A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy korlátozott légtérbe berepülni, és ott pilóta nélküli légijárművel való műveletet végrehajtani csak engedéllyel lehet. Azonban sokak számára nem feltételen ismert, hogy a légiforgalmi térképen zöld színnel határolt, ún. környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér használata is engedélyhez között, nem csak hagyományos légijárművek esetén, hanem drónok használatakor is.

Mi is ez, mi köze van ennek a drónokkal végrehajtott műveletekhez?

A drónok – hivatalos nevükkel illetve őket: pilóta nélküli légijárművek – olyan elektromos vagy belsőégésű hajtásrendszerrel ellátott repülésre alkalmas merev vagy forgószárnyú repülőeszközök, melyeket a célfeladattól függően jellemzően földközelben, a talajszinttől számított néhány 10 méteres magasságban használnak,.

A használat során ezek az eszközök zajt keltenek, mely két tényezőből tevődik össze:

• a hajtómű forgásából származó zaj, és
• a sárkányszerkezet keltette hanghatás, mely a levegővel való súrlódás útján alakul ki (azaz egy aktív hajtóműüzem nélkül vitorlázóként haladó jármű is kelt hangokat).

A keltett zaj mértéke erősen függ az üzemeltetett jármű típusától, kialakításától, az aktuális üzemeltetési teljesítménytől, a rászerelt teher nagyságától, valamint a meteorológiai paraméterek is hatással vannak rá.

A „zöld” légterek olyan területek felett lettek kijelölve, ahol védeni kell a természet állatvilágát, mivel ott védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű madárfajok lehetnek állandó vagy ideiglenes jelleggel.

Ezek a légterek minden esetben a földfelszínnél kezdődnek, és az ornitológiai szempontok figyelembe vételével egy adott magasságig tartanak (300 m (1000 láb), illetve 450 m (1500 láb)).

Az ilyen légterek célja, hogy az adott terület feletti repülési műveletek tilalmával óvják, védjék az ott élő madárpopulációt.

Hogy miért is van szükség erre?

Az alacsony magasságban végrehajtott repülések által keltett zajhatás olyan zavaró tényező, mely - attól függően, hogy milyen időn keresztül éri a populációt - jelentős stresszhatásnak teszi ki az állatok. Ennek hatására az adott terület madárállományában akár végleges, helyrehozhatatlan károk is keletkezhetnek, melynek akár végzetes hatása lehet a környék biodiverzitására, ahogy ez a napokban Amerikában is történt.

Lássuk, milyen konkrét célja van ezen „zöld” légtereknek, olyan helyeken, ahol védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű madárfajok fordulhatnak elő:

• Fészkelő madarak védelme (érzékeny madárfajok, pl. túzok füves pusztákon, gémfélék telepei vizes élőhelyeken, ragadozómadarak és fekete gólya erdős területeken).
• Vonuló vízimadarak védelme (kiemelt vonulási útvonalakra eső vizes élőhelyeken, ahol koncentráltan, nagy mennyiségben fordulnak elő madarak).
• Fészek ne legyen elhagyva a zavarás miatt, mivel a fészküket elhagyó madarak költése veszélybe kerül, az őrizetlen fészekaljak nagyobb arányban esnek áldozatul a ragadozóknak, a tojások, a fiókák kihűlhetnek stb.
• Rendszeres zavarás ne történjen meg, mivel ilyenkor a madarak végleg elhagyhatják a fészket.
• A rendszeresen felzavart madarak kevésbé tudnak felkészülni az energiaigényes, megerőltető vonulásra, illetve telelésre.

Lényeges továbbá, hogy a madarak a repülésbiztonságra is hatással lehetnek. Amennyiben egy pilóta olyan területre téved, ahol madarak tömege fordulhat elő, ott a madárral való összeütközés (bird-strike) veszélye igen jelentős, aminek akár katasztrofális következményei is lehetnek. Jó példa erre a Hudson folyón landoló A320-as esete, amikor a hajtóműbe becsapódó madarak miatt kellett kényszerleszállást végrehajtania a légijárműnek, mivel az ütközést után megszűnt a tolóerő.

Mit lehet tenni akkor, ha mégis valaki „zöld” légtérben szeretne drónnal repülni?

Ilyen légtérben csak néhány típusú művelet hajtható vére, melyeket a jogszabály egyértelműen meghatároz. Ezek az alábbiak:

• térképezés céljából történő repülés,
• mérőkamerás légifényképezés, vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,
• egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés,
• szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,
• polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,
• egyéb, közérdekű célból történő repülés,

Ha ilyen tevékenységeket szeretne valaki végrehajtani, akkor azt külön kell igényelni a légiközlekedési hatóságtól, aki az eljárás során beszerzi a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől a szükséges szakhatósági hozzájárulást. Ennek hiányában a légtér használata nem engedélyezhető.

A globális klímaváltozás a természetre már így is igen jelentős hatás gyakorol, így a természetvédelem érdekében érdemes az emberi tevékenységek okozta károkat minimalizálni, ahol csak lehet. Így tényleg csak a legszükségesebb esetben használják ezeket a légtereket.