Aki drónozik, akárcsak hobbi szinten, minden felszállás előtt köteles a mydronespace applikáción keresztül bejelentkezni és kijelölni a térképen azt a légteret, amit használni kíván. Az alkalmazásból láthatjuk, hogy a repülésre kiválasztott helyszín nem esik-e olyan légtérbe, ahol drónnal csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem lehet repülni, mert az adott helyszín például egy No Drone Zone.

A mydronespace üzemeltetője a HungaroControl, ezért az applikáció csak a magyar légtérre vonatkozóan nyújt adatokat. Ha külföldön szeretnénk drónozni, akkor az adott országban meglévő alkalmazást is le kell tölteni. Ausztriában például ezt Dronespace-nek hívják (és itt érhető el). Ez azt is jelenti, hogy – már hobbi szinten is – meg kell tanulni kezelni a külföldi alkalmazások használatát és az ott alkalmazott légtérjelöléseket.

Az EASA-t sok kritika érte amiatt, hogy nem egységesítette ezeknek az applikációknak a jelöléseit, ezért a nemrég kiadott AMC módosításban egy új és egységes színhasználatot vezettek be, amelyet minden tagállam applikációjában, így a mydronespace-ben is meg kell majd jeleníteni a jövőben.

A különböző – drónos szempontból fontos – légtereket különböző színekkel kell majd jelölni. Példaként a lett légteret színezte be az EASA az alábbiak szerint.

Az egyes színek jelentése az alábbi:

 Új térképek, mint a geofencing és szabálykövetés eszközei

Az persze nem újdonság, hogy vannak a drónok számára tiltott légterek, azonban annak betartása, hogy oda ténylegesen ne repüljön be senki, komoly kihívás, amire leginkább műszaki megoldásokkal és az ún. geofencing (a „fence” angolul kerítést jelent) eszközével lehet reagálni. Ennek egyik eleme a fenti térképes jelölési szabályok szabványosítása és egységes digitális formátumba történő közzététele.

A másik eleme, hogy a nyílt kategóriában is használható C1, C2 és C3 osztályú drónokat a jövőben olyan eszközzel kell felszerelni, amely képes tárolni ezt a szabványosított digitális térképet és egy láthatatlan földrajzi kerítést (geofencing) von az érintett területek és légterek köré, amin nem hatol át. Ezért írja elő az uniós jogszabály, hogy a C1-C3 drónok megfelelőségértékelésénél kötelező egy külsős szervezet, úgynevezett bejelentett szervezet (NOBO) közreműködése, hiszen ez a funkció olyan repülésbiztonsági relevanciával bír, amelynél nem megengedhető, hogy azt a gyártó előzetes ellenőrzés nélkül dobja piacra.

Harmadik lehetőség, hogy a kritikus infrastruktúrák környékén elhelyezkedő légtereket fizikai védelemmel látják el, és különböző földi telepítésű védelmi rendszerekkel akadályozzák meg az oda tévedő drónok bejutását. Ez lehet egy olyan virtuális fal, melyen nem tud áthatolni a drón, mert az irányításához szükséges jeleket a külső védelmi rendszer elnyomja, vagy akár alkalmazhatnak olyan eszközöket is, melyek fizikailag semlegesítik a behatolni szándékozó eszközöket.

Ez a fajta szabványosítás tulajdonképpen a még jövő zenéjének tekinthető U-Space előszobájaként is felfogható, hiszen ez is egy komoly lépés az egységes európai drónhasználat felé. Bár ahogy arról korábbi cikkünkben már volt szó, az osztályazonosító címkék (idetartozik a C1-C3 osztály is) kötelező bevezetése 2024. január 1-től várható, ennek ellenére a térképek egységesítése a piacon jelenleg elérhető drónok esetében is fontos, a felhasználást segítő fejlemény.

Szabálykövetés kikényszerítése

 A térképek egyértelműen a nagyobb fokú szabálykövetést és a könnyebb ellenőrizhetőséget is szolgálják. Fontos tudatosítani, hogy a hatóságok egyre nagyobb intenzitással ellenőrzik a szabályszerű drónozást, hiszen az ebben a cikkben is említett műszaki megoldások az ő munkájukat is nagyban megkönnyítik és hatékonyabbá teszik. Már csak ezen okból kifolyólag is érdemes tehát szabályosan repülni.