Összefoglalóan bemutatjuk a sztenderd forgatókönyvek (STS) szerinti drón üzemeltetéshez szükséges és teljesítendő feltételeket, annak érdekében, hogy egy UAS-üzembentartó ilyen típusú műveleteket tudjon végrehajtani.

A bejegyzésnek nem célja azt bemutatni, hogy mik az alapfeltételek mint pl. a nyilvántartásba vett üzembentartó és UAS, valamint érvényes felelőségbiztosítás. Ezekről már korábban a különböző bejegyzésekben tájékoztatást adtunk.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy érdemi adminisztrációcsökkentést az STS szerinti üzemeltetés önmagában nem hordoz, ráadásul egyes esetekben többlet erőforrás allokálása is szükséges az ilyen műveletek elvégzéséhez. Ezek kiválthatók, ha az UAS-üzembentartó a műveletre hagyományos műveleti engedélyt szerez.

Amennyiben egy adott művelet a nyílt kategória feltételei szerint nem hajtható végre, akkor az a művelet jelentette kockázatok miatt speciális vagy engedélyköteles kategóriájúnak minősül. A speciális kategórián belül alapvetően három lehetőség kínálkozik, hogy egy UAS-üzembentartó a műveleteit megvalósítsása:

• Sztenderd forgatókönyv szerinti műveletet hajt végre
• PDRA alapján végzi a műveleteket
• SORA kockázatelemzés alapján, egyedi műveletet hajt végre.

Jelen bejegyzés a sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek végrehajtását mutatja be, mely a kockázatok szempontjából félúton helyezkedik el a nyílt és a hagyományos speciális kategóriájú műveletek között. Ennek oka az, hogy az ilyen műveletek bár a speciális kategóriába vannak sorolva – pl. az üzemelés BVLOS jellege miatt – azonban a jogalkotó a részletesen meghatározta azon műveleti peremfeltételeket, korlátokat és kockázatcsökkentő intézkedéseket, melyekkel a nyílt kategórián túlmutató művelet biztonságosan végrehajtható. Ezek kiterjednek a műveletet végző UAS műszaki funkcionális követelményeire, a műveleti területen alkalmazott kockázatcsökkentésre (pl. alkalmazandó minimális biztonsági védőzónákra, átrepült terület népsűrűségi jellemzői), a távpilóták elméleti és gyakorlati kompetenciáira, az üzemeltetési módokra is, valamint az UAS üzembentartó által betartandó követelményekre is.

Eddig két STS-t publikált az EU, melyek az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet függelékeiben találhatók:

• STS-01 – látótávolságon belüli, a távpilótától legfeljebb 1 kilométer távolságra repülés esetén biztosítja, hogy lakott környezetben lehessen megvalósítani műveleteket ellenőrzött földi műveleti terület felett, a vonatkozó szabályok betartása mellett (C5 osztályazonosítóval rendelkező UAS esetén, max. 25 kg MTOW), és
• STS-02 – látótávolságon túli repülés (itt legfeljebb 2 kilométerre repülhet a drón a távpilótától, ha a művelet lebonyolítását légtérmegfigyelő(k) támogatják) biztosítja bizonyos műveletek elvégzését ritkán lakott környezetben ellenőrzött földi műveleti terület felett, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett (C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS esetén, max. 25 kg MTOW).

Ahhoz, hogy valamely STS szerinti műveletet tudjon végrehajtani egy távpilóta, az alábbi követelményeket kell kielégítenie az egyes részterületekre vonatkozóan:

Felhasznált UAS:

STS-01 esetén C5, míg STS-02-es művelet esetén C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS-ra van szükség. Az EASA honlapján megtalálhatók azon minősített C5 és C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS-ok, melyek felhasználhatók (https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/open-category-civil-drones). Ezek között megtalálhatók multikopter és merevszárú eszközök is, melyek akár kijuttatással járó, monitoring vagy egyéb speciális tevékenységekhez is használhatók, akár autonóm üzemben.

Távpilóta kompetenciák:

A műveletbe bevont távpilótáknak megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezni, valamint a birtokukban kell legyen az ezeket igazoló okmányok (standard forgatókönyvek szerinti üzemeltetéshez szükséges távpilóta elméleti ismeretekre vonatkozó tanúsítvány és gyakorlati jártassági képzés elvégzését igazoló akkreditáció). Ezek a nyílt kategóriában megismert A1/A3 on-line vizsgaigazolásra és az A2 kompetenciatanúsítványra épülnek, valamint egyéb igazolt gyakorlati képességekre. Az STS műveletekhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák elemeit az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 1. sz. Függeléke tartalmazza. A megszerzett képesítés öt évig érvényes.

UAS-üzembentartó és annak „szervezete”:

STS szerinti műveletet főszabály szerint csak azon UAS-üzembentartók hajthatnak végre, akik előzetesen úgynevezett üzembentartási nyilatkozatot nyújtottak be az illetékes hatóságnak. Ebben a dokumentumban nyilatkozik arról, hogy maradéktalanul megfelel az összes olyan jogszabályi feltételnek, amely az adott sztenderd forgatókönyv szerinti művelethez szükséges. A nyilatkozat nem mentesíti az UAS-üzembentartót az alól, hogy ún. üzemeltetési kézikönyvet (OM-et) állítson össze. Ez gyakorlatilag egy olyan alapdokumentum, mely részletesen tartalmazza, hogy az UAS-üzembentartó az adott művelet végrehajtását a repülési igény felmerülésétől, a tervezéstől a lebonyolításon át az utólagos ellenőrzésekig hogyan végzi. Ez tartalmában és felépítésében nagyon hasonló a hagyományos műveleti engedélyt megalapozó üzemeltetési kézikönyvhöz a különbség annyi, hogy ennek tartalmi elemeit is pontosan meghatározza az uniós jogszabály, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 5. sz. Függeléke. További hasonlóság a „normál” speciális kategóriájú műveletekhez, hogy az STS szerinti műveleteket is pontosan kell dokumentálni. Nyilatkozattal történő művelet elvégzése esetén a legfőbb különbség az, hogy az OM megfelelőségét a hatóság ún. felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálja, nem pedig a műveleti engedély kiadását megelőzően.

Művelet:

A nyilatkozatot benyújtó UAS-üzembentartók mentesülnek az egyes repülések engedélyezése és a műveleti engedély megszerzése alól. Lehetőségük van a nyilatkozatban megjelölt sztenderd forgatókönyv szerinti műveleteket elvégezniük, az STS-ben jelölt korlátozó feltételek betartása mellett (maximális eltávolodás, biztonsági védőtávolságok, légtérmegfigyelők alkalmazása, stb.). Ez azonban csak és kizárólag a nyilatkozatban szerelő sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek elvégzésére vonatkozik, mely minden esetben ellenőrzött földi műveleti környezetet jelent, ahol fizikai védelemmel vagy bármilyen más megoldással biztosított, hogy csak a műveletbe bevont személyek tartózkodjanak. Ha olyan tevékenységet szeretne végezni, amely az STS korlátain túlnyúlik, akkor az üzembentartónak továbbra is műveleti engedélyre lesz szüksége, amit a légiközlekedési hatóságnál kérelmezhet.

Az STS alapú műveletek elvégzése azt követően kezdhetők meg, ha az UAS-üzembentartó hiánytalanul megküldi a nyilatkozatot az illetékes hatóságnak és az megerősíti a nyilatkozat kézhezvételét és hiánytalanságát. A hatóság határozata két évig érvényes, azaz az STS szerinti működés esetén két évente új kérelmet kell benyújtani, az uniós jogszabály nem enged eltérést.

Összefoglalás:

Látható, hogy az STS szerinti működésnek számos feltétele van, melyeket az UAS-üzembentartónak és a műveletet végrehajtó távpilótának ki kell elégítenie. Ezek egyes esetekben a hagyományos műveleti engedélyhez képest jelentős erőforrástöbbletet is igényelhetnek (pl. további extra elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése, C5 és C6 osztályazonosítójú UAS beszerzése, stb.).

Az STS alapján végrehajtott műveleteknek az alábbi esetekben van létjogosultsága:

• Rendelkezésre áll C5 és/vagy C6 osztályazonosítójú UAS.
• A műveletet ellenőrzött földi művelet terület felett szeretnék végrehajtani.
• A műveleti korlátozó földi, légi és műszaki feltételek az adott helyszínen megfelelően kielégíthetők.
• A távpilóta rendelkezik igazolt STS elméleti és gyakorlati kompetenciákkal.

Ha a művelet véghezvitele nem biztosítható az STS jelentette kockázati keretrendszerben, akkor az UAS-üzembentartónak PDRA-ra vagy SORA-ra épülő műveleti engedélyt kell szereznie. Ezen témaköröket a következő bejegyzésekben járjuk körül.

Biztonságos és szabályos repülést!

Several posts in the public media show UAS operators promoting their services or presenting their activities using unmanned aerial systems. The following tips are for UAS operators who share pictures, videos, and information about their services and activities on social media, irrespectively they would like to advertise or introduce themselves.

First and utmost :

Photo and video documentation about properly and regularly performed missions should only be uploaded!

What are necessary for the proper and regular missions?

• Registered UAS operator.
• Registered UAS.
• Valid insurance.
• Proper marking of UAS operator ID and the unique UAS ID on the UAS.
• Appropriate remote pilot competencies.
• When somebody wants to make a post about a mission that is outside the OPEN category, the UAS operator should have an operation authorisation for the given mission. Missions like spraying activities, missions with UAS over 25 MTOW, BVLOS missions or missions over an assembly of people are specific category operations.
• Consider airspace restrictions at the given location.
• Use of airspace "booking" or "information" application.
• Ensuring safe operational location and guaranteeing the safety of uninvolved people.
• Planning of the mission and provision of the connected valid documents (e.g. mission plan, risk assessment, designated temporary airspace, spraying plan, submissions, etc.).
• Obey the rules regarding the given mission—the rules of the OPEN category, or in case of a specific category operation, the operator should obey the instructions of the operation manual.
• Compliance with data protection provisions.

It is worth following the rules, as they can guarantee safe operation and also protect against negative legal consequences.

A közösségi médiában számos bejegyzés található, ahol UAS-üzembentartók reklámozzák különböző szolgáltatásaikat vagy öncélúan bemutatják, hogy pilóta nélküli légijármű-rendszereikkel milyen tevékenységeket végeznek. Az alábbi tanácsok azoknak az UAS-üzembentartónak szólnak, akik közösségi platformokon osztanak meg saját tevékenységeikről vagy szolgáltatásaikról képeket, videókat és információkat, függetlenül attól, hogy azt kereskedelmi célú reklámként vagy szimpla bemutatóként / bemutatkozásként teszik.

Első és legfontosabb:

CSAK SZABÁLYOSAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL KERÜLJÖN FEL KÉPI ÉS VIDEÓ DOKUMENTÁCIÓ!

Ehhez mik is szükségesek?

• Nyilvántartásba vett UAS-üzembentartó.
• Nyilvántartásba vett UAS.
• Érvényes felelőségbiztosítás.
• UAS-on el kell helyzeni annak nyilvántartási jelét és az UAS-üzembentartó egyedi azonosítóját.
• Megfelelő távpilóta kompetenciák.
• Amennyiben a nyílt kategórián túlmutató tevékenységről posztol valaki, akkor az adott tevékenység elvégzéséhez rendelkeznie kell érvényes műveleti engedéllyel. Ilyen művelet tipikusan bármely kijuttatással járó tevékenység vagy a 25 kg-ot meghaladó legnagyobb felszállótömeggel rendelkező UAS használata, továbbá BVLOS művelet, illetve az embertömeg felett végrehajtott repülések.
• Légtérkorlátozások betartása a műveleti helyszínen.
• mydronespace applikáció használata.
• Biztonságos helyszín, be nem vont személyek biztonságának garantálása – ha szükséges.
• Művelete előzetes megtervezése és a kapcsolódó érvényes dokumentumok beszerzése, megőrzése (pl. műveleti terv, kijelölt eseti légtér, kijuttatási terv, kormányhivatali bejelentés, stb.).
• Műveletre vonatkozó szabályok betartása – nyílt kategória szerinti szabályok, vagy speciális kategóriájú műveletek esetén az üzemeltetési kézikönyv rendelkezéseinek betartása.
• Adatvédelmi rendelkezések betartása.

Érdemes a szabályokat betartani, mivel ezek a biztonságos műveletvégzést képesek garantálni, továbbá a negatív jogkövetkezményekkel szembeni védelmet is jelentik.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy-egy újonnan megszerzett kompetencia esetén, annak birtokosa meddig élvezheti a dokumentum nyújtotta előnyöket és meddig végezheti a tevékenységeket.

Ahhoz, hogy valaki növényvédelmi drónpilóta legyen – mely alapján jogosult kijuttatással járó mezőgazdasági tevékenységet elvégezni –, rögös és sok-sok vizsgával teli út vezet, melyek esetén figyelembe kell venni, hogy a különböző vizsgák adott esetben eltérő időtartamra biztosítják a drónos tevékenység elvégzésének lehetőségét. A következőkben lépésről lépésre fogjuk végig venni, hogy milyen kompetenciák megszerzése szükséges a drónos permetezéshez, és azok meddig érvényesek.

A drónok használatához légiközlekedési szempontból három kompetencia elsajátítása szükséges, ha valaki mezőgazdasági (mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási) tevékenységet szeretne végezni drónnal.

1. Első lépésben meg kell szerezni az UAS.OPEN.020 szerinti on-line vizsgaigazolást, melyet követően lehet tovább tanulni.
2. Második lépésben kell megszerezni az UAS.OPEN.030 szerinti kompetenciatanúsítványt, mely az elméleti vizsgát / kiállítást követően öt évig érvényes, de ez az on-line vizsgaigazolás érvényességét is magában foglalja. Ezt a lejáratot megelőzően érdemes megújítani, a kompetenciák bizonyításával vagy a hatóság által vagy az általa elismert szervezetnél történő speciális ismeretfrissítő képzés teljesítésével. Lejáratot követően ugyanis csak újbóli vizsgázással lehet megszerezni.
3. Harmadik lépésben lehet megszerezni a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványt. A pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontnál teljesített elméleti majd gyakorlati ún. drón pilóta vizsga sikeres teljesítésének időpontjától számított öt évig érvényes. Ha a lejáratot megelőző hat hónapban az igazolvány birtokosa újból teljesíti az elméleti és gyakorlati vizsgát, akkor az igazolvány érvényessége újabb öt évvel meghosszabbodik (eredeti érvényességi idő végéhez képest). Lejáratot követően végzett újbóli elméleti és gyakorlati vizsga esetén az újbóli gyakorlati vizsgához képest kapja meg a jelölt az érvényességet öt évre.

A légügyi ismeretek önmagukban nem elegendők, így egy növényvédelmi drónpilótának igazolt növényvédelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell. Ezek két lépésben szerezhetők meg. Alap és ráépülő képzés keretében.

1. A növényvédelmi tevékenységek elvégzésének és a különböző drónos célszakmai tanfolyamokon való részvétel alapfeltétele az, hogy a jelölt igazolt módon elvégezze a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyamot. Ez öt évig érvényes, utána meghosszabbítani az érvényességét újabb öt évvel úgy lehet, ha a jelölt részt vesz a 8 órás kötelező továbbképzésen.
2. Erre épül a célszakmai képzés, mely pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzés. Ez a NÉBIH által jóváhagyott intézményeknél érhető el, szakmát adó és vizsgával záruló képzés. Csak azok tudják teljesíteni a képzést és így a vizsgát is, akik rendelkeznek érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvánnyal. A képzés nem jár le, az a kiadástól számítva korlátlanul érvényes, ahogyan egy szakmai bizonyítványál az elfogadott.

Növényvédelmi tevékenységet drónnal csak az végezhet, aki szerepel a NÉBIH által vezetett mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásban (növényvédelmi drónpilóta adatbázis). Ide csak az kerülhet be, aki rendelkezik érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvánnyal és a pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzés elvégzését igazoló bizonyítvánnyal.

Az, hogy valaki bekerül ide, nem jelenti azt, hogy az idők végezetéig itt is lesz. Ahhoz, hogy bent maradhasson a nyilvántartásban, szükséges, hogy két évenként részt vegyen a NÉBIH által erre kijelölt szervezetnél megvalósított növényvédelmi szakmai továbbképzésen. Ez vizsgaköteles, aminek a sikeres teljesítéséről a képző tanúsítványt állít ki. Ezzel lehet igazolni a NÉBIH irányába, hogy a személy a szükséges ismeretfrissítési kötelezettségének eleget tett, hiszen az újdonságokról, legyen az jogszabályváltozás vagy növényvédelemi változás csak ezen céltanfolyamokon tud igazolt módon értesülni a drónpilóta.

Lényeges, hogy akinek lejár a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványa vagy nem tesz eleget a NÉBIH által kijelölt szervezetnél a kétévenkénti mezőgazdasági drónpilótáknak szóló növényvédelmi szakmai továbbképzésen, azt törlik a nyilvántartásból.

A fentiek alapján is látható, hogy az egyes kompetenciák megszerzése nem egyidőben történik, így különböző érvényességi időkkel rendelkeznek. Mindenki figyeljen ezekre, és időben gondoskodjon az ismeretfrissítő képzésekre és a megújító vizsgákra történő jelentkezésről. Ha egyes kompetenciák lejárnak vagy a szükséges továbbképzéseket valaki nem teljesíti időben, akkor az akár a tevékenység legális végzésének ellehetetlenüléséhez is vezethet, ameddig újból meg nem szerzi a szükséges kompetenciákat.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Jogszabályok

• 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről
• 6/2021. (II. 5.) ITM rendelet a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról
• A BIZOTTSÁG (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról

Korábbi bejegyzéseinkben már szó volt arról, hogy a kijuttatással járó mezőgazdasági dróntevékenységek esetén az ún. kijuttatási terv az a „csúcs dokumentum”, mely összefogja a légügyi és növényvédelmi rendelkezéseket, és egyfajta kapocs a különböző hatóságok által szabályozott területek között, egy-egy műveletet illetően.

A kijuttatási terv egy olyan dokumentum, mely előre rögzíti, hogy mikor, hol, milyen eszközzel, milyen kultúra kezelése, mivel, milyen dózisban, hogyan fog megvalósulni, milyen célból, ki által. A tervet a földhasználó által felkért szakirányítónak (növényorvosnak) kell elkészítenie és beadnia a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának (megyei NTI). A részletekről a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet rendelkezik, mely meghatározza, hogy a dokumentumot milyen adattartalommal és pontosan mikor kell a tervezett műveleteket megelőzően eljuttatni a megyei NTI-nek.

A dokumentumból egyértelműen kiderül a tervezett művelet jogszerűsége, ugyanis nem csak a növényvédelmi, hanem a légiközlekedési / légügyi adatoknak is szerepelnie kell benne. Ezek olyan adatok, melyek csak a szabályos munkavégzéshez kapcsolódóan tudnak rendelkezésre állni (műveleti engedély azonosítója, távpilóta és UAS adatok, műveleti terv, stb.). A kijuttatási terv így komplex célokat szolgál, mely segíti a hatóságokat – legyen szó növényvédelemről vagy akár légiközlekedésről – az egyes műveletek előzetes jóváhagyásában és utólagos ellenőrzésében is.

A Repüléstudományi Közlemények c. folyóiratban megjelent Pilóta nélküli légi járművek a mezőgazdaság szolgálatában: – a hazai hatósági szabályozási keretrendszer c. cikkben bemutatásra került, hogy a kijuttatási tervhez kapcsolódó adatok mely állami adatbázisokban szerepelnek, és hogyan érnek össze egy dokumentumban. Így bármikor lehetőség van visszakeresni minden, a művelettel kapcsolatos adatot, függetlenül attól, hogy azok nem egy, hanem több hatóságnál találhatók meg.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Sokszor merül fel az UAS-üzembentartók részéről a kérdés, hogy a hazai hatósági ügyek intézése során (pl. nyilvántartásbavétel iránti kérelemkor vagy akár műveleti engedély igénylésekor) az ügyintézés mely pontján keletkezik fizetési kötelezettség, és azt hogyan kell teljesíteni.

A jogalkotó meghatározta, hogy melyek azok a hatósági tevékenységek, melyek csak úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj (továbbiakban szolgáltatási díj) megfizetésével intézhetők. A légiközlekedési területen ezen tevékenységek részletes listáját és a kapcsolódó díj mértékét a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet tartalmazza.

Lényeges, hogy a szolgáltatási díjat a jogszabály szerint már az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell megfizetnie az ügyfélnek, átutalással (!), az Építési és Közlekedési Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A kérelemhez minden esetben csatolni kell az átutalás sikerességéről szóló igazolást, hogy az ügyintézés során a hatóság bizonyosságot nyerjen arról, hogy a szükséges díjak megfizetésre kerültek. Ez célszerűen azt jelenti, hogy az ügyfélnek előbb a díjat át kell utalnia, és utána kell a hatósághoz leadnia a kérelmet az átutalásról szóló igazolással együtt (lsd. érintett jogszabály 1.§ (2) bekezdés).

Természetesen hatósági oldalról is látják a befizetést, de az állami rendszerek esetén akár néhány napos csúszás is lehetséges, mire a könyvelési információk láthatóvá vállnak, mivel a kimutatások elkészítése időt vesz igénybe, ezek nem valósidőben készülnek. Emiatt lényeges, hogy az ügyfél igazolja az ügyintézés megindításakor a befizetés megtörténtét.

Fontos, hogy ha az ügyfél ezen kötelezettségét elmulasztja, akkor a hatóság hiánypótlást fog előírni, mely jelentősen lassítja az ügyintézést. Így a gyorsabb és gördülékeny ügykezelés érdekében minden kérelmező előre fizesse be a szükséges díja(ka)t, oly módon, hogy az átutalásnál a közlemény rovatban feltűnteti az UAS-üzembentartó nevét és az eljárás nevéhez kapcsolódó sorszám kódot.

A konkrét hatósági eljárások megnevezései és a kapcsolódó szolgáltatási díjak a rendelet mellékletében kerültek felsorolásra.

Drónokkal végzett tevékenységek esetén az alábbi esetekben merül fel szolgáltatási díjfizetési kötelezettség (megjelölve az ügyintézési kódot is és a blogbejegyzés napján érvényes díjak mértékét is):

Biztonságos drónhasználatot!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ha egy UAS-üzembentartó nem tartja be a jogszabályi rendelkezéseket, akkor pontosan milyen büntetésre számíthat. A téma jobb megértése érdekében át kell tekinteni azt, hogy pontosan milyen jogsértések fordulhatnak elő, és melyik pontosan milyen szankciót vonhat maga után.

A drónok jogszerű használata, mind repülésbiztonsági, mind pedig a személyiségi jogok védelme érdekében mindannyiunk számára kiemelt fontosságú. A repülésbiztonság, a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme érdekében a jogalkotó különböző szankciókat helyezett kilátásba az előírások megszegői számára.

Nézzük meg tételesen, hogy mik is ezek:

Légiközlekedési bírság:

szabható ki a drónok üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben, melynek összege akár 100 millió Ft is lehet. Az üzemeltetési szabályok (pl. a regisztrációs, képzési és vizsgáztatási kötelezettség, kötelező felelősségbiztosítás megléte, MyDroneSpace alkalmazás használata, megfelelő engedély megléte stb.) megsértéséért elsősorban az üzembentartó vonható felelősségre. A drón használatának más személy részére történő átengedése (pl. bérlet) esetén a tényleges használó vonható felelősségre az üzemeltetési szabályok betartásának elmulasztásáért, amennyiben igazolható (legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal) , hogy a használat átengedése révén az üzembentartói státusz is átszállt a bérlőre. Az üzembentartó, illetve bérlő akkor mentesül a felelősség alól, ha tudják igazolni, hogy a drón jogellenesen került ki a birtokukból és ezzel kapcsolatosan a szükséges hatósági bejelentést megtették. A bírságot a légiközlekedési hatóság, vagy a rendőrség szabja ki, attól függően, hogy kinél indult meg az eljárás (Lt. 66/A.§ (1), (2a-c)). Ezek közigazgatási bírságok, melyek kiszabásakor a szankciótörvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, és a – a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel kell meghatározni (további információkat lásd később).

Eljárásban lehetőség van figyelmeztetésre és bírság kiszabására, valamint akár eltiltásra is, ha az elkövetett jogsértés súlyossága ezt megköveteli.

Szabálysértésért

vonható felelősségre, aki lakott terület felett drónt jogosulatlanul használ (drón használata lakott terület felett kizárólag eseti légtér igénylése esetén lehetséges). A szabálysértés elkövetése esetén akár helyszíni bírság is kiszabható (6.500 Ft-tól 65.000 Ft-ig terjedhet, de ismételt jogsértés esetén akár 90.000 Ft is lehet) (Szabs. tv. 229.§ (1)). Fontos, hogy ebbe a kategóriába tartozik az az eset, ha valaki műveleti engedély nélkül lépi túl a nyílt kategória kereteit a művelet során.

Amennyiben a jogosulatlan használat során más lakásáról jogosulatlanul hang-, vagy képfelvételt készít, magánlaksértésért vonható felelősségre (Szabs. tv. 166.§ (1a)). Szabálysértés esetén pénzbírság szabható ki, mely 6.500 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedhet (Szabs. tv. 11.§ (1)).

Az is szabálysértést követ el, aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi, vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja. Ilyen módon nem zavarhatja senki sem illegálisan más drónhasználatát pl. zavarással (Szabs. tv. 228.§ (1)).

Szabálysértések esetén, ha a jogszabály lehetőséget biztosít rá, akkor az eljáró hatóságnak három szankcionálási lehetősége van: figyelmeztetés, helyszíni bírság és feljelentés, utóbbi esetén a hatóság utólagosan fogja kiszabni a bírságot.

Az eszközök lefoglalására is van lehetőség az eljárás során, legyen szó telefonról vagy a drónról.

Bűncselekménynek

minősülnek az alábbi esetek, melyek olyan súlyosságú szabályszegést jelentenek, melyek akár börtönbüntetéssel is sújthatók.

Tiltott adatszerzés vétségéért vonható felelősségre, aki jogosulatlan drón használattal más lakását megfigyeli és az ott történeteket rögzíti (elzárással büntethető). Aki pedig az így megszerzett felvételt nyilvánosságra hozza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. (Btk. 422/A.§)

Ugyancsak bűncselekménynek minősül, ha a távpilóta ittas vagy bódult állapotban használja az eszközt.

Légiközlekedés veszélyeztetése is bűncselekményi kategória. Ennek során a távpilóta a légiközlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

A légügyi hatóság által lefolytatott eljárás jelentős része a szabálysértési kategóriába esik. Minden egyes ügy más és más, így általános bírságösszegek nem határozhatók meg. A bírságösszeg meghatározása az ügy körülményeinek teljeskörű mérlegelését követően lehetséges. Ennek során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján (10.§ (1)) az alábbiakat vizsgálják:

• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

Lényeges az is, hogy ha valaki a tevékenységei végzése esetén a szükséges kompetenciákkal nem rendelkezve biztosít üzletszerű szolgáltatást, akkor ebben az esetben jelentős versenyhátrány okozása miatt a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indíthat, valamint szankciót alkalmazhat ellene.

Egy cselekmény büntetőjogi (szabálysértési) felelősség megállapítása mindig az adott cselekmény összes körülményének ismeretében és függvényében lehetséges, így a jelen posztban is kizárólag általánosságban szóltunk a lehetséges jogkövetkezményekről, jelezve, hogy a drónozás felelősségteljes hozzáállást kíván, még a nyílt kategóriában is, hiszen – ahogy a törvényi tényállásokban is látszik, az esetleges bűncselekmények vagy szabálysértések nem műveleti kategóriákhoz kötik a társadalomra veszélyességet (Btk. 4. § (1) bekezdés és Szabstv 1. § (1) bekezdés).

A kívánatos cél az, hogy UAS-üzembentartók esetén a szakmai igényességre való törekvés és ne a büntetéstől való félelem legyen az, mely rábírja a felhasználókat a szabályos tevekénységek elvégzésére.

A fentiek tükrében ne feledd, hogy a speciális kategóriájú UAS-műveletek esetén műveleti engedélyre, a hozzá kapcsolódó üzemeltetési kézikönyvre mindenképp szükséged van, hogy a műveletek szabályosan legyenek végrehajtva. Ettől eltérés speciális kategóriájú műveletek esetén csak akkor lehetséges, ha STS, azaz sztenderd forgatókönyv alapján végzel műveletet!

Biztonságos és szabályos felhasználást!

The question often arises: What should a UAS operator do after the 1st of January 2024 if s/he would like to use a drone without a class identification label, which was put on the market before the 1st of January 2024? In this blog note we reveal this topic.

The so-called legacy drone is a drone which does not have a class identification label and it was put on the market before the 1st of January 2024. These drones can also be purchased after the 1st of January 2024, but their application area is limited. 

It is important that after the 1st of January 2024, the legacy drones can be used only in the A1 or A3 subcategory according to the maximal take-off weight if the operator would like to use it in the ‘open’ category. A1 is for UAVs under 250 grams, and A3 is for all UAVs under 25 kilograms.

If an operator previously used any drone according to the rules of the A2 subcategory, now it can be done only according to the rules of the ‘specific’ category, so the operational authorisation is mandatory. Another possibility is the usage of the A3 subcategory in the ‘open’ category, but it has several limitations. The reason for this change is the end of the transitional period (Commission Implementing Regulation (EU) 2019/947 Article 22.), which ended on the 31st of December 2023.

It is also important that the scope of the legacy drones is not expandable, but manufacturers have the possibility to provide these products with upgrades or retrofits to comply with the new standards and requirements in order to get these drones a class identification label. In this case, these upgraded or retrofitted drones will be counted as new models, so they will get new serial numbers, but they can foster the work of UAS operators because they can use them in the ‘open’ category.

It is recommended that every customer who would like to buy new drones for ‘open’ category usage be cautious and buy a drone only with a class identification label or an upgraded or retrofitted drone. The latter indicates the legal basis of the placement of the class identification label. All application conditions of the ‘open’ category can be used only with a class-identified drone.

If somebody buys a drone without a class identification label, which is placed on the market after the 1st of January 2024, s/he can use it only according to the ‘specific’ category with all its issues.