Sokszor merül fel a kérdés, hogy miért kell a drónos kijuttatási műveletek során betartani a szabályokat, és milyen értéktöbbletet tud biztosítani az, ha valaki legálisan, a szabályozási keretrendszer maradéktalan betartásával végzi ezt a tevékenységet. A témát azzal a felvetéssel szokták meghivatkozni, hogy a tevekénység alacsony kockázatokkal rendelkezik és a jelenlegi túlszabályozás, a szabályozási keretrendszer bonyolultsága inkább gátolja, mintsem támogatja a felhasználást.

A kérdés több dimenzió mentén is vizsgálható, azonban a sok fontos tényező közül kettőt emelnék ki, mely valójában független attól, hogy a drónnal pontosa milyen tevekénységet hajt végre a távpilóta.

Az egyik az, hogy mint minden tevékenységre, erre is vonatkoznak szabályok, és ezeket minden UAS-üzembentartónak és távpilótának figyelembe kell vennie és be kell tartania. Ahogyan a jogszabályok szerint a közúti gépjárműveket is csak engedély birtokában használhatják az emberek, úgy a permetező drónok felhasználását is szabályozzák. Ennek oka, hogy hogy minden drónnal végrehajtott tevékenység veszélyes üzemi tevékenységnek tekinthető. Veszélyes üzem minden olyan tevékenység, amely rendellenesség esetén az átlagoshoz képest fokozottabb veszélyt hordoz magában. Már önmagában egy hagyományos – azaz nem kijuttatást végző – drón is a működése révén képes veszélyeztetni a környezetében lévőket, ha az nem megfelelően működik, azonban kijuttatás esetén ez a veszély jelentősebbé válik, hiszen a kijuttatandó anyagok és a szerek felhasználása is számos problémát tud okozni, ha a tevékenységet nem szakszerűen és nem a szabályok figyelembe vételével végzik (pl. elsodródásból, nem megfelelő szerek használatából származó károk, egészségügyi veszélyeztetés, stb.).

A másik tényező, hogy a tevékenység elvégzése során olyan eszközöket használnak, melyek képesek a tér mindhárom dimenziójában mozgást végrehajtani, így az eszközök a légiközlekedés aktív résztvevői, ráadásul az irányítást végző távpilóta sokszor akár többszáz méterre helyezkedik el a jármű aktuális pozíciójától, nehezítve ezáltal a precíz észlelését a kialakuló helyzeteknek. Így a szükséges biztonsági szempontok betartása létfontosságú, melyek képesek szavatolni a földön és a levegőben tartózkodók védelmét.

Ezen biztonsági okok miatt a tevékenység elvégzését szabályok közé szorították, és a szabályok egyértelműen meghatározzák, hogy milyen műszaki feltételek teljesítésével, milyen személyi kompetenciák és milyen tevekénységi engedélyek birtokában lehet azt végezni.

Sokan, sokszor ezeket túlzónak találják, és emiatt inkább nem szeretnék a feltételrendszert kielégíteni, helyette inkább bejelentés nélkül, a kötelező kompetenciák igazolt elsajátításának hiányában, a tevekénység legális elvégzését lehetővé tevő engedélyek nélkül „titokban” végzik a drónos légi kijuttatást. Azon kívül, hogy ez felelőtlenség, számos egyéb aggályt is felvet, mely az ágazaton belüli egyenlőtlen versenyhelyzethez és gazdasági hátrányhoz is hozzájárul.

Lássuk, hogy milyen okokból érdemes ezt a tevékenységet inkább legális keretek között, engedélyezett módon végezni, és hivatalos növényvédelmi drónpilótát alkalmazni!

Jelentős versenyelőnyhöz tud jutni az, aki erőforrást hajlandó áldozni a tevekénységének legalizálására. Mik is ezek, és hogyan valósulnak meg?

• A NÉBIH nyilvános adatbázist vezet arról, hogy kik azok a távpilóták, akik rendelkeznek a szükséges képzettséggel és kompetenciákkal, mely feljogosítja őket, hogy bekerüljenek a növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásba. Ezen igazolt pilóták munkaerőpiaci szempontból jelentős előnyre tesznek szert, mivel csak velük lehet hivatalosan ilyen műveletet végrehajtani.
• Bizonyos megrendelők (legyen szó akár állami közbeszerzésről vagy olyan kisebb szervezetekről, akik kiemelt figyelmet fordítanak a jogszabályok betartására) minden esetben megkövetelik, hogy a leendő szolgáltató rendelkezzen a szükséges személyi, műszaki és tevekénységi kompetenciákkal, hogy a tevékenységet elvégezze.
• Növényvédelmi kijuttatási műveletet csak műveleti engedély (vagy ún. LUC tanúsítvány) birtokában lehet végezni, mivel a tevekénység speciális kategóriájú UAS-műveletnek minősül, mely esetén igazolni kell a távpilóta kompetenciákat. Utóbbit a NÉBIH adatbázisba történő bejegyzésen keresztül vagy a bejegyzéshez szükséges kompetenciákkal (érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány és a növényvédelmi drónpilóta végzettség) lehet bizonyítani.
• Lehetőség van ilyen módon igazolt gyakorlat megszerzésére (repült órák), mely a jövőben fontos lehet egy-egy megrendelő számára.
• A képesítéssel rendelkező távpilóták rendelkeznek olyan speciális ismeretekkel, mely alapján hatósági vizsga keretében őket alkalmasnak minősítették a tevekénység lebonyolítására, így velük a magasabb biztonság igazolt módon elérhető.
• Amennyiben egy UAS-üzembentartó tevékenységeit külföldön is szeretné végezni, akkor a külföldi műveleti engedély megszerzése esetén a hazai tapasztalat jól jön, továbbá igazolt referenciája is lesz, mely megkönnyítheti a határon kívüli munkavégzést.
• A mezőgazdaságban a drónokkal szemben tapasztalható bizalmatlanság és jelentős ellenérzések kezelésének egyik hatékony eszköze lehet az, ha a szereplők tevékenységeiket igazolt módon végzik, és képesek demonstrálni a technológia előnyeit.

Miért nem érdemes a kiskapukat keresni és szabálytalankodni?

• A hatóság (NÉBIH és légügy) egyre szigorúbb ellenőrzési és felügyeleti rendszert fog kiépíteni, melyből ki fog derül, ha valaki nem a szabályok szerint járt el. Mivel a NÉBIH-féle bejelentési rendszerben a légügyi és NÉBIH adatok „összeérnek”, így a szabálytalanságok – bármely oldalt is érintse – pillanatok alatt ki tudnak derülni.
• A szabályok be nem tartásáért járó bírságok összegének magas volta is visszatartó erő (akár 100 millió Ft-os lehet a légiközlekedési bírság, melyet a drónok üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben szabnak ki, pl. regisztrációs, képzési és vizsgáztatási kötelezettség hiánya, kötelező felelősségbiztosítás meglétének hiánya, MyDroneSpace alkalmazás használatának elmulasztása, megfelelő engedély meglétének hiánya, stb.).
• Amennyiben valaki szándékosan nem tartja be a szabályokat (pl. nem szerez műveleti engedélyt, nem a megfelelő kompetenciák birtokában végez tevékenységeket, stb.) úgy probléma esetén a potenciális büntetés jóval nagyobb, mint a drónozás legalizálásának költsége.

Mindezek alapján javasolt az, hogy a leendő permetező drónosok a jogszabályi rendelkezések maximális betartásával végezzék tevékenységeiket, mivel ezáltal nagyobb biztonság és kedvezőbb üzemeltetés érhető el.

Balesetmentes és biztonságos repülést!