Professional Drone Consulting

Büntetések és bírságok a szabálytalan drónhasználattal összefüggésben – hogyan kerül megállapításra a bírság?

2024. február 11. 13:23 - Dr. SÁNDOR Zsolt

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ha egy UAS-üzembentartó nem tartja be a jogszabályi rendelkezéseket, akkor pontosan milyen büntetésre számíthat. A téma jobb megértése érdekében át kell tekinteni azt, hogy pontosan milyen jogsértések fordulhatnak elő, és melyik pontosan milyen szankciót vonhat maga után.

 

A drónok jogszerű használata, mind repülésbiztonsági, mind pedig a személyiségi jogok védelme érdekében mindannyiunk számára kiemelt fontosságú. A repülésbiztonság, a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme érdekében a jogalkotó különböző szankciókat helyezett kilátásba az előírások megszegői számára.

Nézzük meg tételesen, hogy mik is ezek:

Légiközlekedési bírság:

szabható ki a drónok üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben, melynek összege akár 100 millió Ft is lehet. Az üzemeltetési szabályok (pl. a regisztrációs, képzési és vizsgáztatási kötelezettség, kötelező felelősségbiztosítás megléte, MyDroneSpace alkalmazás használata, megfelelő engedély megléte stb.) megsértéséért elsősorban az üzembentartó vonható felelősségre. A drón használatának más személy részére történő átengedése (pl. bérlet) esetén a tényleges használó vonható felelősségre az üzemeltetési szabályok betartásának elmulasztásáért, amennyiben igazolható (legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal) , hogy a használat átengedése révén az üzembentartói státusz is átszállt a bérlőre. Az üzembentartó, illetve bérlő akkor mentesül a felelősség alól, ha tudják igazolni, hogy a drón jogellenesen került ki a birtokukból és ezzel kapcsolatosan a szükséges hatósági bejelentést megtették. A bírságot a légiközlekedési hatóság, vagy a rendőrség szabja ki, attól függően, hogy kinél indult meg az eljárás (Lt. 66/A.§ (1), (2a-c)). Ezek közigazgatási bírságok, melyek kiszabásakor a szankciótörvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, és a – a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel kell meghatározni (további információkat lásd később).

Eljárásban lehetőség van figyelmeztetésre és bírság kiszabására, valamint akár eltiltásra is, ha az elkövetett jogsértés súlyossága ezt megköveteli.

Szabálysértésért

vonható felelősségre, aki lakott terület felett drónt jogosulatlanul használ (drón használata lakott terület felett kizárólag eseti légtér igénylése esetén lehetséges). A szabálysértés elkövetése esetén akár helyszíni bírság is kiszabható (6.500 Ft-tól 65.000 Ft-ig terjedhet, de ismételt jogsértés esetén akár 90.000 Ft is lehet) (Szabs. tv. 229.§ (1)). Fontos, hogy ebbe a kategóriába tartozik az az eset, ha valaki műveleti engedély nélkül lépi túl a nyílt kategória kereteit a művelet során.

Amennyiben a jogosulatlan használat során más lakásáról jogosulatlanul hang-, vagy képfelvételt készít, magánlaksértésért vonható felelősségre (Szabs. tv. 166.§ (1a)). Szabálysértés esetén pénzbírság szabható ki, mely 6.500 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedhet (Szabs. tv. 11.§ (1)).

Az is szabálysértést követ el, aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi, vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja. Ilyen módon nem zavarhatja senki sem illegálisan más drónhasználatát pl. zavarással (Szabs. tv. 228.§ (1)).

Szabálysértések esetén, ha a jogszabály lehetőséget biztosít rá, akkor az eljáró hatóságnak három szankcionálási lehetősége van: figyelmeztetés, helyszíni bírság és feljelentés, utóbbi esetén a hatóság utólagosan fogja kiszabni a bírságot.

Az eszközök lefoglalására is van lehetőség az eljárás során, legyen szó telefonról vagy a drónról.

Bűncselekménynek

minősülnek az alábbi esetek, melyek olyan súlyosságú szabályszegést jelentenek, melyek akár börtönbüntetéssel is sújthatók.

Tiltott adatszerzés vétségéért vonható felelősségre, aki jogosulatlan drón használattal más lakását megfigyeli és az ott történeteket rögzíti (elzárással büntethető). Aki pedig az így megszerzett felvételt nyilvánosságra hozza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. (Btk. 422/A.§)

Ugyancsak bűncselekménynek minősül, ha a távpilóta ittas vagy bódult állapotban használja az eszközt.

Légiközlekedés veszélyeztetése is bűncselekményi kategória. Ennek során a távpilóta a légiközlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

 

A légügyi hatóság által lefolytatott eljárás jelentős része a szabálysértési kategóriába esik. Minden egyes ügy más és más, így általános bírságösszegek nem határozhatók meg. A bírságösszeg meghatározása az ügy körülményeinek teljeskörű mérlegelését követően lehetséges. Ennek során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján (10.§ (1)) az alábbiakat vizsgálják:

  • a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  • a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  • a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  • a jogsértő állapot időtartamát,
  • a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  • a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  • a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

 

Lényeges az is, hogy ha valaki a tevékenységei végzése esetén a szükséges kompetenciákkal nem rendelkezve biztosít üzletszerű szolgáltatást, akkor ebben az esetben jelentős versenyhátrány okozása miatt a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indíthat, valamint szankciót alkalmazhat ellene.

 

Egy cselekmény büntetőjogi (szabálysértési) felelősség megállapítása mindig az adott cselekmény összes körülményének ismeretében és függvényében lehetséges, így a jelen posztban is kizárólag általánosságban szóltunk a lehetséges jogkövetkezményekről, jelezve, hogy a drónozás felelősségteljes hozzáállást kíván, még a nyílt kategóriában is, hiszen – ahogy a törvényi tényállásokban is látszik, az esetleges bűncselekmények vagy szabálysértések nem műveleti kategóriákhoz kötik a társadalomra veszélyességet (Btk. 4. § (1) bekezdés és Szabstv 1. § (1) bekezdés).

 

A kívánatos cél az, hogy UAS-üzembentartók esetén a szakmai igényességre való törekvés és ne a büntetéstől való félelem legyen az, mely rábírja a felhasználókat a szabályos tevekénységek elvégzésére.

 

Biztonságos és szabályos felhasználást!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://droneconsulting.blog.hu/api/trackback/id/tr1218323759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása