A Német Szövetségi Kormány 2020 májusában tette közzé a drónokra vonatkozó akciótervét, aminek célja, hogy meghatározza azokat az iparágakat, ahol a drónok fontos szerepet játszhatnak, illetve az akcióterv az ennek megkönnyítéséhez szükséges politikai-gazdasági intézkedéseket is listázza.
Ausztráliában idén márciusban zajlott konferencia a drónipar helyzetéről és jövőjéről. Az ott kormányzati oldalról elhangzottak úgy foglalhatók össze, hogy „hallgatni kell az idők szavára”, hiszen csak Ausztráliában 20 mrd dolláros piacát nőheti ki magát a drónipar a következő 10-15 évben, és egyetlen kormányzat sem engedheti meg magának, hogy nem igazodjon egy ilyen iparág elvárásaihoz.
És, hogy az Ausztrál kormány mit tesz ennek a technológiának a támogatása érdekében? Meghatározza azokat az iparágakat, ahol a dróntechnológia a leginkább hasznosítható, és ennek a potenciálnak a maximális kihasználásához milyen jogi, infrastrukturális átalakításokra van szükség. (Az ausztrál előrelátást dicséri, hogy már 20 éve része a jogrendszerüknek a drónokra vonatkozó szabályozás, van tehát tapasztalatuk a technológiai változásokhoz való igazodásban.)
Bármily nagy a távolság földrajzilag a két említett ország között (és egyébként jogrendszerüket tekintve is nagyban eltérnek), mégis nagyon sok a közös pont a két ország drónstratégiájában. Mindkét dokumentum azt tekinti kezdőlépésnek, hogy felméri, hol, mire és hogyan lehet, illetve kell használni a drónokat, ahhoz, hogy a lehető legjobban hasznosuljon a bennük testet öltő technológia minden előnye.
A drónstratégia azonban nem csak egy állam vagy gazdaságpolitika szintjén fontos, hanem a cégek szintjén is. A drónok felhasználási lehetőségeinek – folyamatos bővülő – tárháza ma már olyan széles, hogy a költséghatékonyság frontján is zajló piaci versenyben minden résztvevőnek érdemes megvizsgálni, hogy van-e lehetőség, vagy akár szükség a drónok alkalmazására, akár a termelési folyamatokban (főtevékenység keretében, pl. permetezés drónokkal), akár a működést támogató, kiegészítő tevékenységekben (pl. telephely megfigyelés). A szükséglet felmérésével egyidejűleg a drónok alkalmazásával elérendő célokat is érdemes kitűzni. Ilyen cél jellemzően a munkavédelem javulása és/vagy költségcsökkentés.
A szükséglet vizsgálatát követően következhet a drónstratégia finomhangolása és drónprogramokra való lebontása. Drónprogram tulajdonképpen a stratégiában meghatározott szükségletek kielégítésének és célok megvalósításának a részletes megvalósításáról szól. Itt kap szerepet a szabályozási környezet, amely döntően befolyásolja a drónprogram végrehajtásának mikéntjét. A jogszabályok és a megvalósítani tervezett drónprogram összevetése nyomán előfordulhat ugyanis, hogy utóbbi részévé kell tenni a drónokhoz látszólag nem kapcsolódó intézkedéseket is. Ilyen lehet a drónokat alkalmazó cég munkavállalóinak munkavédelmi oktatása, amellyel biztosítható, hogy ne külső személyként kezelje őket a hatóság egy engedélyezési eljárásban.
Fontos, kérdés az is, hogy egyszeri, kivételes vagy rendszeres, esetleg folyamatos drónalkalmazást szeretne a drónprogram megalkotója. Ehhez igazodva ugyanis a kért engedély formája, tartalma és anyagi vonzata is eltérő lehet: előbbi esetre a műveleti engedély, utóbbira a könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) jelenti az ideális megoldást.
A kért engedély „ideális” formáját magának a kérelmező cégnek, szervezetnek a mérete is befolyásolja, ezért fontos, hogy a drónprogrammal ne vállalja túl magát a menedzsment, hiszen pl. egy LUC esetén nem csak szakmai, hanem szervezeti, vállalatirányítási képességeket is értékel a légiközlekedési hatóság, és e képességek hiányában nem vagy nem az összes tervezett drónműveletre adja ki tanúsítványt.
Mivel a drónprogram szabályozási szempontjait még hosszan lehetne sorolni, fontos, hogy a drónstratégia és –program kialakítása során igénybe vegyük szakértő segítségét. Ebben tud a Professional Drone Consulting csapata segíteni.
