Folytatjuk sorozatunkat a műveleti engedélyek típusáról. Előző két bejegyzéseinkben a sztenderd forgatókönyvek (STS) és az előre meghatározott kockázatelemzések alapján (ún. PDRA-k) végrehajtott műveletekről volt szó, és az ezekre épülő engedélyekről. Jelen bejegyzésben azokat az eseteket járjuk körbe, amikor a művelet sem STS, sem PDRA alapján nem hajtható végre. Ilyen esetben a műveletet a 10 lépéses SORA kockázatelemzési módszertan alkalmazásával kell értékelni.

Azt már a korábbi bejegyzésekben említettük, hogy ha egy művelet a nyílt kategória feltételei szerint nem hajtható végre, akkor az speciális vagy engedélyköteles kategóriájúnak minősül. A speciális kategórián belül alapvetően három lehetőség kínálkozik, hogy egy UAS-üzembentartó a műveleteit megvalósítsa:

• Sztenderd forgatókönyv (STS) szerinti műveletet hajt végre,
• PDRA alapján végzi a műveleteket,
• SORA kockázatelemzés alapján, egyedi műveletet hajt végre.

Amennyiben a tervezett művelet illeszkedik valamely STS-hez vagy PDRA-hoz, akkor az UAS-üzembentartó az alapján tudja tervezni a művelet végrehajtását, viszont ha nem talál olyan STS-t vagy PDRA-t, mely lefedi a műveletet, akkor azt egyedileg, a SORA kockázatelemzés alapján kell elemezni.

Ilyen esetben a PDRA-nál megismert eljárást kell alkalmazni, azonban a PDRA megfelelési táblázat kitöltése helyett részletes SORA szerinti kockázatelemzést kell elvégezni. Az üzemeltetési kézikönyv és a többi PDRA-nál megismert kötelezettség a művelettel kapcsolatosan továbbra is fennáll.

A SORA a specific operations risk assessment, azaz a speciális kategóriájú műveletek kockázatelemzési módszertana, mely lehetőséget biztosít az egyedi, speciális kategóriájú műveletek érétkelésére. Magát a módszertant a JARUS szervezet alkotta meg. A JARUS (Joint Authorities for Rulemaking on Unmanned Systems) a pilóta nélküli légijárműrendszerek szabályrendszerét kidolgozó hatóságok társulása, melynek számos nemzetközi légügyi hatósági tagja van, különböző országokból, világszere.

A kialakított módszertan a tervezett művelet elemzéshez egy logikus folyamatrendszert biztosít. Ennek célja, hogy 10 lépésben, a földi és légi kockázatok elemzése által olyan, a művelet jellegéhez és kockázataihoz igazodó operatív biztonsági szinteket határozzon meg, melyhez kapcsolódó konkrét, az UAS-üzembentartó által kidolgozott kockázatcsökkentő intézkedések révén az adott művelet elfogadható kockázati szinten végrehajtható.

Lássuk a 10 fokozatosan egymásra épülő lépést, melyek mindegyikének végrehajtása kötelező, kivéve azt, mely opcionális:

1. lépés: UAS-művelet részletes leírásának elkészítése (ConOps) – ez a dokumentum az elvégzendő műveletről minden fontos információt tartalmaz, azonban azon túlmutat, és így a művelet elvégzésének hátteréhez kapcsolódó információkat is tartalmazza pl. karbantartás, üzembentartó személye, biztonsági kultúra, stb. Ez az UAS-üzembentartó által kötelezően összeállítandó üzemeltetési kézikönyv (OM) alapja.
2. lépés: UAS-művelet kezdeti földi kockázati osztályának meghatározása – figyelembe véve a művelethez használt UAS-t és annak műszaki jellemzőit, a művelet jellemzőit (VLOS / BVLOS) és az érintett terület jellemzőit (népesség, környezet, stb.). A lépés eredménye egy kockázati osztály (iGRC, azaz initial ground risk class). Ennek meghatározásához fontos ismerni a művelet során alkalmazott operatív korlátokat is, ugyanis a kinetikus energia csak ezek alapján határozható meg, a felhasználandó UAS műszaki jellemzőinek ismeretében.
3. lépés: UAS-művelet végső földi kockázati osztályának meghatározása – az előző lépésben meghatározott kockázati osztályt felfelé vagy lefelé módosítják bizonyos intézkedések, és vagy műszaki megoldások megléte, vagy éppen azok hiánya. A lépésben vizsgált intézkedések: kockázatnak kitett emberek számának csökkentése a művelet helyszínén, negatív események következményeinek csökkentését biztosító műszaki megoldások, vészhelyzeti intézkedési terv rendelkezésre állása, és az UAS-üzembentartó jóváhagyása.
4. lépés: Légi kockázat kezdeti osztályának meghatározása – a légi kockázat a levegőben történő hagyományos, azaz pilótával rendelkező légijárművel történő összeütközését vagy jelentős konfliktushelyzet kialakulását jelenti. Jelen lépésben a művelettel érintett légteret jellemezni kell (magasság, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtér, helyszín, környezeti adottságok), és ezek alapján be kell sorolni egy adott kockázati kategóriába. Ez az ARC (air risk class).
5. lépés: Stratégiai kockázatcsökkentő megoldások alkalmazása – opcionális lehetőség. Ezen folyamat során az előző lépésben meghatározott osztály módosítására van lehetőség. Ehhez stratégiai (a felszállást megelőzően alkalmazott, nem műszaki) kockázatcsökkentő megoldásokat lehet kialakítani az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében. Ezek pl. az UAS-üzembentartó által meghatározott operatív korlátozások. Amennyiben ez a folyamat nincs végrehajtva, akkor a visszamaradó légi kockázati osztály megegyezik az előző lépésben meghatározott kezdeti légi kockázati osztállyal.
6. lépés: Taktikai kockázatcsökkentő megoldások alkalmazása – olyan műszaki megoldások alkalmazása és/vagy üzemeltetéssel összefüggő műszaki jellegű intézkedések összessége, amelyek csökkentik a levegőben történő összeütközés visszamaradó kockázatát valósidejű információk biztosításával.
7. lépés: Földi és légi kockázatok egyesítése, eredő kockázat meghatározása – az úgynevezett speciális bizonyossági és integritási szint (SAIL) meghatározása. Ezt a paramétert a végső földi kockázati osztály és a visszamaradó légi kockázati osztály alapján lehet meghatározni. A SAIL szint meghatározza a betartandó operatív biztonsági célokat és azokat a szükséges további intézkedéseket, amelyek a művelet elvégzéséhez elengedhetetlenek.
8. lépés: Operatív biztonsági célok (OSO) azonosítása – az operatív biztonsági célok maguk azok a védelmi gátak és kockázatcsökkentő intézkedések, amelyek biztosítják a veszélyek hatásainak csökkentését. Az előző lépésben meghatározott SAIL szintek jelölik ki, hogy egy adott szinten pontosan milyen funkcionális követelményt / kritériumot milyen szinten (megalapozottság) kell teljesítenie és elérnie az UAS üzembentartónak, az adott művelethez kapcsolódóan. Az operatív biztonsági célokat a SORA általánosan fogalmazza meg, az UAS-üzembentartónak kell konkrét intézkedéseket vagy követelményeket hozzájuk rendelni, mellyel a megfelelőséget igazolni tudja.

Az operatív biztonsági célok különböző területekre vonatkoznak:

• UAS-sal kapcsolatos műszaki kérdések,
• UAS-műveletek elvégzését támogató külső rendszerek meghibásodása,
• emberi tévedések,
• kedvezőtlen üzemeltetési körülmények.

9. lépés: Szomszédos területek és légterek figyelembevétele, a lehetséges légtérsértések megakadályozása – ezen lépés során kell figyelembe venni, hogy az irányítás elvesztéséből származóan milyen kockázata lehet annak, hogy a drón elhagyja a számára kijelölt légteret. Ez különösen fontos, ha az eszköz fel van szerelve olyan területi elkülönítést biztosító rendszerrel, amely pontosan ezt hivatott megakadályozni. Ilyen rendszerekre vonatkozóan is vannak műszaki követelmények.
10. lépés: Átfogó biztonsági portfólió elkészítése –kockázatcsökkentő megoldások megfelelő dokumentálása és annak biztosítása, hogy az OM és a többi dokumentum egy olyan koherens halmazt alkosson, mely megalapozza az üzemeltetést és a hatóságnak a műveleti engedély kiadásához kapcsolódó döntéshozatalt.

A különböző típusú műveletekre külön elemzéseket kell elvégezni. Amennyiben egy művelet során többféle eszköz használata is megvalósul, akkor a legnagyobb kockázatot jelentő eszközre kell a számításokat elvégezni.

A kockázatelemzés eredménye vonatkozhat egy konkrét helyszínre, ilyenkor konkrét hatályú műveleti engedélyhez kapcsolódó OM-ről beszélünk, de vonatkozhat akár általánosan meghatározott helyszínekre is. Utóbbi esetben általános hatályú műveleti engedélyhez kapcsolódó OM-ről beszélünk, mely rugalmas műveletvégzést tesz lehetővé olyan helyszíneken, mely kielégíti az OM-ben rögzített feltételeket.

Egy OM-ben akár többféle műveletet is meg lehet jelölni, ha szükséges, akkor ezekhez különböző elemzések kellenek.

Biztonságos és szabályos repülést!

Folytatjuk sorozatunkat a műveleti engedélyek típusáról. Előző bejegyzéseinkben a sztenderd forgatókönyvek alapján végzett műveletekről volt szó, jelen bejegyzésben az előre meghatározott kockázatelemzések alapján (ún. PDRA-k) alapján végrehajtott műveletekről, és az erre épülő engedélyekről lesz szó.

Ahogyan azt már említettük, ha egy művelet a nyílt kategória feltételei szerint nem hajtható végre, akkor az a művelet speciális vagy engedélyköteles kategóriájúnak minősül. Ilyen pl. az, ha valaki látótávolságon túli (BVLOS), talajfelszíntől számított 120 méternél magasabb, 25 kg legnagyobb felszállótömegnél nagyobb eszközzel szeretne műveletet végrehajtani, és a sort még lehetne folytatni.

Ilyen esetekben a művelet elvégzéséhez ún. műveleti engedélyt kell szerezni, ha a művelet az STS jelentette korlátok mentén nem hajtható végre. A műveleti engedélyezéshez az UAS-üzembentartónak a 947/2019 EU vhr. 11. cikke alapján szükséges a művelet előzetes kockázatelemzése. Annak érdekében, hogy az UAS-üzembentartókra ne háruljon túl nagy teher, az EASA publikált olyan PDRA-kat, melyek a kockázatcsökkentő intézkedéseket és megoldásokat tartalmazzák, és az UAS-üzembentartó ehhez kapcsolódóan tud konkrét intézkedéseket kidolgozni, illetve olyan UAS-t választani, mely műszaki szempontból megfelelő. A megfelelőség igazolásának alapja jelen esetben is az üzemeltetési kézikönyv (OM), mely részletesen tartalmazza a művelet elvégzésének összes körülményét, továbbá a szervezeti tényezők részletes leírását is, mely alapján bepillantást szerezhet a hatóság az UAS-üzembentartó biztonsági kultúrájába is (pl. szervezeti felépítés, ismeret megszerző és ismeretfrissítő képzések, jelentési kultúra, stb.). Ezek mind megalapozzák a műveleti engedély kiadását.

PDRA szerinti működést az UAS-üzembentartó abban az esetben tud választani, ha a tervezett művelet minden tekintetben megfelel a PDRA-ban foglalt korlátoknak. A PDRA-k részletesen tartalmazzák az alábbiakat:

• emberi beavatkozás szintje és mértéke,
• pilóta nélküli légijármű hatótávolságra vonatkozó korlátozások (távpilótától való eltávolodás maximális mértéke),
• művelettel érintett (átrepült) terület jellemzője – népsűrűség,
• pilóta nélküli légi járműre vonatkozó korlátozások (MTOW, maximális jellemző méret, maximális kinetikus energia, stb.)
• talajszint feletti maximális repülési magasság,
• művelettel érintett légtér (ellenőrzött / nem ellenőrzött légtér, atipikus / tipikus),
• látótávolság (milyen korlátozó feltételek vannak),
• egyéb tényezők (pl. kijuttatást lehetővé tevő feltételek),
• művelettel összefüggő kockázatcsökkentő intézkedések:
  • művelet céljára rendelkezésre álló légtérrész kijelölése
  • földi kockázatok kezelése
  • légi kockázatok kezelése
• légtérmegfigyelők bevonása, elhelyezésük a művelettel érintett helyszínen,
• UAS-üzembentartóra és annak szervezetére vonatkozó kötelezettségek (pl. eljárások és a vészhelyzeti intézkedési terv kidolgozása meghatározott megalapozottsági szinten),
• karbantartási követelmények,
• igénybe vett külső szolgáltatásokra vonatkozó követelmények,
• távpilótákra és légtérmegfigyelőkre vonatkozó szabályok, kötelezettségek, feladatkörük, stb.
• UAS-ra vonatkozó kötelezően kielégítendő feltételek (távoli azonosítás, földrajzi elkülönítés, taktikai kockázatcsökkentő műszaki megoldások, irányítójelre vonatkozó feltételek, HMI, stb.),
• nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettségek.

Lényeges, hogy a PDRA-ban megjelölt feltételek kielégítésének módjáról az OM-ben részletesen írni kell.

A publikált PDRA-k egy-egy táblázatban szerepelnek. PDRA alapján végzett művelet esetén az UAS-üzembentartónak az OM alapján a PDRA-t tartalmazó táblázat (gyakorlatilag egy megfelelőségi bizonyíték) utolsó két oszlopát kell kitöltenie. Az integritásnál meg kell határozni, hogy az adott feltétel kielégítését az OM mely fejezete tartalmazza, és a bizonyításnál pedig igazolni kell ezen feltétel kielégítését. Ez megtörténhet nyilatkozattétellel vagy bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával.

A PDRA-knak két fajtáját alkották meg:

• Sztenderd forgatókönyvekből származtatott, mellyel az STS-hez hasonló műveletet lehet végrehajtani. Célja, hogy az STS-sel azonos művelteket lehessen végrehajtani C5 és C6 osztályazonosítóval nem rendelkező, de funkcionálisan azonos UAS-sokkal. > Ezeket S-sel jelölik.
• Általános PDRA-k. > Ezeket G-vel jelölik, és rendkívül változatos munkavégzéseket tesznek lehetővé ritkán lakott terület és ellenőrzött földi műveleti terület felett.

A poszt megjelenéséig, az EASA által publikált PDRA-k:

A PDRA-k az AMC-ben találhatók, illetve ezen túl a már publikált PDRA-kat tartalmazó táblázatok, szerkeszthető formában az EASA honlapjáról tölthetők le. https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/specific-category-civil-drones/predefined-risk-assessment-pdra

A művelet az OM-ben rögzítettek szerint kerül végrehajtásra minden esetben. Lényeges, hogy az UAS-üzembentartónak a repüléssel kapcsolatos összes követelményt – beleértve a nyilvántartások vezetésére és a műveletek adminisztrálásával kapcsolatos rendelkezéseket is – be kell tartania.

A hatóság az engedéllyel rendelkező üzembentartókat felügyeleti ellenőrzés keretében bármikor ellenőrizheti ad hoc és előre bejelentett módon is, legalább két évente egy alaklommal. Az ilyen ellenőrzések célja, hogy a hatóság meggyőződjön arról, hogy az engedélyes üzembentartó mindent az OM és a jogszabályok, valamint az esetleges műveleti engedélyben szereplő korlátozó feltételek mentén végez.

A PDRA-ra épülő műveleti engedélyek lehetnek határozott időtartamra szólók és akár korlátlanok is, továbbá lehetnek térben korlátozottak és korlátlanok is (azaz teljes Magyarországra szóló).

Lényeges, hogy az UAS-üzembentartó nem terjeszkedhet túl a PDRA korlátjain. Ha ez mégis megtörténne, akkor az a műveleti engedély visszavonásához vezet.

Az EASA a jövőben várhatóan újabb PDRA-kat fog elfogadni és publikálni, mely nagyban hozzájárul a drónokkal végzett műveletek számának növekedéséhez.

Biztonságos és szabályos repülést!

When a mission cannot be fulfilled within the limits of the open category, then it is considered to be a specific or certified category operation due to its operational risks. In the specific category, the UAS operator has three opportunities to execute the mission. They are the following:

• Standard scenario-based mission,
• Operational authorization based on PDRA, or
• Operational authorization based on SORA assessment as a unique mission.

In this post, we present the execution of a standard scenario-based mission. Regarding the operational risks, these missions are halfway between the open and conventional specific category missions. The reason is that the standard scenario-based missions (STS missions) are classified as specific category missions (e.g. due to BVLOS), but the legislator elaborated the operational boundary conditions, limits and mitigations that support the safe mission fulfilment beyond the open category. These measures and provisions cover the functional requirements of the applied UASs; the mitigations means used at the location of the mission (e.g. minimal distances of the safety zones, population density of the overflown areas, etc.); the theoretical and practical competencies of the remote pilots; the operational scenarios and the requirements of the UAS operator.

Until May of 2024, two standard scenarios have been published by the EU, which can be found in the 947/2019 EU regulation:

• STS-01 – VLOS operation, in the maximum distance of 1 km from the remote pilot, over a controlled ground area that can be even in a populated area, by obeying the rules with C5 UAS (maximum MTOW under 25 kg), and
• STS-02 – BVLOS operation with or without airspace observer (if there is no observer, the maximum distance from the remote pilot is 1 km; when observers are involved, then the maximum distance is 2 km) over a controlled ground area that can be in a sparsely populated area, by obeying the strict rules with C6 UAS (maximum MTOW under 25 kg).

The following requirements should be satisfied, covering all areas, when the UAS operator would like to perform an STS mission:

Unmanned aircraft system:

A drone with a C5 class identification label is required for an STS-01 mission, and a drone with a C6 class identification label (CIL) is necessary for an STS-02 mission. The EASA has already published the list of assessed UASs with C5 and C6 CIL that can be used for STS missions(https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/open-category-civil-drones). These UASs can be multirotor or fixed-wing vehicles, even for monitoring, spaying, or other purposes, and they may also cover autonomous operations.

Remote pilot competencies:

Remote pilots involved in the missions should have the necessary theoretical knowledge and practical skills, as well as the justifying documents (certificate of remote pilot theoretical knowledge and accreditation of completion of the STS-01 practical skill training). These competencies are built on the skills and knowledge of the A1/A3 online theoretical knowledge examination, the A2 certificate of remote pilot competency, and other proven practical skills. Elements of the theoretical and practical exams required for the STS missions can be found in Appendix 1 of the 947/2019 EU regulation. Qualifications are valid for five years after the successful exam.

UAS operator and its organization:

STS missions can be fulfilled by UAS operators who have submitted the so-called operational declaration to the competent authority before the planned operations. In this document, the operator declares that they will obey all rules and regulations to execute STS missions. The operational declaration does not exempt the operator from elaborating an operation manual (OM). This manual is the operator's fundamental handbook, containing all operations information. The areas covered range from planning through executing missions to reporting and record-keeping procedures. This OM is very similar to the OM of the conventional operational authorization. The only difference is the template, the structure, and the compulsory content, as determined in Appendix 5 of the 947/2019 EU regulation. In addition, the STS operations should be correctly documented as the operations of the conventional operational authorization. The main difference between the conventional operational authorization and the missions executed according to the STS is the time of the authority inspections. In the case of STS missions, the authority will check the appropriateness of the OM during the oversight inspections, not before issuing the authorization, because in this case, we cannot talk about any authorization.

The operation (mission):

UAS operators submitting the operational declarations are exempted from authorization for every mission and the operational authorization. They have the possibility to fulfil missions according to the indicated STS declaration document, obeying the limits and mitigation procedures (maximum distance of the remote pilot, application of the safety distances, airspace observers, etc.). These reliefs only concern the STS missions indicated in the declarations. STS missions can be executed only over a controlled ground area, where the safety of uninvolved people is ensured by physical guards or other means. When the UAS operator would like to perform any mission beyond the limits of STS, then operational authorization is necessary.

STS missions can be executed only after the civil aviation authority confirms the receipt and completeness of the submitted declaration. These confirmations are valid for two years after the issue; thus, the operator should submit the STS declaration every second year.

Summary:

STS operations require a lot of conditions that should be fully satisfied by the UAS operator and the remote pilot. This satisfaction may require additional resources compared to the conventional operational authorization (e.g. additional theoretical and practical remote pilot competencies, UAS with C5 and/or C6 class identification label, etc.).

Operations carried out under the limitations and possibilities of STS are justified in the following cases:

• UAS with a C5 and/or C6 CIL is available.
•  The operation is to be conducted over a controlled ground area.
• The ground, air and technical conditions limiting the operation can be adequately met at the location of the mission.
• The remote pilot has certified STS theoretical and practical competencies.

If the execution of the operation cannot be assured within the framework of the STS, the UAS operator shall obtain an operational authorization based on PDRA or SORA. The following posts will discuss these.

Have a safe and orderly flight!

Összefoglalóan bemutatjuk a sztenderd forgatókönyvek (STS) szerinti drón üzemeltetéshez szükséges és teljesítendő feltételeket, annak érdekében, hogy egy UAS-üzembentartó ilyen típusú műveleteket tudjon végrehajtani.

A bejegyzésnek nem célja azt bemutatni, hogy mik az alapfeltételek mint pl. a nyilvántartásba vett üzembentartó és UAS, valamint érvényes felelőségbiztosítás. Ezekről már korábban a különböző bejegyzésekben tájékoztatást adtunk.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy érdemi adminisztrációcsökkentést az STS szerinti üzemeltetés önmagában nem hordoz, ráadásul egyes esetekben többlet erőforrás allokálása is szükséges az ilyen műveletek elvégzéséhez. Ezek kiválthatók, ha az UAS-üzembentartó a műveletre hagyományos műveleti engedélyt szerez.

Amennyiben egy adott művelet a nyílt kategória feltételei szerint nem hajtható végre, akkor az a művelet jelentette kockázatok miatt speciális vagy engedélyköteles kategóriájúnak minősül. A speciális kategórián belül alapvetően három lehetőség kínálkozik, hogy egy UAS-üzembentartó a műveleteit megvalósítsása:

• Sztenderd forgatókönyv szerinti műveletet hajt végre
• PDRA alapján végzi a műveleteket
• SORA kockázatelemzés alapján, egyedi műveletet hajt végre.

Jelen bejegyzés a sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek végrehajtását mutatja be, mely a kockázatok szempontjából félúton helyezkedik el a nyílt és a hagyományos speciális kategóriájú műveletek között. Ennek oka az, hogy az ilyen műveletek bár a speciális kategóriába vannak sorolva – pl. az üzemelés BVLOS jellege miatt – azonban a jogalkotó a részletesen meghatározta azon műveleti peremfeltételeket, korlátokat és kockázatcsökkentő intézkedéseket, melyekkel a nyílt kategórián túlmutató művelet biztonságosan végrehajtható. Ezek kiterjednek a műveletet végző UAS műszaki funkcionális követelményeire, a műveleti területen alkalmazott kockázatcsökkentésre (pl. alkalmazandó minimális biztonsági védőzónákra, átrepült terület népsűrűségi jellemzői), a távpilóták elméleti és gyakorlati kompetenciáira, az üzemeltetési módokra is, valamint az UAS üzembentartó által betartandó követelményekre is.

Eddig két STS-t publikált az EU, melyek az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet függelékeiben találhatók:

• STS-01 – látótávolságon belüli, a távpilótától legfeljebb 1 kilométer távolságra repülés esetén biztosítja, hogy lakott környezetben lehessen megvalósítani műveleteket ellenőrzött földi műveleti terület felett, a vonatkozó szabályok betartása mellett (C5 osztályazonosítóval rendelkező UAS esetén, max. 25 kg MTOW), és
• STS-02 – látótávolságon túli repülés (itt legfeljebb 2 kilométerre repülhet a drón a távpilótától, ha a művelet lebonyolítását légtérmegfigyelő(k) támogatják) biztosítja bizonyos műveletek elvégzését ritkán lakott környezetben ellenőrzött földi műveleti terület felett, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett (C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS esetén, max. 25 kg MTOW).

Ahhoz, hogy valamely STS szerinti műveletet tudjon végrehajtani egy távpilóta, az alábbi követelményeket kell kielégítenie az egyes részterületekre vonatkozóan:

Felhasznált UAS:

STS-01 esetén C5, míg STS-02-es művelet esetén C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS-ra van szükség. Az EASA honlapján megtalálhatók azon minősített C5 és C6 osztályazonosítóval rendelkező UAS-ok, melyek felhasználhatók (https://www.easa.europa.eu/en/domains/civil-drones-rpas/open-category-civil-drones). Ezek között megtalálhatók multikopter és merevszárú eszközök is, melyek akár kijuttatással járó, monitoring vagy egyéb speciális tevékenységekhez is használhatók, akár autonóm üzemben.

Távpilóta kompetenciák:

A műveletbe bevont távpilótáknak megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezni, valamint a birtokukban kell legyen az ezeket igazoló okmányok (standard forgatókönyvek szerinti üzemeltetéshez szükséges távpilóta elméleti ismeretekre vonatkozó tanúsítvány és gyakorlati jártassági képzés elvégzését igazoló akkreditáció). Ezek a nyílt kategóriában megismert A1/A3 on-line vizsgaigazolásra és az A2 kompetenciatanúsítványra épülnek, valamint egyéb igazolt gyakorlati képességekre. Az STS műveletekhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák elemeit az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 1. sz. Függeléke tartalmazza. A megszerzett képesítés öt évig érvényes.

UAS-üzembentartó és annak „szervezete”:

STS szerinti műveletet főszabály szerint csak azon UAS-üzembentartók hajthatnak végre, akik előzetesen úgynevezett üzembentartási nyilatkozatot nyújtottak be az illetékes hatóságnak. Ebben a dokumentumban nyilatkozik arról, hogy maradéktalanul megfelel az összes olyan jogszabályi feltételnek, amely az adott sztenderd forgatókönyv szerinti művelethez szükséges. A nyilatkozat nem mentesíti az UAS-üzembentartót az alól, hogy ún. üzemeltetési kézikönyvet (OM-et) állítson össze. Ez gyakorlatilag egy olyan alapdokumentum, mely részletesen tartalmazza, hogy az UAS-üzembentartó az adott művelet végrehajtását a repülési igény felmerülésétől, a tervezéstől a lebonyolításon át az utólagos ellenőrzésekig hogyan végzi. Ez tartalmában és felépítésében nagyon hasonló a hagyományos műveleti engedélyt megalapozó üzemeltetési kézikönyvhöz a különbség annyi, hogy ennek tartalmi elemeit is pontosan meghatározza az uniós jogszabály, az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 5. sz. Függeléke. További hasonlóság a „normál” speciális kategóriájú műveletekhez, hogy az STS szerinti műveleteket is pontosan kell dokumentálni. Nyilatkozattal történő művelet elvégzése esetén a legfőbb különbség az, hogy az OM megfelelőségét a hatóság ún. felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálja, nem pedig a műveleti engedély kiadását megelőzően.

Művelet:

A nyilatkozatot benyújtó UAS-üzembentartók mentesülnek az egyes repülések engedélyezése és a műveleti engedély megszerzése alól. Lehetőségük van a nyilatkozatban megjelölt sztenderd forgatókönyv szerinti műveleteket elvégezniük, az STS-ben jelölt korlátozó feltételek betartása mellett (maximális eltávolodás, biztonsági védőtávolságok, légtérmegfigyelők alkalmazása, stb.). Ez azonban csak és kizárólag a nyilatkozatban szerelő sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek elvégzésére vonatkozik, mely minden esetben ellenőrzött földi műveleti környezetet jelent, ahol fizikai védelemmel vagy bármilyen más megoldással biztosított, hogy csak a műveletbe bevont személyek tartózkodjanak. Ha olyan tevékenységet szeretne végezni, amely az STS korlátain túlnyúlik, akkor az üzembentartónak továbbra is műveleti engedélyre lesz szüksége, amit a légiközlekedési hatóságnál kérelmezhet.

Az STS alapú műveletek elvégzése azt követően kezdhetők meg, ha az UAS-üzembentartó hiánytalanul megküldi a nyilatkozatot az illetékes hatóságnak és az megerősíti a nyilatkozat kézhezvételét és hiánytalanságát. A hatóság határozata két évig érvényes, azaz az STS szerinti működés esetén két évente új kérelmet kell benyújtani, az uniós jogszabály nem enged eltérést.

Összefoglalás:

Látható, hogy az STS szerinti működésnek számos feltétele van, melyeket az UAS-üzembentartónak és a műveletet végrehajtó távpilótának ki kell elégítenie. Ezek egyes esetekben a hagyományos műveleti engedélyhez képest jelentős erőforrástöbbletet is igényelhetnek (pl. további extra elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése, C5 és C6 osztályazonosítójú UAS beszerzése, stb.).

Az STS alapján végrehajtott műveleteknek az alábbi esetekben van létjogosultsága:

• Rendelkezésre áll C5 és/vagy C6 osztályazonosítójú UAS.
• A műveletet ellenőrzött földi művelet terület felett szeretnék végrehajtani.
• A műveleti korlátozó földi, légi és műszaki feltételek az adott helyszínen megfelelően kielégíthetők.
• A távpilóta rendelkezik igazolt STS elméleti és gyakorlati kompetenciákkal.

Ha a művelet véghezvitele nem biztosítható az STS jelentette kockázati keretrendszerben, akkor az UAS-üzembentartónak PDRA-ra vagy SORA-ra épülő műveleti engedélyt kell szereznie. Ezen témaköröket a következő bejegyzésekben járjuk körül.

Biztonságos és szabályos repülést!

Several posts in the public media show UAS operators promoting their services or presenting their activities using unmanned aerial systems. The following tips are for UAS operators who share pictures, videos, and information about their services and activities on social media, irrespectively they would like to advertise or introduce themselves.

First and utmost :

Photo and video documentation about properly and regularly performed missions should only be uploaded!

What are necessary for the proper and regular missions?

• Registered UAS operator.
• Registered UAS.
• Valid insurance.
• Proper marking of UAS operator ID and the unique UAS ID on the UAS.
• Appropriate remote pilot competencies.
• When somebody wants to make a post about a mission that is outside the OPEN category, the UAS operator should have an operation authorisation for the given mission. Missions like spraying activities, missions with UAS over 25 MTOW, BVLOS missions or missions over an assembly of people are specific category operations.
• Consider airspace restrictions at the given location.
• Use of airspace "booking" or "information" application.
• Ensuring safe operational location and guaranteeing the safety of uninvolved people.
• Planning of the mission and provision of the connected valid documents (e.g. mission plan, risk assessment, designated temporary airspace, spraying plan, submissions, etc.).
• Obey the rules regarding the given mission—the rules of the OPEN category, or in case of a specific category operation, the operator should obey the instructions of the operation manual.
• Compliance with data protection provisions.

It is worth following the rules, as they can guarantee safe operation and also protect against negative legal consequences.

A közösségi médiában számos bejegyzés található, ahol UAS-üzembentartók reklámozzák különböző szolgáltatásaikat vagy öncélúan bemutatják, hogy pilóta nélküli légijármű-rendszereikkel milyen tevékenységeket végeznek. Az alábbi tanácsok azoknak az UAS-üzembentartónak szólnak, akik közösségi platformokon osztanak meg saját tevékenységeikről vagy szolgáltatásaikról képeket, videókat és információkat, függetlenül attól, hogy azt kereskedelmi célú reklámként vagy szimpla bemutatóként / bemutatkozásként teszik.

Első és legfontosabb:

CSAK SZABÁLYOSAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL KERÜLJÖN FEL KÉPI ÉS VIDEÓ DOKUMENTÁCIÓ!

Ehhez mik is szükségesek?

• Nyilvántartásba vett UAS-üzembentartó.
• Nyilvántartásba vett UAS.
• Érvényes felelőségbiztosítás.
• UAS-on el kell helyzeni annak nyilvántartási jelét és az UAS-üzembentartó egyedi azonosítóját.
• Megfelelő távpilóta kompetenciák.
• Amennyiben a nyílt kategórián túlmutató tevékenységről posztol valaki, akkor az adott tevékenység elvégzéséhez rendelkeznie kell érvényes műveleti engedéllyel. Ilyen művelet tipikusan bármely kijuttatással járó tevékenység vagy a 25 kg-ot meghaladó legnagyobb felszállótömeggel rendelkező UAS használata, továbbá BVLOS művelet, illetve az embertömeg felett végrehajtott repülések.
• Légtérkorlátozások betartása a műveleti helyszínen.
• mydronespace applikáció használata.
• Biztonságos helyszín, be nem vont személyek biztonságának garantálása – ha szükséges.
• Művelete előzetes megtervezése és a kapcsolódó érvényes dokumentumok beszerzése, megőrzése (pl. műveleti terv, kijelölt eseti légtér, kijuttatási terv, kormányhivatali bejelentés, stb.).
• Műveletre vonatkozó szabályok betartása – nyílt kategória szerinti szabályok, vagy speciális kategóriájú műveletek esetén az üzemeltetési kézikönyv rendelkezéseinek betartása.
• Adatvédelmi rendelkezések betartása.

Érdemes a szabályokat betartani, mivel ezek a biztonságos műveletvégzést képesek garantálni, továbbá a negatív jogkövetkezményekkel szembeni védelmet is jelentik.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy-egy újonnan megszerzett kompetencia esetén, annak birtokosa meddig élvezheti a dokumentum nyújtotta előnyöket és meddig végezheti a tevékenységeket.

Ahhoz, hogy valaki növényvédelmi drónpilóta legyen – mely alapján jogosult kijuttatással járó mezőgazdasági tevékenységet elvégezni –, rögös és sok-sok vizsgával teli út vezet, melyek esetén figyelembe kell venni, hogy a különböző vizsgák adott esetben eltérő időtartamra biztosítják a drónos tevékenység elvégzésének lehetőségét. A következőkben lépésről lépésre fogjuk végig venni, hogy milyen kompetenciák megszerzése szükséges a drónos permetezéshez, és azok meddig érvényesek.

A drónok használatához légiközlekedési szempontból három kompetencia elsajátítása szükséges, ha valaki mezőgazdasági (mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási) tevékenységet szeretne végezni drónnal.

1. Első lépésben meg kell szerezni az UAS.OPEN.020 szerinti on-line vizsgaigazolást, melyet követően lehet tovább tanulni.
2. Második lépésben kell megszerezni az UAS.OPEN.030 szerinti kompetenciatanúsítványt, mely az elméleti vizsgát / kiállítást követően öt évig érvényes, de ez az on-line vizsgaigazolás érvényességét is magában foglalja. Ezt a lejáratot megelőzően érdemes megújítani, a kompetenciák bizonyításával vagy a hatóság által vagy az általa elismert szervezetnél történő speciális ismeretfrissítő képzés teljesítésével. Lejáratot követően ugyanis csak újbóli vizsgázással lehet megszerezni.
3. Harmadik lépésben lehet megszerezni a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványt. A pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontnál teljesített elméleti majd gyakorlati ún. drón pilóta vizsga sikeres teljesítésének időpontjától számított öt évig érvényes. Ha a lejáratot megelőző hat hónapban az igazolvány birtokosa újból teljesíti az elméleti és gyakorlati vizsgát, akkor az igazolvány érvényessége újabb öt évvel meghosszabbodik (eredeti érvényességi idő végéhez képest). Lejáratot követően végzett újbóli elméleti és gyakorlati vizsga esetén az újbóli gyakorlati vizsgához képest kapja meg a jelölt az érvényességet öt évre.

A légügyi ismeretek önmagukban nem elegendők, így egy növényvédelmi drónpilótának igazolt növényvédelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell. Ezek két lépésben szerezhetők meg. Alap és ráépülő képzés keretében.

1. A növényvédelmi tevékenységek elvégzésének és a különböző drónos célszakmai tanfolyamokon való részvétel alapfeltétele az, hogy a jelölt igazolt módon elvégezze a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyamot. Ez öt évig érvényes, utána meghosszabbítani az érvényességét újabb öt évvel úgy lehet, ha a jelölt részt vesz a 8 órás kötelező továbbképzésen.
2. Erre épül a célszakmai képzés, mely pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzés. Ez a NÉBIH által jóváhagyott intézményeknél érhető el, szakmát adó és vizsgával záruló képzés. Csak azok tudják teljesíteni a képzést és így a vizsgát is, akik rendelkeznek érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvánnyal. A képzés nem jár le, az a kiadástól számítva korlátlanul érvényes, ahogyan egy szakmai bizonyítványál az elfogadott.

Növényvédelmi tevékenységet drónnal csak az végezhet, aki szerepel a NÉBIH által vezetett mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásban (növényvédelmi drónpilóta adatbázis). Ide csak az kerülhet be, aki rendelkezik érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvánnyal és a pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzés elvégzését igazoló bizonyítvánnyal.

Az, hogy valaki bekerül ide, nem jelenti azt, hogy az idők végezetéig itt is lesz. Ahhoz, hogy bent maradhasson a nyilvántartásban, szükséges, hogy két évenként részt vegyen a NÉBIH által erre kijelölt szervezetnél megvalósított növényvédelmi szakmai továbbképzésen. Ez vizsgaköteles, aminek a sikeres teljesítéséről a képző tanúsítványt állít ki. Ezzel lehet igazolni a NÉBIH irányába, hogy a személy a szükséges ismeretfrissítési kötelezettségének eleget tett, hiszen az újdonságokról, legyen az jogszabályváltozás vagy növényvédelemi változás csak ezen céltanfolyamokon tud igazolt módon értesülni a drónpilóta.

Lényeges, hogy akinek lejár a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványa vagy nem tesz eleget a NÉBIH által kijelölt szervezetnél a kétévenkénti mezőgazdasági drónpilótáknak szóló növényvédelmi szakmai továbbképzésen, azt törlik a nyilvántartásból.

A fentiek alapján is látható, hogy az egyes kompetenciák megszerzése nem egyidőben történik, így különböző érvényességi időkkel rendelkeznek. Mindenki figyeljen ezekre, és időben gondoskodjon az ismeretfrissítő képzésekre és a megújító vizsgákra történő jelentkezésről. Ha egyes kompetenciák lejárnak vagy a szükséges továbbképzéseket valaki nem teljesíti időben, akkor az akár a tevékenység legális végzésének ellehetetlenüléséhez is vezethet, ameddig újból meg nem szerzi a szükséges kompetenciákat.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!

Jogszabályok

• 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről
• 6/2021. (II. 5.) ITM rendelet a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról
• A BIZOTTSÁG (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról

Korábbi bejegyzéseinkben már szó volt arról, hogy a kijuttatással járó mezőgazdasági dróntevékenységek esetén az ún. kijuttatási terv az a „csúcs dokumentum”, mely összefogja a légügyi és növényvédelmi rendelkezéseket, és egyfajta kapocs a különböző hatóságok által szabályozott területek között, egy-egy műveletet illetően.

A kijuttatási terv egy olyan dokumentum, mely előre rögzíti, hogy mikor, hol, milyen eszközzel, milyen kultúra kezelése, mivel, milyen dózisban, hogyan fog megvalósulni, milyen célból, ki által. A tervet a földhasználó által felkért szakirányítónak (növényorvosnak) kell elkészítenie és beadnia a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának (megyei NTI). A részletekről a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet rendelkezik, mely meghatározza, hogy a dokumentumot milyen adattartalommal és pontosan mikor kell a tervezett műveleteket megelőzően eljuttatni a megyei NTI-nek.

A dokumentumból egyértelműen kiderül a tervezett művelet jogszerűsége, ugyanis nem csak a növényvédelmi, hanem a légiközlekedési / légügyi adatoknak is szerepelnie kell benne. Ezek olyan adatok, melyek csak a szabályos munkavégzéshez kapcsolódóan tudnak rendelkezésre állni (műveleti engedély azonosítója, távpilóta és UAS adatok, műveleti terv, stb.). A kijuttatási terv így komplex célokat szolgál, mely segíti a hatóságokat – legyen szó növényvédelemről vagy akár légiközlekedésről – az egyes műveletek előzetes jóváhagyásában és utólagos ellenőrzésében is.

A Repüléstudományi Közlemények c. folyóiratban megjelent Pilóta nélküli légi járművek a mezőgazdaság szolgálatában: – a hazai hatósági szabályozási keretrendszer c. cikkben bemutatásra került, hogy a kijuttatási tervhez kapcsolódó adatok mely állami adatbázisokban szerepelnek, és hogyan érnek össze egy dokumentumban. Így bármikor lehetőség van visszakeresni minden, a művelettel kapcsolatos adatot, függetlenül attól, hogy azok nem egy, hanem több hatóságnál találhatók meg.

Biztonságos és szabályos drónhasználatot!