A drónozás jövőjét firtató kulcskérdések között biztos előkelő helyen szerepel az alábbi kettő:
Mielőtt konkrét ajánlásokra rátérnénk, érdemes elhelyezni az amerikai drónszabályozást térben és időben, hiszen – szemben az európai keretrendszerrel – az USA-ban eddig nem létezett egységes kockázatértékelési módszertan, így a BVLOS műveleteket ún. waiver, azaz egy olyan engedmény birtokában lehet szabályszerűen végezni, amely alapvetően a konkrét helyszínhez és repülési körülményekhez kötődik.
Éppen ezért az egyik első fontos ajánlása az FAA jelentésének éppen az, hogy a műveletek engedélyezését kockázat és teljesítmény alapú általonos megközelítésben kell vizsgálni (AG 2.2.). Az ennek kidolgozása során figyelembe veendő szempontok pedig kísértetiesen hasonlítanak az európai, már ezen a blogon is sokszor emlegetett SORA módszertan aspektusaira.
Az FAA szintén a drón tömegét, méretét, repülési teljesítményét, valamint a műveleti környezetet, azaz a műveletben részt nem vevő személyek elhelyezkedését és számát javasolja figyelembe venni. Ez utóbbi szempontot a SORA módszertan operational scenarionak, azaz műveleti forgatókönyvnek nevezi.
És ez nem a véletlen műve. Az FAA többször is említi a SORA módszertant követendő példaként, kiemelve, hogy az ilyen átfogó kockázatelemzési módszertanok nagyban hozzájárulnak a professzionális drónműveletek elterjedéséhez. Egyébként az FAA annak idején szintén részt vett a SORA módszertan kidolgozását végző nemzetközi szakmai testületnek (ez a JARUS), bár az USA-ban nem lett a SORA elfogadott megfelelési eszköz (AMC), nem futott be olyan karriert mint Európában.
A kockázatelemzések és általában a drónipar jelenlegi fejlettségi szintjén az egyik legfontosabb szabályozási kérdés: mit tegyünk, ha több, a műveletben részt nem vevő személy is a drón röppályája alatt, vagy annak közelében tartózkodik. A kérdés még égetőbb, ha BVLOS műveletet szeretnénk végezni külső személyek közelében.
A SORA módszertan ezt a műveleti forgatókönyvek szerinti elhatárolással igyekszik kezelni oly módon, hogy ellenőrzött földi műveleti területet (ahol nincsenek külső személyek a művelettel érintett területen), ritkán és sűrűn lakott területet, valamint embertömeget különböztet meg, illetve ezek között aszerint is különbséget tesz, hogy látótávolságon belüli (VLOS) vagy épp azon túli (BVLOS) az adott művelet. Bár ez a mátrix ötvözi a földi viszonyokat és a távpilóta drónhoz képesti pozícióját, értékéből levon, hogy jogi definíciót sem a ritkán, sem a sűrűn lakott terület esetében nem kapunk az uniós jogalkotótól, és az embertömeg kérdése is mindig eseti megítélés kérdése lesz, hiszen az uniós AMC csak néhány példát sorol az embertömeg lehetséges előfordulási formáira (ilyenek például egy tömött bevásárló utca, vagy akár a sportrendezvények, koncertek).
Az FAA is érzékelte, hogy a ritkán és sűrűn lakott terület kérdése bizony fontos, említik is a két fogalmat (AG. 2.6.), de nem igazán tartják megfelelőnek őket. A jelentés szerint egy – amerikai mércével nézve – kisvárosnak tekintendő 50 ezer lelkes település és egy metropolisz népsűrűsége között nincs akkora különbség, ami miatt a kettőt érdemben el lehetne különíteni a kockázati besorolás szempontjából ritkán, illetve sűrűn lakott területre.
Ezért az FAA a külső személyek feletti művelet (operation over people - OOP) fogalmát javasolja használni és aszerint tenne különbséget az egyes műveletek kockázati szintje között, hogy a külső személyek felett mennyi időt tölt el tervezetten a drón. Az OOP terén az amerikai jogalkotó és az FAA már bevezetett szabályokat a 25 kg-nál kisebb drónok esetében, azonban ezek – a jelentés szerint is – felettébb szigorúak lettek, így azok felülvizsgálata is indokolt lesz.
A fentiek tükrében nem véletlen tehát, hogy a nemzetközi felmérések az uniós keretrendszert a világ egyik legelőremutatóbb szabályozásának tekintik – minden hiányossága ellenére is. Kiemelt helyét a rendszerszemléletnek köszönheti, amit jól mutat a műveleti kategóriák hármas tagolása (nyílt, speciális és engedélyköteles), valamint a SORA módszertan. Éppen ezért nem lehet a módszertan megismerésének és alkalmazásának fontosságát elégszer hangsúlyozni az ipari és professzionális drónozás világában. A SORA módszertan helyes alkalmazása ugyanis minden speciális kategóriájú művelet esetében kötelező eleme a művelet megtervezésének, a műveleti engedély és LUC igénylésének.
