2023. januárjában több hírportál közéttette a hírt, miszerint a Rossmann Magyarország Kft. drónos áruszállítási megoldást tesztelt, melynek keretében egymástól 15 km-re elhelyezkedő felszállási és leszállási pont között végeztek kiskereskedelmi áruszállítást szimuláló drónos repülést.

https://24.hu/tech/2023/01/17/dron-szallitas-rossmann-dodo-tesztrepules/

https://www.vg.hu/cegvilag/2023/01/uj-korszak-dronnal-viteti-hazhoz-a-rossmann-a-vecepapirt

https://index.hu/techtud/2023/01/17/dron-hazhozszallitas-dodo-rossmann-teszt-repules/

https://telex.hu/belfold/2023/01/17/dron-hazhozszallitas-teszteles-rossmann

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20230117/szokatlan-hazhozszallitast-elesit-a-rossmann-ilyen-meg-nemigen-volt-magyarorszagon-1133078

A bejegyzést és a kapcsolódó videót tekintve gyakorló szakemberként azonnal az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy ezt márpedig hogyan tudták végrehajtani? A műszaki kérdéseket félretéve számos olyan, a művelet végrehajtására vonatkozó hatósági feltételek vannak, melyek teljesítése szinte lehetetlen.

https://www.youtube.com/watch?v=TVYsHU2D9U4

Nézzük meg pontosan, hogy egy ilyen akár egyszeri, akár folytatólagosan végzett repüléshez pontosan mit kell teljesítenie annak az UAS-üzembentartónak, aki kiskereskedelmi áruszállítási tevékenységeket szeretne végrehajtani.

A művelet több szempontból is meghaladja az ún. „nyílt” kategória határait, így az „speciális” kategóriájú lesz, ezáltal az összes, erre a kategóriára vonatkozó követelményt ki kell elégítenie annak, aki az áruszállítási műveletet végre szeretné hajtani.

Tekintsük át tételesen, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a kisfilmben szereplő szállítási demo feladat elvégezhető legyen – a blogbejegyzés terjedelmi korlátjai miatt jelenleg csak a főbb terültek kerülnek áttekintésre! Alapvetően három fő tényezőre lehet szétbontani a követelményeket:

Üzembentartóra vonatkozó követelmények:

• Nyilvántartásba vett UAS-üzembentartó.
• Érvényes kereskedelmi típusú biztosítás az UAS-ra, a 785/2004/EK rendeletnek megfelelően, melynek fedezete 750.000 SDR-ig állja a harmadik félnek okozott károkat baleset bekövetkeztekor.
• Érvényes műveleti engedély, vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) mivel a művelet BVLOS-ban kerül megvalósításra, nagy távolságok átrepülésével, és átrepül a műveletbe be nem vont személyek felett, így az már nem tekinthető "nyílt" kategóriájú műveletnek.
• Megfelelő légtérhasználati engedélyek (érvényes eseti légtérkijelölés, aktivált létérrel – a Budai Vár körüli légtérhasználat miatt), adott esetben hozzájárulásra is szükség van az illetékes légiforgalmi szolgáltatótól.

Távpilótára vonatkozó követelmények:

• Speciális, igazolt ismeretekkel rendelkező személyzetre is szükség van, akik az A2 kompetenciatanúsítványon túl rendelkeznek az UAS-üzembentartó által megkövetelt, a biztonságos üzemeltetéshez szükséges kiegészítő ismeretekkel, mely tételesen lefedi a műveletben alkalmazott műszaki eszközök használatát, a kiegészítő szolgáltatások igénybevételének módját.

Felhasznált eszközre vonatkozó követelmények:

• Nyilvántartásba vett UAS.
• Különleges műszaki megoldások, mivel a drón árut szállít és az irányítást végző ponthoz képest jelentős távolságra mozog:
  • Megfelelő rögzítés a csomagnak, és a csomag izolálása úgynevezett konténmentben, mely megakadályozza a kijutást minden körülmény között (akár lezuhanás esetén is).
  • Megfelelő, hibabiztos, zavarásmentes, robosztus és a környezeti problémáknak ellenálló folytonos távközlési összeköttetés, minimális fix sávszélességgel, mely minden esetben biztosítja, hogy a drónpilóta – vagy az üzemeltetés jellegétől függően az autonóm irányítást végző felügyeleti központ munkatársa – folyamatosan ellenőrizni tudja az aktuális környezeti és műszaki paramétereit a drónnak az út minden fázisában, és szükség esetén a manuális beavatkozás meg tudjon valósulni.
  • Továbbá biztosítani kell, hogy a videóképek folyamatos továbbítása is megvalósuljon a távpilótához vagy az irányítóközpont munkatársaihoz, mely alapján látható, hogy a drón környezetében mik az aktuális állapotok, milyen fix és mozgó akadályok vannak.
  • Szükséges olyan hatóság által is elfogadott fedélzeti irányítási rendszer, mely képes azonnal észlelni a hibákat, és ennek megfelelően automatikusan beavatkozni, illetve képes érzékelni a forgalmi problémákat, és ennek megfelelően beavatkozni, biztosítva a repülésbiztonságot és a földön tartózkodok fizikai biztonságát – akár vészhelyzetek esetén is.
  • A szállítási teljesítményhez igazodó akkumulátorkapacitásra van szükség, mely biztosítja a rendeltetési helyszínre és onnan, a feladási vagy más helyszínre történő visszarepülést.
• Olyan UAS-ra van szükség, melynek karbantartása igazolt módon megvalósult.

A követelmények teljesítése rendkívüli erőforrások mozgósítását igényli, ugyanis az egyes műszaki megoldások helyes, hibabiztos és megbízható működését el kell fogadtatni a hatósággal. Ez nem kevés időbeli és szakértői ráfordítást jelent.

Mindezek alapján akár az is elképzelhető, hogy a cikkben említett szállítási feladat nem is úgy valósult meg, ahogyan azt a képek sugallják és nem is teljesítették az egymástól 15 km-re elhelyezkedő pontok között a teljes repülést, csupán annak egyes részeit (pl. fel- és leszállás, mely, drón műveletre való előkészítése, és a Várkert Bazár előtti repülés). Ezeket az alábbiakra alapozva állítom, kiemelve, hogy ez a blogbejegyzés egy véleménycikk és nem ismert a cikkben említett drónos tevékenység pontos leírása:

• A cikket tüzetesen átolvasva sajnos nem egyértelmű, hogy pontosan mi volt a tesztrepülés tárgya, és mi volt a hivatkozott szimuláció, ezek hogyan különültek el, és hogy a pontos repülést hogyan is hajtották végre. A szimuláció, tesztrepülés, tesztelés fogalmak használata nem következetes, a fogalmak egymással keverednek. A leírt adatok bár nem ellentmondásosak, de világosan nem tükröződik belőle, hogy a feladat a leírtaknak megfelelően került volna végrehajtásra: repülési idők, repülési magasságok és az, hogy milyen távolságot mekkora idő alatt járt be a drón.
• Egy ilyen rendkívül összetett és kockázatos műveletre a műveleti engedély megszerzése rendkívül nehézkes, körülményes és számos tényező független felek igazolása mellett tud csak megvalósulni (pl. irányítórendszer működése, kommunikációs rendszer és hálózat, stb.).
• A művelet a leírtak alapján – és ismerve a városszerkezetet – infrastruktúrákkal túlzsúfolt részek felett haladt. Ezen helyszíneken jelentős probléma, hogy az irányítást biztosító jel ugyan olyan frekvenciát használ, mint a lakossági WiFi, mely könnyen káros interferenciához vezet, ami veszélyezteti a művelet biztonságos lebonyolítását. A képek alapján a felhasznált UAV egy DJI Matrice 300 típus volt, némileg tovább fejlesztve (csomagok szempontjából), melynek távirányítója az elérhető specifikáció alapján 8 és 15 km-es hatótávolságú, azonban ez csak zavarásmentes környezetben biztosítható. Egy WiFi-vel zsúfolt városi környezet nem tekinthető zavarásmentesnek.
• A felvételen a felszállási hely Budapest 11. kerületében található Savoya-park bevásárló központ, annak északi oldal, ahol a képek tanulsága alapján a felszállás külső, a művelete nem bevont emberek környezetében tudott megvalósulni, mindenféle biztosítás nélkül.
• A leszállási hely egy kertvárosi rész, ahol életvitelszerűen élnek emberek, így az mindenképpen lakott területnek tekintendő.
• A drón menet közben akár embertömeg felett is elhaladhat, mely feletti átrepülés csak nagyon komoly repülésbiztonsági garanciák teljesülése mellett tud megvalósulni (pl. ejtőernyővel szerelt drón, redundáns irányítórendszer, stb.), mivel a felmerülő magas kockázatokat csak ezen eszközök és módszerek rendelkezésre állása tudja érdemben csökkenteni egy véletlen baleset esetén. Ejtőernyő a videóban szereplő drónon nem volt látható.
• A felvételek készítéséhez további drón kellett, mely a demo szállítási feladatot végrehajtó eszköz közvetlen közelségében haladt, hogy arról jó minőségű felvételek készülhessenek. Ez már formációban történő repülésnek számít, melyhez külön engedély szükséges és többpilótás együttműködésre is szükség van.
• További furcsaság, hogy a Rossmann Magyarország Kft. honlapján lévő közlemények között nem szerepel egyetlen olyan hír sem, mely alátámasztaná a cikkben leírtakat.

Mindezek alapján nem lennék meglepődve, ha kiderülne, hogy a cikkben említett teljes 15 km-et meghaladó szállítási távolság nem került lerepülésre. Sőt az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a teljes videó korábbi anyagokból összevágott felvétel. Azt is elképzelhetőnek tatrom, hogy valójában csak egy olyan szimuláció volt az egész, ahol íróasztal mellett történt a számítás. Lényeges azonban, hogy az ilyen kiskereskedelmi áruszállítási szolgáltatások fejlesztéséhez szükség van papír alapú tervezésekre is, melyek tekinthetők szimulációknak is, azonban valós tesztrepülések is kellenek, melyekkel bizonyítani lehet, hogy a repülésbiztonsági célok maradéktalanul teljesülnek.

Ezen teszteket azonban nem zsúfolt városi környezetben kell végrehajtani, hanem olyan tesztkörnyezetben, ahol biztonságos módon lehet olyan környezetet kialakítani, mely alkalmas a különböző zavaró tényezők szimulálására, miközben nincsenek a helyszínen a műveletbe be nem vont személyek. Jó példa erre akár a zalaegerszegi autóipari tesztpálya smart city része (https://zalazone.hu/). Ilyen környezetben tökéletesen lehet vizsgálni az adott dróntípus viselkedését és ez alapján meg lehet tervezni, hogy milyen eljárásokat kell életbe léptetni nem várt esemény bekövetkeztekor (pl. jelvesztés, interferencia, nem várt zavarás, jogellenes beavatkozás, stb.).