Augusztus 26-án jelent meg a hamburgi székhelyű, vezető drónipari piackutató Droneii szokásos éves jelentése, amely iparági visszajelzések alapján igyekszik képet adni a globális drónipar aktuális helyzetéről.
A jelentés számos érdekes megállapítást tesz a piaci állapotokról. A drónalkalmazások területén a megfigyelés/monitoring/feltérképezés jellegű alkalmazások és a filmipari felhasználás kiemelkedő részarányt tudhat magáénak. Ezek együttesen a teljes drónalkalmazási paletta több mint 70 %-át fedik le.
A mezőgazdasági repülés (permetezés) ehhez képest egy - nem túl erős - 4%-os részaránnyal büszkélkedhet, amely annak fényében különösen alacsony arány, hogy nagyon sok válaszadó a mezőgazdasági drónhasználatban élenjáró távol-keleti régióban végez drónos tevékenységet. Japán, Kína, Dél-Korea igen jelentős mezőgazdasági dróniparral rendelkezik (elég csak a hazánkban is igen népszerű kínai DJI Agras termékcsaládra gondolni, de Japán volt az első ország, ahol permetező drónt használtak), és az Európai Unióhoz képest sokkal megengedőbb a jogi szabályozás is ezen a területen.
Nem csoda hát, hogy az idei jelentés is arról tanúskodik, hogy a piaci szereplők szerint még mindig a jogalkotás és hatósági háttér jelenti a legnagyobb akadályt és - a megfelelő szabályozás révén - egyben legnagyobb lehetőséget a fejlődésre. (Lásd a lenti ábrán!)
Érdekes fejlemény, hogy az idei felmérésben megjelent válaszlehetőségként a drónos érdekvédelmi szervezetek, mint amilyen a Magyarországi Drón Koalíció is, és igen meggyőző 18 %-os eredményt értek el - aligha függetlenül a jogalkotás fontosságával kapcsolatos visszajelzések nagy számától.
Egyértelmű tehát, hogy az ipar számára a fejlődéshez és bővüléshez nélkülözhetetlen a pontos és alkalmazható, illetve - hatósági szemszögből nézve - számonkérhető szabályok, illetve az ennek eléréséhez szükséges minden eszköz (pl. lobbizó szervezetek) megléte. Hogy mennyire fontos az üzlet szempontjából a jogi háttér, és mennyire káros tud lenni annak hiánya, talán a személyszállító drónok, közismert nevükön légitaxik fejlesztésével foglalkozó cégek esetében a legszembetűnőbb. A nagy érdeklődésre tekintettel nagy méretű tőzsdei kapitalizáció zajlott le az eVTOL-nak (electric Vertical Take-Off and Landing, azaz elektormos meghajtársú függőleges fel- és leszállásra képes járművek) is nevezett járművek területén, nem utolsó sorban annak reményében, hogy küszöbön áll az Európában CERTIFIED, azaz engedélykötelesnek nevezett kategória szabályainak, különösen a tanúsítás (type certificate) feltételeinek kidolgozása, amivel megkezdődhetne a fejlesztés mellett a gyártás és értékesítés is. Mint tudjuk, ez még mindig várat magára, és nem csak az Európai Unióban, így az ilyen gyártók részvényei rendkívül volatilisnek bizonyultak, a legtöbb részvényárfolyam jelenleg messze jár a korábbi csúcsárfolyamától. Erről részletesebben lehet olvasni itt és itt.
Egy másik fontos eleme az elemzésnek az az összesítés melyben a piaci szereplők arra adtak választ, milyen beruházásokat terveznek, azaz mire kívánnak leginkább költeni a közeljövőben: azon, hogy a marketing és értékesítés első helyen szerepel, nincs mit meglepődni, hiszen a piac egyre "érettebbé" válásával ez a terület mindig előtérbe kerül. Azonban a munkaerő bővítése (staff development) mint második legfontosabb terület, már fontos következtetések levonására ad okot.
Ahogy az ábrán is látható, a válaszadók közel ötöde szerint a munkaerőbővítés lesz az elsődleges költségtétel a következő évben. Ráadásul 2018-hoz képest 11%-ról 19 %-ra ugrott a terület aránya a válaszadók körében, ami azt jelzi, hogy a szektor folyamatosan növekvő munkaerőigényt fog generálni, számos új drónos munkahely jöhet létre a közeljövőben, amelyek szakképzett munkaerőt igényelnek, így az oktatási és képzési rendszernek is alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez, ami megint csak a jogalkotás és hatósági környezet szerepét erősíti.
Ehhez szorosan kapcsolódik az a körülmény, hogy a felmérésben résztvevő 891 drónos cég közül 429 a mikro-, illetve kisvállalkozások (1-10 fő) körébe tartozik, de, azaz még mindig a startup jelleg az iparágban meghatározó. A szervezetfejlesztés és a staff development nem kizárólag a távpilóták toborzása, hanem a speciális műveleti kategóriában - különösen a LUC, de részben a műveleti engedély esetén is - a szervezet működtetésében a LUC esetében a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer fenntartásában résztvevő kulcsfontosságú személyzeti pozíciók (key personnel) vonatkozásában is fontos lesz. Megfelelő létszámú szervezet nélkül ugyanis számos cég elesik az üzleti szempontból hosszabb távon leghatékonyabb engedélyezési forma, a LUC megszerzésének lehetőségétől. A jövőben tehát óriási szükség lesz képzett és gyakorlott - drónos területen releváns tudással rendelkező safety és compliance managerek-re, akik a a távoli pilóták és légtérmegfigyelők, azaz az operatív személyzet munkáját felügyelni és irányítani tudják.
Amiről azonban nem esik szó, viszont igencsak felértékelődik a jelentősége a következő években: a drónok számának elterjedésével a szerviz, újrahasznosítás és az akkumulátorok köré épülő iparág is fel fog lendülni. Ezek a primer, értékesítési tevékenységekhez szervesen kapcsolódó szolgáltatások, melyek nélkül az iparág nem tud létezni, és melyek nélkül a jövőben csak e-hulladék gyártóként funkcionálnának a nagy dróngyártó cégek.
A szerviz szorosan kapcsolódóik az értékesítéshez és a műveleti engedélyekhez, LUC-hoz egyaránt. Előbbi esetében a szervízháttér - hasonlóan az autókhoz - fontos szempont a vásárlásnál, utóbbiak esetében pedig a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer fontos eleme a karbantartás.
Az akkumulátorok újrahasznosítása ugyan még várat magára, de ez lehet a következő olyan iparági ugrás, melynek megvalósításával a drónok alkalmazása környezetkímélőbbé és hatékonyabbá tehető. Szinte biztosra vehető, hogy a következő néhány évben megjelennek azok a cégek, akik ilyen szolgáltatásokat fognak kínálni, ugyanis a közlekedési ágazat más szereplői (lásd elektromos autók) egyre fokozódó elterjedése is szükségessé teszi, hogy megjelenjenek a biztonságos újrahasznosító üzemek. E tekintetben az elektromos autók piaca a hardver lényegi azonosságai miatt mindenképp jó indikátora a drónipar fejlődési irányainak.
