Feltehetőleg az Egyesült Államokban tavaly lezajlott elnökválasztással kapcsolatban keveseknek jutnak eszébe a drónok. Nem úgy az újonnan beiktatott elnöknek, aki komoly infrastrukturális beruházásokkal szeretné felpörgetni a koronavírusban lelassult amerikai gazdaságot, és e cél megvalósításában komoly szerepet szánna a drónoknak.
Az infrastruktúra elemeinek (hidak, utak, vasút, villamos hálózat, stb.) karbantartásához, felújításához ugyanis elengedhetetlen, hogy felmérjék és folyamatosan nyomon kövessék azok állapotát, ami igen költséges, de olcsóbbá tehető drónok alkalmazásával. A helyzet súlyát érzékelteti, hogy egy amerikai kormányzati felmérés szerint bár az USA a világ leggazdagabb országa, az infrastruktúra állapota alapján csak a 13. az országok képzeletbeli rangsorában. A Biden adminisztráció célja tehát nem más, mint a drónos megfigyelések (infrastructure inspection) révén az állapotfelmérést hatékonyabbá tenni úgy, hogy közben új munkahelyeket teremt. Egyetérthetünk abban, hogy igen jelentős munkaerő szükséglet megjelenésével lehet számolni az ipari drónozás területén, ha ezzel a kérdéssel Amerikában kormányzati-stratégiai szinten foglalkoznak.
A magas felszültségű vezetékekkel, autópályákkal és vasútvonalakkal van azonban egy másik probléma is: ritkán lehet szabad szemmel egyik végpontból a másikba ellátni. És ez nem csak a kontinensnyi méretű Egyesült Államokra, hanem Magyarországra is igaz. A hatékony vizsgálathoz viszont nem lehet kilométerenként (az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ajánlása szerint drónok esetében 1 km lehet az ún. VLOS azaz látótávolságon belüli repülések esetén a drón és a távpilóta közötti legnagyobb távolság) távpilótát és drónt állítani egy vasútvonal mellé, ezért ki kell alakítani a nagyszámú BVLOS, azaz látótávolságon túli repülés biztonságos megvalósításának feltételeit.
Bár az Európai Unióban már működik a BVLOS repüléseket is magában foglaló speciális műveleti kategóriára egy kockázatértékelési módszertan, és az uniós jogszabályok a tagállami hatóságok számára megadják a jogot, hogy maguk is értékeljék a BVLOS repülések engedélyezésére vonatkozó kérelmeket, akár úgy, hogy jelentős korlátozásokkal adják csak ki az engedélyt, ez önmagában nem elegendő. Ahogy a Bizottság egy idén januártól alkalmazandó rendeletének azon rendelkezése is nehezen értelmezhető, hogy a hatóság a műveleti engedélyben meghatározhatja, hogy milyen képzettséget vár el a távpilótától látótávolságon túli repülés esetén, hiszen nem adódik a jogszabályoknak megfelelő gyakorlási helyszín. További kihívás, hogy a szakértők szerint a BVLOS repülések szükségszerűen együttjárnak majd az autonóm repülések elterjedésével, ahol a drón már önállóan hoz döntéseket (pl. pályakorrekció egy észlelt akadály miatt).
Az amerikai légügyi hatóság (FAA) ezért korábban kidolgozott egy programot, melyben ún. teszthelyszínek és –légterek kerültek kialakításra (FAA approved UAS Test Sites). Ezek egyike a Northern Plains Test Site Észak-Dakotában, ahol igyekeznek megoldást adni a kormányzati stratégia jelentette kihívásra.
A FAA szintén kockázatértékelést követően ad ki engedélyt BVLOS repülésekre, ami nehezíti az ilyen műveletek elterjedését, jóllehet, ezek kulcsfontosságúak az infrastruktúrák hatékony vizsgálatához. Ezért egy olyan teszt környezetet hoztak létre, ahol a jövőben vizsgálandó vezetéke, utak, stb. ugyanúgy megtalálhatók, és sok-sok ismétlésre, tesztelésre, gyakorlásra van lehetőség.
A sok ismétlődő tesztfeladat során egyfelől van alkalom arra, hogy a technológia gyermekbetegségei felszínre kerüljenek, „tét nélküli környezetben” hibázzon a technika és lehessen ezeket a hibákat orvosolni, másfelől arra, hogy a kezelő személyzet jártasságot szerezzen. E két szempont az engedély megadása során kiemelt szerepet kap, így amikor a hatóság elé kerül a kérelem, már nagyon komoly gyakorlati tapasztalatok és eredmények állnak rendelkezésre, nagyban gyorsítva az engedélyek beszerzését.
A jövőben tehát – ha az USA beli tapasztalatokból indulunk ki – sok helyen földi-légi tesztpályák fognak létrejönni, hogy ott biztonságos keretek között történjen mind a technológia tesztelése, mind a drónokat kezelő személyzet kiképzése. Utóbbira – látva az amerikai helyzetet – komoly szükség lesz és Európa is tanulhat belőle.
