít ki. Az engedély megszerzéséhez az üzembentartónak igazolnia kell, hogy az adott művelethez kapcsolódó földi és légi kockázatok megfelelően kezelve vannak, és az alkalmazott intézkedések összhangban állnak a jogszabályi előírásokkal.