A közlekedés zajjal jár, amely káros lehet a környezetre és az emberekre egyaránt. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy mekkora az a zaj, amit a járművek okoznak. Nem véletlen, hogy a repülőterek és lakott területek egymáshoz való közelsége gyakran a hírekben is téma, és az üzemeltetők küzdenek a légiközlekedés okozta zajártalom csökkentésével, megszüntetésével.
A drónok mint légijárművek reptetése szintén zajjal jár még akkor is, ha maga az elektromos meghajtás halkabb mint a belső égésű és sugárhajtású motorok, mivel a propellerek komoly zajforrást jelentenek. Bár most még inkább a játék méretű drónokra asszociálunk a pilóta nélküli légijárművek hallatán, nem szabad elfelejteni, hogy a drónok méretei egyre csak növekednek. Elég, ha a Volocopter design verification report -ot szerző drónjára gondolunk, amely személy szállítására is képes lesz. Ennek rotorjai egészen más kategóriát képviselnek, mint a ma elterjedt drónoké, ráadásul az üzemeltetés jellegéből adódóan a lakott területekhez közelebb lesz (hiszen a legtöbb légtaxi business-modell a belvárosból induló reptéri transzferekre épít), nem úgy mint az utasszállító repülőgép, amely üzemideje nagy részét több kilométeres magasságon tölti.
Az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet már az osztályazonosító címkével ellátott drónok esetében is előírja a hangteljesítményszint szabvány szerinti mérését és jogszabály szerinti feltüntetését. (Lásd az ábrán!) Így ha osztályazonosító címkével (C0-C6) ellátott drónt vásárlunk, akkor az alábbi formátumú matrica meglétét is ellenőrizzük. Ennek hiánya esetén a piacfelügyeletet ellátó légiközlekedési hatósághoz lehet fordulni panasszal, túl azon, hogy a már régóta létező fogyasztóvédelmi eljárás is megindítható.
A zajkibocsátás a nyílt kategóriás drónok esetében az EN 4709 szabványcsoport előírásai szerint kerül megmérettetésre egy arra jogosult laborban, vagy a gyártó (csak C0, C4-C6 osztályok esetén), vagy egy úgynevezett bejelentett szervezet (minden UA osztályra kiterjedő) felügyelete mellett. Erre azért van szükség, mert ezeket a drónokat döntően földközeli légterekben és emberekhez igen közel fogják használni, és senki nem szeretne megsüketülni, mert valaki a közelben drónozik.
A speciális kategóriában azonban némileg más a helyzet. Egyfelől bizonyos műveletekhez elfogadottak az osztályazonosító címkével rendelkező drónok is, azaz esetükben a hangteljesítmény mérése biztosított és ellenőrizhető, másrészt ezekben a műveleti kategóriákban a műveleti engedélyhez, vagy könnyű UAS üzembentartói tanúsítványhoz (LUC) megszerzéséhez szükséges dokumentációban rendelkezni kell arról, milyen intézkedéseket tesz az üzembentartó a környezeti terhelés csökkentése érdekében. (Korábbi cikkünkben már bemutattuk milyen káros lehet a környezetre a nem körültekintő drónhasználat.)
Ehhez kapcsolódik az EASA október közepén kiadott iránymutatása, amely a zajterhelés mérésének elfogadott módját rögzíti. Sokat elmond, és alátámasztja a bevezetőben leírtakat, hogy 600 kg az ajánlással érinett drónok felszállótömegének felső határa, és ez már erősen az ultralight légijárművek ligája.
Maga az ajánlás is jelzi, hogy a speciális műveleti kategória alacsony és közepes kockázati szintű műveleteihez használt drónok esetében irányadó, azaz SAIL I-IV szintű műveletekhez használt drónok esetében. SAIL V-VI esetében az EASA típusalkalmassági tanúsítási kötelezettséget ír elő, ami megint egy újabb lépés a hagyományos légijárművek irányába - a szabályozási logika szempontjából is -, és ahol megvannak a zajkibocsátásra irányadó szabályok.
Amíg a Wright fivérek egyedül próbálkoztak Kitty Hawknál, nem nagyon gondolt senki arra, hogy zajvédőfal és erdősáv vegyen körbe minden repteret, manapság, amikor tízezres nagyságrendű gépmozgás valósul meg egy-egy repülőtéren, központi téma egy repülőtérbővítés szinte mindenhol a világon Münchentől Londonig. Előbbi repülőtéren ráadásul eleve a szükségesnél hosszabbra építették minkét pályát annak érdekében, hogy minél kevesebbszer kelljen sugárféket használni ezzel, is csökkentve a zajterhelést. A drónok esetében ugyanez a történeti ív látszik kirajzolódni, hiszen millió számra lepik el az európai légteret, és ennek igyekszik most elébe menni az EASA.
