Sokszor felmerül a kérdés, hogy a látótávolságon belüli üzemben (VLOS) végrehajtott művelet során mekkora lehet az UAV maximális eltávolodása a távpilótától. A válasz összetett, és nincs konkrét számérték hozzárendelve, ugyanis több tényező együttes figyelembevételével lehet ezt megállapítani. A sokszor említett 1 km-es ökölszabály sajnos nem alkalmazható teljeskörűen, minden esetre. Bizonyos esetekben az 1 km jelenti az abszolút maximumot, de figyelembe kell venni, hogy akár már néhányszor 100 méteres eltávolodás esetén is kikerülhet a művelet a VLOS-ból, még akkor is, ha az UAV-ra való rálátást tereptárgyak vagy egyéb tényezők nem akadályozzák. Bejegyzésünkben ezt a témát járjuk körbe.

Először is néhány alapfogalmat kell tisztázni, melyek nélkül a téma megértése nem biztosítható. Lássuk ezeket részletesen, némi magyarázattal ellátva:

Látótávolságon belüli üzem (VLOS – visual line of sight): Az EU 947/2019 rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti definíció, mely kimondja: ”Az UAS-műveletek azon típusa, amelyben a távpilóta képes a pilóta nélküli légi járművel való folyamatos, segítség nélküli vizuális kapcsolattartásra, ami lehetővé teszi, hogy a távpilóta az ütközések elkerülése érdekében képes legyen befolyásolni a pilóta nélküli légi jármű repülési útvonalát más légi járművekhez, személyekhez és akadályokhoz képest.” >> Azaz ennek alapján biztosított, hogy a távpilóta a művelet elvégzésének minden időpontjában a saját szemével rálát az UAV-ra és képes szemmel tartani a járművet és annak közvetlen környezetét is.

Látótávolságon kívüli üzem (BVLOS – beyond visual line of sight): Az EU 947/2019 rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti definíció: „Az UAS-műveletek azon típusa, amelyet nem látótávolságon belüli üzemben (VLOS) hajtanak végre.” >> Azaz minden olyan művelet, ahol a VLOS nem tud megvalósulni. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a BVLOS is több részre osztható, a végrehajtás pontos módjától függően.

Látástávolság: az a vízszintesen mért távolság, amelynél nappali körülmények esetén valamely tereptárgy vagy mesterséges nem kivilágított tárgy a hátterével teljesen egybeolvad, de még éppen, hogy felismerhető. Ennek méréséhez az észlelést végző egyén a mérés helyszínen ismert távolságban elhelyezkedő tereptárgyakat vagy mesterséges akadályokat (ún. vonatkoztatási pontokat) használ, annak megállapítására, hogy az aktuális észlelési pontból melyik irányba milyen messzire lát el. A mérést lehetőség van éjszaka is elvégezni, ilyen esetekben ismert távolságban elhelyezkedő, jól megvilágított tárgyak alapján történik a viszonyítás. Lényeges, hogy az UAS műveletek esetén repülés közbeni horizontális látástávolságot (flight visibility) kell figyelembe venni, mely adott esetben eltérhet a földfelszínen mért vízszintes látástávolságtól (visual range). A látástávolság maximumát 5 km-ben lehet meghatározni, illeszkedve a VFR repülési szabályokhoz (Visual Flight Rules – látvarepülési szabályok). Amennyiben ennél nagyobb távolságig biztosított az ellátás, úgy is ezt az 5 km-et kell figyelembe venni minden további számításnál.

További iránymutatást az ED Decision 2022/002/R GM1 UAS.STS-02.020(3) pontja ad.

UAV térbeli észlelési határa: az a maximális távolság, ameddig a távpilóta képes az UAV pozícióját és haladási irányát észlelni. Ezen távolság eléréséig képes a távpilóta az UAV repülési pályájának irányítására és magasságának valamint pozíciójának meghatározására a vizuális megfigyelés által. A pontos érték tapasztalati képlet alapján határozható meg, figyelembe véve az eszköz szerkezeti jellegét (merevszárnyú vagy mulitrotoros) illetve legnagyobb jellemző méretét (átlós tengelytávolság - CD)[1] :

• Multirotoros eszköz esetén: 327 * CD + 20 méter
• Merevszárnyú eszköz esetén: 490 * CD + 30 méter

Észlelhetőségi határ: az a távolság, ameddig más repülőgépek vizuálisan észlelhetők, és elegendő idő áll rendelkezésre egy elkerülő manőver végrehajtására. Ez a határ mindig az aktuális földfelszínen mért vízszintes látástávolság 30%-a[2].

VLOS határ: Az UAS távpilótától való eltávolodás legnagyobb engedélyezett mértéke, ameddig a VLOS körülményei fennállhatnak. Ez az UAV térbeli észlelési határa vagy az észlelhetőségi határ közül a kisebb, az adott műveletre vonatkozóan.

Az UAS művelet során miket kell figyelembe venni a VLOS szempontjából?

A távpilóta felelőssége, hogy a művelet végrehajtása során, a vonatkozó szabályokat betartsa. Nyílt kategóriában csak és kizárólag VLOS művelet hajtható végre, azaz a VLOS feltételeit minden esetben biztosítani kell, ellenkező esetben meg kell szakítani a műveletet (UAS.OPEN.060(2)(b)). A jogszabályponthoz kiadott AMC is kimondja, hogy a távpilóta olyan maximális távolságba küldheti el az UAV-ot, hogy azt képes legyen mindig tisztán kivenni és meg tudja állapítani a távolságát az akadályoktól. Amennyiben a műveleti környezetben nincs akadály, akkor az eltávolodás maximális mértéke a láthatósági korlátja az eszköznek (azaz ameddig látható a távolból – eszköz észlelési határ). Akadályok esetén az eltávolodás maximális mértéke akkora lehet, hogy a távpilóta képes legyen értékelni az UAV és az akadályok közötti relatív távolságot.

Nyílt kategória esetén nincs jogszabályban meghatározva, hogy pontosan mekkora az a távolság, mely a VLOS határa. Ennek oka, hogy számos tényező együttesen határozza meg ezt az értéket. Nézzük meg ezeket részletesen:

• UAV mérete > minél nagyobb, annál könnyebben észlelhető.
• UAV színe és festése > feltűnő színű és mintázatú eszköz távolabbról is észlelhető. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a felhő színével egybeolvadó eszköz már néhány 10 méterről sem látható (pl. egy fehér színű eszköz, borult időben).
• Aktuális időjárási és légköri jelenségek: felhőzet, felhőalap, pára, füst, köd, stb.
• Napsütés, nap állása és a megvilágítás iránya és mértéke.
• Szem, mint érzékszerv aktuális fiziológiai állapota > Ezek szubjektív tényezők, melyek függenek az életkortól és a pillanatnyi fényhatásoktól is (szem érzékenysége, szem alkalmazkodó képessége).
• Épített vagy mesterséges környezet, és az esetleges akadályok elhelyezkedése > a horizont mely része, milyen távolságig látható.
• UAV mozgási pályája és sebessége > Képes-e a távpilóta a mozgást követni.
• Viszonyítási pontok, árnyék > Vannak-e jelen olyan pontok, melyek alapján a pontos pozíció egyértelműen meghatározható.
• UAV-ra felszerelt láthatóságot növelő eszközök (fények, villanók, stb.).

A lista alapján látható, hogy elképzelhető olyan eset, amikor csak néhány 10 méter a VLOS határa. Ezt a művelet elvégzésekor mindenképp figyelembe kell venni.

Amennyiben speciális kategóriájú műveletet hajtunk végre, és STS vagy PDRA alapján végezzük azokat, akkor is figyelembe kell venni a szabályozókban szereplő peremfeltételeket az eltávolodás maximális mértékénél, és minden műveletet egyenként kell értékelni. A PDRA-ban és az STS-ben feltüntetett VLOS határok minden esetben abszolút határok, melyeket optimális időjárási körülmények között sem lehet túllépni. Lényeges, hogy ha a számítás alapján alacsonyabb értékek adódnak, akkor hiába lehetne akár 1 km-ig is eltávolodni a távpilótától, a szabályok alapján, azt nem lehet megtenni, mivel az eszköz észlelése ilyen távolságból nem biztosított.

Emiatt az 1 km-es (vagy egyéb rögzített) eltávolodási értékek csak iránymutatásként szolgálnak. Ezeket csak megfelelő méretű eszközökkel és optimális időjárási körülmények között lehet kihasználni. Az 1 km az STS-02-ben meghatározott feltételekből származik (UAS.STS-02.020 (5)), ugyanis az UAS művelet esetén, ha annak lebonyolításában nem működik közre légtérmegfigyelő, úgy a pilóta nélküli légi jármű legfeljebb 1 km-re távolodhat el a távpilótától, és az UAV-nak előre beállított pályát kell követnie, ha a művelet VLOS-ban kerül végrehajtásra.

Az alábbi táblázat néhány jellemző multikopter kialakítású UAV-ra mutatja meg az eszköz VLOS eltávolodási határát méterben, az UAV térbeli észlelési határának figyelembe vételével, különböző látástávolságok esetén (egész méterre kerekítve).

Ezek alapján látható, hogy még a legnagyobb T30-as permetező UAV esetén sem lehet VLOS-ban elérni az 1 km-et, mint maximális eltávolodási mértéket.

Amennyiben a távpilótát pilóta nélküli légijármű-megfigyelő segíti, akkor is VLOS-ként kell a műveletet végrehajtani, ugyanis a pilóta nélküli légijármű-megfigyelő a távpilóta mellett tartózkodó személy, aki az UAV segédeszköz nélküli vizuális megfigyelése révén segíti a távpilótát az UAV VLOS-ben tartásában és a repülés biztonságos végrehajtásában.

Segédeszköznek tekinthető a távcső, és bármilyen olyan elektronikus eszköz, mely külön platformon pozíció vagy egyéb adatokat jelenít meg.

Amennyiben a művelet elvégzése során a távpilóta az UAV-val a VLOS határánál nagyobb mértékben szeretne eltávolodni, úgy a műveletet csak a BVLOS-ra vonatkozó szabályok alapján lehet végrehajtani.

BVLOS-ban végrehajtott műveletek esetén két típus különböztethető meg:

• Egy vagy több képzett légtérmegfigyelő közreműködésével végrehajtott művelet, az ún. kiterjesztett látótávolságon belüli üzem (EVLOS - extended visual line of sight). A légtérmegfigyelő a légtérben fellépő esetleges veszélyek észlelése céljából azon légtér segédeszköz nélküli vizuális megfigyelése révén segíti a távpilótát, amelyben a pilóta nélküli légi jármű repül.
• Légtérmegfigyelők nélkül végrehajtott művelet – hagyományos BVLOS -, mely során a távpilóta az UAV-ot a művelet során nem látja, azonban a rendelkezésre álló műszaki eszközök felhasználásával képes a művelet irányítására az UAV által biztosított adatok, biztonsági funkciók és az élőkép alapján.

A repülési műveletek végzése során figyelembe kell vennie ezeket a tényezőket, és ezek alapján kell tudni meghatározni az eltávolodás maximumát a távpilótától VLOS-ban.

Amennyiben speciális kategóriába tartozó művelet kerül végrehajtásra, úgy minden esetben meg kell határozni az eltávolodás maximális mértékét, ha VLOS-ban kerül az végrehajtásra. Speciális kategóriájú műveletek esetén a kiadott műveleti engedély tartalmazza, hogy a műveletet VLOS-ban vagy BVLOS-ban kell végrehajtani.

Balesetmentes és biztonságos repülést!

Borítókép: https://frissmedia.hu/images/news/pic-cache/16800186339167.jpg

[1] LBA útmutató alapján: https://www.lba.de/SharedDocs/Downloads/DE/B/B5_UAS/Leitfaden_FG_CV_GRB_eng.pdf?__blob=publicationFile&v=8

 [2] LBA útmutató: https://www.lba.de/SharedDocs/Downloads/DE/B/B5_UAS/Leitfaden_FG_CV_GRB_eng.pdf?__blob=publicationFile&v=8