Professional Drone Consulting

Drónok és a jog

2021. október 29. 15:58 - Dr. Pusztai Máté

A nemzetközi szervezetekben való jelenlét fontossága

Ezen a blogon már nem egyszer írtunk arról, hogy a drónipar fejlődésében milyen nagy szerepe van jogi és hatósági háttérnek. A mai bejegyzésben egy újabb példát hoztunk arra vonatkozóan, hogy egy műszaki vívmány gazdasági sikerét és elterjedését milyen nagy mértékben támogathatja, vagy épp akadályozhatja egy jogrendszer. Többek között ezért is hivatkoznak egyesek a jogalkotásra „társadalmi mérnökösködés”-ként, egyszerre állítva párhuzamba és szembe azt a műszaki tudományokban megvalósuló mérnöki munkával.

De a jelen bejegyzés megszületésének oka, nem a jogbölcseletbe való bevezetés, hanem egy elemzés, amely a napokban jelent meg a commercialuavnews.com drónipari hírportálon arról, hogy több USA beli drónos vállalkozás helyezte európai központját Svájcba, amely a mértékadó elemzések szerint – lakosságarányosan – a legnagyobb dróniparral rendelkezik a világon. A cikk kiemeli, hogy a kaliforniai szilícium völgy mintájára, Európa drón völgyeként („Swiss drone valley”) tekint számos tengerentúli vállalkozás az alig több, mint 8,6 millió lakosú alpesi országra, amely egy immáron 80 drónipari cégből álló ökoszisztémának ad otthont.

De, hogy lehetséges ez? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője, Lorenzo Murzilli, aki – nem lebegtetve az olvasót – rögtön három indokot tud felsorolni. Ezek a jogszabályi és hatósági környezet, a műszaki tudományokban jártas tehetségek bevonzásának képessége és egyetemi háttér, valamint a stabil és kiszámítható gazdasági környezet, amit a Svájcba települt Matternet és Anra Technologies képviselőinek nyilatkozatai is alátámasztanak.

Ebben a bejegyzésben – ahogy a bevezetőben is utaltam rá – kizárólag jogszabályi és hatósági környezettel szeretnék foglalkozni.

Bár egyszerűnek hangzik, mégsem könnyű egy ilyen szabályozási környezet kialakítása. Ahogy Francine Zimmermann, a svájci hatóság egyik vezetője is állítja, a nemzetközi szervezetkben való részvétel nagyon fontos.

Elég csak egy pillantás vetni a drónos világban csak JARUS-nak (Joint Authorities for Rulemaking on Unmanned Systems) nevezett szervezetre, amely – többek között – a már ezen a blogon is ismertetett SORA módszertan kialakításában komoly szerepet játszott. Ha megnézzük a szervezetben résztvevő hatóságok és személyek összetételét, azt látjuk, hogy Svájc a FOCA, azaz a nemzeti hatóságának részvételén kívül a különböző munkacsoportok élén is képviselteti magát: a cikk már említett szerzője az egyik ilyen munkacsoport vezető.

És mi a helyzet Magyarországgal? Nos, hazánk nem tagja az ipari, mezőgazdasági drónok engedélyeztetésének alapjául szolgáló kockázatelemzést „kifejlesztő” grémiumnak, miközben szomszédaink közül minden ország (még Ukrajna és Szerbia is) csatlakozott a szervezethez. Mi tehát, készen kaptuk a SORA módszertant és egy csomó minden mást, amelyektől most már eltérni nem vagy alig lehet.

Egy készen kapott szabályozás átvétele pedig nem emel ki minket a sorból és nem teszi lehetővé, hogy akárcsak regionális szinten versenyelőnyre tehessünk szert.

Amit csinálhatunk, egész pontosan, amit a jogalkotó és a hatóság kezdhet a helyzettel, az a kész európai keretrendszer gyakorlatba való átültetésének és az üzembentartóknak a segítése, olyan magyar nyelvű értelmezési segédletek és hatósági útmutatók elkészítése és közzététele, melyek a már adott kereteken belüli haladást gyorsítják. Mást nem tehetünk, ugyanis az uniós jogszabály hatályba lépését követően – bár adott egy 2023-ig tartó átmeneti időszak – az unióssal ellentétes nemzeti szabályozás újonnan már nem fogadható el.

A drónokra vonatkozó európai szintű jogalkotás ugyanakkor még távolról sem ért véget és a meglévő szabályok felülvizsgálata is előbb-utóbb időszerűvé válik. Számos kérdést a jog még nem tudott megválaszolni, lehetőség tehát van arra, hogy alakítsuk pl. annak az az engedélyköteles műveleti kategóriának a szabályait, ahova a személyszállító drónok is tartozni fognak.

Tenni a versenyelőny megteremtéséért bőven lehet:

  • proaktív jogalkotói és hatósági hozzáállás és nagyobb szerepvállalás a nemzetközi szakmai szervezetekben
  • az uniós jogszabályokhoz illeszkedő módosításokat úgy elvégezni, hogy az érintett jogszabályokban ne kivételként kezeljék a drónokat, hanem egy teljesen külön fejezetet kapjanak az adott jogszabályon belül, így egy helyen lehetne megtalálni minden fontos információt és nem az üzembentartóknak kell innen-onnan összeollózni az irányadó szabályokat,
  • előre meghatározott, ágazatspecifikus kockázatelemzések kellenek, dokumentációs lista, melyben a hatóság meghatározza, hogy az adott művelettípushoz, illetve engedélyezési formához milyen iratokat kell becsatolni,
  • a képzési rendszer kiegészítése a speciális műveletekhez szükséges általános tudás megszerzését biztosító kurzusokkal és vizsgákkal,
  • a fenti hatósági feladatok ellátáshoz megfelelő képzettségű szakember gárda biztosítása.

Ez nem kevés munka, de a drónos ökoszisztéma meghálálja ezt. A szolgáltató állam-szemlélet megjelenése ezen a területen is nagyon sok pozitív hatással járhat. Nem utolsó sorban azzal, hogy a speciális műveleti kategóriához szükséges engedélyeket, melyek adott esetben az EU más országaiban is felhasználhatók, Magyarországon igénylik az üzembentartók, és itt fizetik meg ennek díját, bevételt termelve az államnak is. Ez aztán a win-win helyzet!

És, hogy mennyire sok még a lehetséges –akár jogalkotási – teendő, azt a NERA nevű tanácsadó cég egy szintén a napokban közzétett elemzése is mutatja. A tanulmányukban (egy külön bejegyzésben részletesen is fel fogjuk dolgozni) a pilóta nélküli légijárművek forgalomirányításának (UTM) gazdasági kérdéseivel foglalkozva szintén arra jutottak, hogy a meglévő közlekedési rendszerek szabályozási megoldásainak alapulvételével, de azokat valamilyen hibrid rendszerben ötvözve kell meghatározni, hogy ki és milyen feltételek szerint repülhet.

A „right to flight” kérdése tehát olyan műszaki feltételektől is függő gazdasági kérdés melynek megválaszolása a jogalkotás révén lesz biztosított. A légiközlekedés nemzetközi jellegéből adódóan azonban aligha elkerülhető, hogy itt is nemzetközi szinten is elinduljon a jogalkotás, ezért a nemzetközi részvétel itt is elkerülhetetlen lesz a jövőben. Tanuljunk tehát az arra érdemes külföldi gyakorlatokból és az eddigi tapasztalatokból!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://droneconsulting.blog.hu/api/trackback/id/tr7516703682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása