A pilóta nélküli légijármű-rendszerek (közkeletű nevükön drónok) terjedése megfigyelhető nem pusztán a szolgáltatások területén, hanem a belső vállalati működésben is. Különösen igaz ez a termelő cégekre, amelyek pl. gyártósorok vagy telephelyük megfigyelésére használják ezeket a légijárműveket. Alkalmazásuk különösen ott indokolt, ahol egy munkavédelmi szempontból igen veszélyes tevékenységet (pl. magasban történő munkavégzés) vagy költséges folyamatot, vagy élő munkaerőt lehet drónokkal kiváltani.
Miközben a drón alkalmazásának célja a munkavégzés biztonságának megőrzése és/vagy további javítása, maguk a drónnal végzett műveletek is hordoznak magukban kockázatot, amelyeket a konkrét felhasználás módjától függően lehet, illetve kell kezelni. Annak a vállalkozásnak tehát, amely saját céges működésébe a drónok alkalmazását integrálni kívánja, a légiközlekedési előírásokat és munkavédelmi szabályzatát is össze kell hangolnia.
Abban az esetben, ha a fedett épületen, csarnokon belül végez valamilyen munkát a drón, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokra kell tekintettel lenni, és a munkáltatónak ezekben az esetekben csak a munkavédelmi törvény előírásait kell betartania. Ennek része természetesen a drónok mint új technológia bevezetésére vonatkozó oktatás megszervezése is a dolgozók részére.
Alapjaiban változik meg a helyzet a második esetben, ha a drón – bár továbbra is a telephely felett repül – a zárt csarnokot elhagyva, a szabad ég alatt teszi ezt. Ilyenkor ugyanis nem pusztán egy munkavédelmi újdonságról van szó, hanem légtérhasználatról is, amely légügyi szabályok betartását is megköveteli. Ez azt jelenti, hogy a művelet engedélyeztetése vagy akár annak elérése, hogy ne legyen engedélyköteles a művelet, – sok más tényező mellett – nagyban függ az ún. külső személyek számától és az ilyen személyeknek a dróntól való távolságától is.
Külső személynek azokat nevezzük, „akik nem vesznek részt az UAS-műveletben, vagy nem ismerik az UAS üzemben tartója által adott utasításokat és biztonsági figyelmeztetéseket”. Éppen ezért, ha a munkáltató nem szervez oktatást és ad tájékoztatást munkavállalóinka a drón-műveletekkel kapcsolatban, úgy őket külső személynek kell tekinteni. Ez esetben nagyon komoly engedélyeztetési és kockázatértékelési eljárást kell lefolytatni a légiközlekedési hatóság előtt, amin azonban sokat könnyíthet a munkáltató a munkavállalók drónos munkavédelmi oktatásával.
A megfelelő oktatás és tájékoztatás révén megszüntethető a telephelyen dolgozó munkavállalók „külső személy” státusza, amely nagyban könnyíti a drónos műveletek jogszerű lebonyolítását. Fontos, ugyanakkor, hogy a munkavédelmi oktatás önmagában nem elegendő az épületeken kívüli repülések szabályos lebonyolításához, de nagyban csökkenti a művelet kockázati besorolását, ezért feltétlenül ajánlott légügyi szempontból is. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy célszerű a vállalati drónprogram kialakítása során a munkavédelemre is nagy hangsúlyt fektetni.
A drónok és a munkavédelem szoros kapcsolatát jól szemlélteti az amerikai munkavédelmi hatóság (OSHA) eljárása, amely gyakran drónokkal ellenőrzi a vállalatok telephelyeit, a levegőből vizsgálva a munkavédelmi szabályok betartását. Habár az amerikai és az európai szabályozási rendszer számos pontos eltér, mégis érdemes az OSHA tapasztalataira odafigyelni a jövőben, hiszen az számos tanulsággal szolgálhat a hazai vállalatoknak is a drónok és a munkavédelem összehangolása terén.
