A drónos társadalom által már régóta hiányolt lakott terület definícióval bővül – négy év után – a légiközlekedésről szóló törvény (Lt.).
Az Országgyűlés 2024. december 18-án fogadta el azt a törvénymódosítási csomagot, mely több helyen módosítja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt. A pilóta nélküli légijárművek tekintetében, az UAS-üzembentartók és távpilóták szempontjából a dokumentum legjelentősebb részét a 29.§ (4) bekezdése jelenti. Ennek értelmében a törvény alkalmazása szempontjából végre megjelenik a lakott terület definíciója, mely alapján a jövőben már teljesen egyértelművé válik az esti légtér kijelölésének kötelezettsége. A módosítás indokaként az uniós és nemzetközi szabályokkal való összhang megteremtését jelölték meg.
A lakott terület definíciója a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § újonnan bevezetett 56a. pontjában szerepel. Ez alapján, és a törvény alkalmazásában:
Lakott terület: az UAS-műveletbe be nem vont személy vagy személyek életvitelszerű tartózkodási helye.
Az Lt-ben a lakott terület fogalom az 5.§ (3) bekezdésben jelenik mely, ahol szabályozzák, hogy a lakott terület felett végrehajtott UAS-műveleteket csak eseti légtérben lehet végrehajtani. Korábban hiányzott a lakott terület definíciója, mely megnehezítette a jogszabály értelmezését és így a műveletek hatékony lebonyolítását. Azonban a mostani módosítás kimondja, hogy a lakott terület az, ahol életvitelszerűen tartózkodnak a műveletbe be nem vont személyek.
Fontos, hogy ezzel a módosítással bekerült definíció csak az eseti légtér kötelezettségének eldöntéséhez használható. Amennyiben a művelet során műveleti engedély szükséges, úgy ott a lakott terület meghatározása repülésbiztonsági szempontok mérlegelésével lehetséges.
A módosítással végre egyértelmű lett, hogy milyen helyszíneken szükséges az eseti légtér kijelölése a műveletekhez.
Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy minden olyan helyszínen szükséges az eseti légtérben történő művelet végrehajtás, ahol a műveleti helyszín érinti a műveletbe be nem vont személyek életvitelszerű tartózkodási helyét, azaz pl. lakását, házát. Érinti akár azáltal, hogy elrepül az UAV ezen helyszínek felett, vagy fennáll a lehetősége annak, hogy a kívülállókról a saját lakásukban / házukban felvétel készül.
Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a lakott terület meghatározása nem egyértelmű. Ilyen esetben inkább szigorúbban kell értelmezni a jogszabályt, és érdemes kérvényezni az eseti légtér kijelölését a problémák elkerülése érdekében. A kijelölt eseti légtér mindig képes csökkenteni a fennálló kockázatokat, így annak megléte pozitív módon hat a művelet lebonyolítására.
Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy mi a műveleti helyszín méretbeli kiterjedése. Ha mindösszesen néhány négyzetméternyi (pl. saját kert belülről), akkor ott biztosítható, hogy csak a műveletbe bevont személyek legyenek, így nem szükséges az eseti légtér. Amennyiben viszont több száz négyzetméteres a művelettel érintett terület, akkor egyértelmű, hogy a helyszínen be nem vont személyek is feltűnhetnek, így ilyenkor szükséges az eseti légtér kijelölése.
Nézzünk néhány példát, hogy értelmezhető legyen a jogszabályi módosítás – most csak az eseti légtér szempontjából történik a vizsgálat[1]:
|
Tervezett UAS művelet helyszíne |
Eseti légtér szükséges? |
|
Sétálóutca feletti művelet |
Igen |
|
Lakott településrészen megvalósított nagykiterjedésű területet lefedő UAS-művelet |
Igen |
|
Ingatlan (pl. társasház) fotózása / videózása a szomszédok fölé történő berepüléssel |
Igen |
|
Lakóépületek közvetlen közelében és azok feletti művelet belvárosban („idegen lakott ingatlanok” fölé történő berepüléssel) |
Igen |
|
Lakóépületek közvetlen közelében és azok feletti művelet külvárosban („idegen lakott ingatlanok” fölé történő berepüléssel) |
Igen |
|
Közpark |
Nem |
|
Tanyavilági helyszín, ahol biztosított, hogy az UAV nem halad el lakóépületek felett és mellett |
Nem |
|
Sportpálya, sportlétesítmény |
Nem |
|
Közterületi helyszín |
Nem |
|
Iskolaudvar |
Nem |
|
Közigazgatási szempontból lakott terület, ahol nincs ház és egyéb lakóingatlan |
Nem |
|
Közigazgatási szempontból lakott területen belüli zárt ipari létesítmény felmérése |
Nem |
|
Belterületi erdő |
Nem |
|
Tópark – strand |
Nem |
|
Tópark vízi házakkal és ezek fölé és mellé történő repüléssel |
Igen |
|
Üdülő övezet |
Igen |
Speciális kategóriájú műveletek esetén a SORA kockázatelemzési módszertan felhasználásával, a művelet operatív földi jellemzői alapján a helyszínt az alábbi négy kategória valamelyikébe kell besorolni:
- ellenőrzött földi műveleti terület
- ritkán lakott terület
- lakott terület
- embertömeg.
Ez némileg eltérő kategorizálás, és célja, hogy az UAS-üzembentartó felmérje a potenciális földi kockázatokat, és kezelje azokat.
Erről korábban ebben a bejegyzésben írtunk.
Lényeges, hogy nem szabad összekeverni a repülésbiztonsági szempontból meghatározott lakott terület és az eseti légtér kijelölési kötelezettséggel összefüggő lakott terület definíciókat, ugyanis bár nevükben azonosak, eltérő célokat szolgálnak.
Megjegyzés1: A hivatkozott módosító jogszabály jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár – a bejegyzés publikálásnak időpontjában (2024. december 19.).
Megjegyzés2: 2024. december 20-án a Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály, ez alapján a blogbejegyzésben a paragrafus és a bekezdés is módosítva lett, a közlöny állapotának megfelelően.
Biztonságos és szabályos UAS használatot!
[1] Előfordulhat, hogy az UAS-művelet megvalósításához a helyszíntől függően további engedélyekre van szükség (pl. tulajdonosi hozzájárulás, műveleti engedély, stb.).
