Számtalan cikk és beszámoló szól arról, hogy a mezőgazdaság az egyik olyan ágazat, ahol a drónok robbanásszerű elterjedésére lehet számítani a közeljövőben. A mezőgazdasági új irányvonala a precíziós mezőgazdaság, ahol a modern, GPS alapú technológia segítségével a termelési eszközök (mezőgazdasági gépek, vetőmag és növényvédőszer) felhasználása optimalizálható.

A precíziós mezőgazdaságon belül alapvetően két nagyobb terület van, ahol a drónoknak kiemelt szerepe van. Az egyik az ún. légi felmérés (aerial mapping), amelyben a drón a rászerelt speciális kamera segítéségével monitorozza a termőföldet és a rajta fejlődő terményt. Ennek köszönhetően a termelő pontos képet szerezhet többek között a kártevőkről, az öntözési szükségletről. A drón által végzett felmérés révén így célzottan lehet permetezni vagy öntözni, anélkül, hogy feleslegesen a teljes területet fednék le növényvédőszerrel vagy vízzel, ami komolyan csökkenti a környezeti terhelést.

A másik terület maga a permetezés (spraying), ahol a drón egyben a növényvédőszert is kijuttatja, a hagyományos permetezési módnál sokkal hatékonyabban, ugyanis nincsen letaposási veszteség, és a szórásképet a drónt levegőben tartó rotorok alakítják ki.

Engedélyezési kérdések

A fenti két irány pusztán példa arra, hogy miképpen érvényesülhetnek a drónok a mezőgazdaságban is, ahol az alkalmazásukat nagyban könnyíti, hogy kevés természetes akadállyal kell számolni, valamint a legtöbb esetben nagyon alacsony az esélye annak, hogy kívülálló személyek jelennek meg a műveleti területen, ezzel növelve a repülés jelentette kockázatot.

Ugyanakkor számos egyéb rizikófaktor is megjelenik a mezőgazadsági drónok esetében. A légi felmérés esetében a repülési magasság jelent kockázatot, ugyanis a forgószárnyas drónoknak 250-300 méteres, míg a merevszárnyúaknak akár 500 méteres magasságra van szükségük a hatékony felméréshez. Tekintettel arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek csak 120 méteres magasságig repülhetnek külön engedély nélkül, ehhez a magassághoz és monitoring elvégzéséhez eseti légtérre és műveleti engedélyre lesz szükség.

A permetező drónok esetében a növényvédőszer kijuttatása jelenti azt a körülményt, amely miatt műveleti engedélyt kell beszerezni a szabályszerű repüléshez. Műveleti engedély nélkül ugyanis semmilyen anyagot nem szórhat le a drón, az uniós jogszabályok értelmében.

A műveleti engedélyhez, függetlenül attól, hogy milyen okból van rá szükség, egy ún. SORA módszertan szerinti kockázatértékelést is el kell végezni, melyben a művelettel kapcsolatos földi és légi kockázatokat, valamint az azok csökkentésére irányuló intézkedéseket is fel kell tüntetni. Ennek az eljárásnak a bonyolultsága miatt érdemes szakértő segítéségt igénybe venni. A permetező drónok esetében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) kidolgozott egy előzetes kockázatértékelést (PDRA – Pre-Defined Risk Assessment), amellyel bizonyos keretek között alacsony kockázati szintet lehet biztosítani az említett módszertan szerint.

A műveleti engedélyre vonatkozó kérelemmel egyidejűleg számot kell adni a drón műszaki megfelelőségéről, karbantartásáról és a kezelő személyzet felkészültségéről (a jogszabály egyelőre itt is a hagyományos légijárművekre vonatkozó feltételeket ír elő, amely értelemszerűen nem fenntartható). Fontos, hogy a légiközlekedési hatóság – a kérelem elbírálása során – szintén elvégzi a kockázatértékélést és megállapíthat olyan követelményeket, korlátozásokat is, amelyek az üzemben tartó kérelmében nem szerepeltek.

A permetező drónok esetében van azonban három további probléma: a műveleti engedélyen felül szükség van arra, hogy mind a kijuttatni szándékozott növényvédőszer, mind a permetezőgép megkapja a szükséges engedélyeket és a távpilótának növényvédelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell. A legnagyobb problémát, azonban a harmadik tényező, a jogszabályi háttér jelenti, ugyanis a jelenlegi előírások szerint permetezést kizárólag mezőgazdasági légijárművel lehet végezni. Ennek azonban nem felel meg egyetlen drón sem, hiszen – fedélzeten tartózkodó pilóta hiányában – nincsen zárt pilótafülkéjük.

Éppen ezért a növényvédelmi célokra használni kívánt drónok bevetéséhez nem pusztán a rengeteg engedély, amely komoly szakértelmet és körültekintést igényel, hanem egy jogszabálymódosítás is szükséges lesz. Remélhetőleg hamarosan sor kerül ez utóbbira is, ugyanis a nemzetközi felmérések szerint a dróniparon belül is a mezőgazdasági lesz az egyik húzóágazat, és erre a trendre a koronavírus csak még inkább ráerősített.